A kínaiak, hogy csinálták, hogy a nullából pár év alatt világmárkáik lettek?

Nézd meg az adórendszerüket, meg hogy myilen könnyű ott külföldi befektetőnek lenni!

Még egy magyarnak is lehet annyi pénze, hogy gyártulajdonos legyen ott anélkül, hogy a nyelvet beszélné, mert olyan ügynökségek, meg hálózatok vannak, hogy a meleg szarig benyalnak neked!

Évente 2x kell odarepülnöd a vezetőségi gyűlésre, minden mást intézhetsz emailen, meg skypeon, a hivatalos dolgokat is.

Na ehhez képest nézd meg A Nyomorult EU-t és országait...

Kína népessége 1,3 milliárd Kelet-Európa kb 300 millió, az említett pártállamodban még mindig 2x szarabbul élnek, mint itt.

Lehet nem a kütyükből kellene következtetni....

# 7/

Látod pontosan!

És 1,3 milliárd embernek kenyér pardon rizs kell a tányérjára..

Ezért van szabad tőkebeáramlás, befektetési célokra persze, mert ingatlanhoz jutni szerintem külföldinek papíron lehetetlen, de bizonyára van az a a pénz, ahogy a japánoknál is.

Ez egy elég bonyolult kérdéskör, de megpróbálom összefoglalni:

-20-30 évig nem csináltak saját termékeket, csak gyártottak. A gyártásból nyílván nem csak tapasztalat, de tőke is keletkezett, amit ésszerűen fektetettek be - immáron saját márkákba. Ehhez elsősorban okos tervezésre és gazdasági ismeretekre volt szükség - voltaképp arra, amit az összes többi ázsiai kistigris végigjárt. Azzal nem teljesen értek eggyet, hogy Kelet-Európában ez nem jött össze - nyílván sok hiba csúszott bele, de mégis sikerült mondjuk a szlovák-magyar félnek kitermelni egy ESET-et, a románoknak Daciát, a horvátoknak a Janát vagy a lengyeleknek a Solarist. Csak épp azt érdemes észben tartani, hogy mi 5-10 milliós országok vagyunk, ők meg 1 milliárdosak, teljesen más nagyságrend.

-Másrészt nem elhanyagolható, hogy olyan területen lettek nagyok, amivel már egy komoly elektronikai cég sem foglalkozik. Gyárt még mobilokat a Panasonic, Ericsson, Sharp, Nokia, Siemens vagy Motorola? Többségük már egy évtizede nem (még ha a márkanév meg is maradt más kézben) - ők még akkor szálltak ki, mikor a koreaiak rohanták le olcsóbb termékek dömpingjével a piacot. Most a kínaiak csinálják ugyanezt pepitában, tehát olyan óriási újdonság ebben sincsen - olcsóbbtól a még olcsóbb felé tolódik a gyártás és tervezés is. Attól viszont nem félnék, hogy a fentebb említett elektronikai cégeket, vagy akár az IBM-et, Boscht, Intelt, Texas Instruments, Infineont, Ciscot, Hitachit vagy Fujitsut veszélyzetetne bármelyik kínai jelen pillanatban. Értem én, hogy fogyasztói társadalomban a "mobil" és a "kütyük" nagyon fontos szerepet játszanak, mert sokat lehet belőlük eladni és rendszeresen - de a Facebookon és Twitteren túlmenően hasznos üzleti szolgáltatást még nem tudtak rájuk építeni (még mindig ott tartunk, hogy a mobil egy hordozható telegráf készülék).