Tenyleg jobb az elet Romaniaban, mint Kelet Magyarorszagon?

Igen. Románia, akárcsak Magyarország, alapvetően kelet-nyugati tagolású az életszínvonal tekintetében, azaz átlagosan a nyugatibb régiói a legfejlettebbek, a keletiek pedig a legfejletlenebbek.

Míg az átlag életszínvonal még mindig rendesen alulmarad a magyarországihoz képest, Kelet-Magyarország jelentős részei becsúsztak Románia nyugatibb, és különösen dél-nyugatibb megyéinek átlagos életszínvonala alá (de keletebbre haladva Romániában ezek a magyarországi megyék is kb. 40-ből 35-nél jobban állnak).

Az tény, hogy Bihar megye egyes részei túlszárnyalják Hajdú-Bihar keletibb részeit. Még drasztikusabb a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szatmár-beregi részeivel, amelyek nagyon leszegényedtek. A romániai Szatmár megye, bár a romániai Biharnál és a magyarországi Hajdú-Biharnál is szegényebb valamivel, átlagosan jobban áll Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részeinél.

A legdurvább különbség Dél-Nyugaton érezhető, Arad és főként Temes megye esetében. A Bánság hagyományosan is gazdag régió volt, az innen kitelepülő svábok pedig a rendszerváltás után rengeteg érdekeltséget szereztek, rengeteg földet, ingatlant, erdőt igényeltek vissza, és még több pénzt nyomtak a régióba, ez Bukarest és környéke után Románia leggazdagabb területe (és az egyetlen, ami Nyugat-Magyarország szintjén áll), a vele szomszédos magyar területek viszont elég szegények.

Itt, Temes szomszédságában a legnagyobb az átköltözési hajlandóság is, aprópénzért lehet lakást vásárolni Magyarországon, még városon is, Temesvárhoz vagy Aradhoz képest. Vásárolnak is, még románok is előszeretettel (van falu, ahol indult magyar-román kétnyelvű iskola is a kedvükért). Dolgozni viszont beingáznak a román városokba, mert jelentősen nagyobbak a fizetések, bérek mint Kelet-Magyarországon.

Én Észak-Nyugatról, Szatmárból származom, ami szegényebb, de itt is óriási az áttelepülés, egész utcák vannak egyes falvakban, ahol csak a román oldalról áttelepültek laknak. Itt nem jellemző az sem, hogy a gyerekeiket a Magyar oldalon taníttassák, mivel a helyiek is máshova viszik a gyermekeiket, rengeteg a roma, és ezt kerülik (sajnos itt már spontán megtörtént a szegregáció), ezért a gyerekeket is magukkal ingáztatják iskolába, Szatmárnémeti vagy Nagykároly jóval magasabb színvonalú oktatást biztosító intézményeibe.

A folyamat egyébként abból a szempontból nem túl vidám, hogy bár gyakorlatban a román oldalon dolgoznak és tanulnak tovább ezek a generációk, előbb-utóbb elvesztik romániai bejegyzett lakcímüket, és külföldön élő állampolgárnak minősülnek. Ez sajnos nagyon rontja a magyar pártok szereplését a helyi választásokon, mert virtuálisan ezek az ezrek, tízezrek áttelepültnek számítanak (hiába csak aludni járnak Magyarországra), sokuk még a népszámlálási adatokból is eltűnik, mert "nem találják" a kérdezőbiztosok.

Az országos választásokon szavazhatnak és szavaznak ugyan, de a helyhatóságin, ha lejár a személyiük, már nem választhatnak. Virtuálisan eltűnnek a közösségből, miközben gyakorlatban benne maradnak (csak éjszakázni lépnek ki belőle)...

Viszont Kelet-Magyarország gazdasági hanyatlása olyan meredeknek tűnik, hogy a folyamat nemhogy leállna, gyorsul. Egy időre megakasztotta a menekültválság miatti fokozott határvédelem, mert újra órás sorok kígyóztak a határon, ami sokakat elriasztott (húsz-harminc kilométeres távokon is napi öt-hat órát vett igénybe az út a munkahelyre és haza).

De már ezt is megoldották a találékonyabbak: az a trend, hogy az egyik oldalon vesznek egy nagyon ratyi használtautót, "épp, hogy guruljon, az a fő" alapon, és azt csak az ingázáshoz használják. Elmennek a határig az egyikkel, gyalog átsétálnak két perc alatt és beülnek a másikba, amit a parkolóban hagytak (visszafelé fordítva). Másokat meg már ismernek a határőrök, és előre engedik, hogy ne késsenek el a melóból.

Románia schengeni csatlakozása után ez a folyamat még inkább el fog szabadulni várhatóan, mert az utolsó "güzmi", a határellenőrzés is eltűnik.

Én nagyon nem örülök ennek, mert így sajnos virtuálisan gyorsabban fogyunk, mint valóságosan, ami gyengíti a közösséget. De sajnos amíg egy két szobás panellakás árából három-négy szobás házat lehet venni kerttel (!) a magyar oldalon, addig az emberekben túl nagy a kísértés, és nem lehet megszólni őket, amiért a közösségi érdek helyett az önérdeket veszik figyelembe... :-(

Itt egy GDP-térkép, igaz, ez nagyobb egységeket vesz figyelembe, nem túl aprólékos (nem megy le megyei bontásig), de azért látszik a különbség (vagy annak hiánya). Ehhez hasonló az életszínvonal is:

[link]