Sanders miért akar keményebb adókat kiszabni Wall Street-i hitsorsosaira? Csak nem irigyli őket, amiért ők vitték valamire az üzlet, tőzsde, pénzügyek világában?

"akit feltehetően (ami engem illet, szerintem biztosan) az irigység hajt"

Na igen.....magadból indulsz ki.....a "magyaros" irigység úgye........ :)

Nem véletlenül tudott gyökeret verni Mo.-n a kommunizmus (államosítással, vagyonelkobzással) 40 évig. Ehhez kellett a magyarok nagy részének irigy "beállítodása".

Gazdag vagy? Vegyük el, államosítsuk, adóztassuk meg 90%-al....

Igen, a Wall Street pont arról híres, hogy ott mindenki tehetséges...

Kis filmajánló :-)

https://www.youtube.com/watch?v=D9ub25WjEK0

De szurkolj csak ezeknek...

Azért a "Wall Street-i hitsorsosaira" kifejezés egy durva - burkolt antiszemita kijelentés!

Meg miért is baj ha adóztat?

Főképpen akkor ha jó célokra fordítja.

Megvolt a mai napi zsidózás is.

Vedd fel érte a fizetésed.

Kommunista propaganda film :DDD

Barátom, nézz körül kicsit. Először is a fent linkelt alkotás egy dokumentum film. Arról szól, hogy a különböző pénzintézetek hogyan lobbiztak ki maguknak évről évre lazább pénzügyi szabályozásokat Amerikában, azért, hogy a profitjukat növelni tudják. Szabályozások hiányában a rendszer instabillá vált, és a túlzott hitelkibocsátás miatt, törvényszerűen be is dőlt. Milliónyi amerikai polgár, és világszerte kitudja hány ember látta ennek pénzügyileg kárát. Az említett pénzintézetek, pedig vagy a lejtmenetből is profitáltak, a saját hitelcsomagjaikat shortolva, vagy ha be is dőltek, az állam, az adófizetők pénzén (!) kiváltotta őket a csődből. Pusztán azért, mert az állam is függ a bankóriásoktól, a politikusok pedig korruptak. A pénzintézetek top managerei a saját felelőtlenségük miatt keletkezett válság mélypontján is dollármilliós prémiumokat vittek haza. Ez hol illik bele a kemény munka definíciójába? Az akkori banki és állami vezetők azóta sem részesültek semmilyen felelősségre vonásban. Az Obama, és a jövendőbeli Clinton adminisztrációnak is tagjai.

Nos, akkor vegyük át együtt:

Wall Street ebben az esetben (pl. 2008-as válság ) nem a szabad verseny jótékony istenségét testesíti meg, hanem a pusztító kapzsiságot, ami átlag emberek millióit semmizi ki, ha azt megengedik. Keményebb regulációkra igenis szükség van, hogy jövőbeli még nagyobb katasztrófákat megelőzzük. Egy kis plusz adóztatásba sem halnak bele, hiszen egy nagyvállalat jogászok hadát alkalmazza "adó optimalizálásra" magyarul elkerülésre. Amerikában ugyanúgy divat az offshore biznisz mint nálunk. A közteher alól kibújás, hogyan teszi jobbá a világot? Aki gazdag, annak már nem kötelessége törődni a többi emberrel, mert ő ezért már egyszer megdolgozott?

Fordítva ültök a lovon! Aki elért valamit az életben, annak kellene a legjobban segíteni a többit, hogy ez másoknak is sikerüljön! Megteremteni minél jobb feltételeket, nem magának, hanem mindenkinek! Mert ezzel ő is profitál végső soron. Egy jóhiszemű gazdag ember jótékonykodik, mert tudja, hogy sokkal jobb kicsit szegényebbnek lenni egy élhető helyen, mint királynak lenni egy szemétdombon.

Igen az idősebbek között ( akiket annak idején a kommunizmus rémképével ijesztgettek egész gyerek korukban, és máig se tudják mi az ) nem olyan szimpatikus Sanders, mert fel sem fogják mit mond. Csak megszokásból szavaznak, nem tájékozódnak. A fiatalság a valóságban él, látja a valós problémákat, azokra keresi a választ, ahogy Sanders is.

# 4/5 Időpont ma 19:31

Még jó, hogy konkrétan az ottaniak mondják el gyakorlatilag hogy miképp lopnak és károsítják meg az embereket. De ne zavarjon.

Emberek, mindenki arról beszél, hogy a 2008-as ingatlanlufit a deregulált gazdaság okozta, amit a gonosz Wall Street harcolt ki és kizárólag ők felelősek az eseményekért. Inkább kifejtem az egész esemény-láncolatot, ami ehhez vezetett és azután le lehet vonni a következtetéseket.

A 2008-as válság alapjait a 2001-es .com lufi durranásában kell keresni. Ez a lufi arról szólt, hogy a '90-es évek során az internet nagyon felmenőben volt, sokan azt gondolták, hogy egy évtized múlva már mindenki csak interneten fog adni-venni. Emiatt létrejött egy csomó online vállalkozás (amikhez tényleg minimális erőfeszítés kellett), amikbe rengeteg pénzt fektettek be az emberek (igen, az USA-ban szinte mindenki befektet akinek van megtakarított pénze, nem csak a felső-osztály), hisz nagyon jövedelmezőnek tűnt a piac. Ugyanakkor, az internetes adásvétel mégsem vált olyan népszerűvé mint várták, és emiatt a legtöbb online vállalkozás bedőlt. Az eredeti tőkét már rég felélték a vállalkozók, egy weblapra pedig nem nagyon lehetett végrehajtani. Emiatt kialakult egy válság. Itt avatkozott be a szövetségi állam, azzal, hogy nagyon lecsökkentette a kamatlábat. Ez azért történt, hogy a gazdaságot úgy állítsák talpra, hogy a hitelek "árát" tehát a kamatot alacsonyan tartják, ezáltal ösztönözve az embereket arra, hogy hiteleket vegyenek fel abból a célból, hogy befektessenek vállalkozásokba.

Csakhogy az emberek másképp reagáltak. Mivel sokan megszívták a .com-os vállalkozásokba fektetést, ezért inkább ingatlanokat vettek hitelből, mivel azt biztos befektetésnek tartották. Ez egy öngerjesztő folyamattá vált, hisz a kereslet miatt megugrott az ingatlanok ára, ami arra ösztönözte az embereket, hogy ők is vegyenek ingatlanokat (hisz megy föl az ára, tehát jó befektetés lesz), ami tovább fokozta a keresletet és így tovább. Ezeket a vételeket hitelekkel biztosították és ennek kapcsán a bankok jelzálogot kaptak az ingatlanokra. Itt tudni kell azt, hogy az USA-ban ekkor még létezett egy másodlagos zálogpapír piac, aminek keretében a bankok ezeket a jelzálogokat eladták, vagy gyakrabban befektetési alapokat csináltak köréjük. Ezek lényege az volt, hogy a befektetők befizetéséből adnak hitelt az ingatlanvásárlóknak, az osztalékot a vevők által fizetett tartozás+kamat képezte, a fedezetet pedig az ingatlan alkotta. Mivel az ingatlanoknak ment fel az ára, ezért ez nagyon jó fedezetnek számított, ezért rengetegen (beleértve más bankokat) hatalmas összegeket fektettek be az alapokba. Itt meg kell jegyezni, hogy sok banknak nem volt választása az ilyen alapok létrehozásával illetve azokba való befektetéssel kapcsolatban, mivel a bankoknak versenyezniük kell a saját befektetőik kegyeiért. Egy bank sem engedhette meg magának, hogy kevesebb profitot tudjon garantálni mint a versenytársai.

A probléma akkor következett be, amikor a kamatlábat felemelte a szövetségi állam. Mivel a legtöbb hitelt változó kamatra kötötték, ezért egyre több ingatlan-vásárló nem tudta részleteit kifizetni, így végrehajtást kapott az ingatlanra. Mivel a bankoknak valamiből fedeznie kellett a jelzálog befektetési alapjaikat, ezért el kezdték az ingatlanjaik árusítását. Ez viszont ahhoz vezetett, hogy hirtelen megugrott a kínálat az ingatlan piacon. Ez lenyomta az árakat, plusz az emberek már nem akartak hiteleket felvenni (hiszen a nagyobb kamatlábak miatt drágábbá váltak) az ingatlan-vásárláshoz, így a kereslet is drasztikusan esett. Ez viszont azt jelentette, hogy a befektetési alapok fedezetei teljesen felszívódtak, tehát egy csomó befektető (beleértve a bankokat is, mivel gyakran maguk is befektettek egymás alapjaiba) súlyosan károsult lett. Ez okozta a 2008-as válságot, mivel nem csak az ingatlanpiac omlott össze, hanem az alapok miatt gyakorlatilag a gazdaság minden részét érte kár.

Akkor végső soron ki is a tényleges felelős? Ha megnézzük, mindenki elég felelőtlenül járt el. Az állam gazdasági intervenciója, kamatláb manipulációja volt az egész kiindulópontja (tehát pont nem az állami szabályozás hiánya volt a probléma). Ugyanakkor az emberek is hibásak, hiszen nem vállalkozásba fektettek be (ahogy az állam eredetileg akarta), hanem ingatlanokba amik önmagukban ritkán termelnek bevételt és inkább az áraktól függ értékük. Végezetül a bankok is felelősek, hiszen a kamatláb növelést előre láthatták volna, mégis létrehozták a befektetési alapokat, amik hosszútávon egyértelműen labilisok voltak.

Tehát végső soron túlpörgött az ingatlanpiac (ami részben a bankok hibája a fenti okok miatt), de az állam kontárkodását sem lehet figyelmen kívül hagyni. Véleményem szerint ez a válság pont annak az oka, hogy a gazdaság félig-liberalizált, félig-szabályozott volt. Egy teljesen liberalizált gazdaságban ez a kamatlábas idiótaság nem lenne, míg a teljesen szabályozottban a befektetési alapok nem jöhettek volna létre.

Bernie Sanderssel az a baj, hogy abban teljesen igaza van, hogy a bankok sok esetben felelőtlenül jártak el. De pusztán populista, demagóg fogás a bankok bűnbakká kikiáltása. Szerintem egyébként nincs szükség a gazdagok magasabb adóztatására, mert ha van egy normális szabad piac és teljesen liberalizált gazdaság, akkor a vagyon-redisztribúció automatikusan végbemegy a kereskedelemmel, illetve azzal, hogy bárki bármikor bebukhat (hisz nincs ott állambácsi, hogy kedvezményeket adjon vagy megmentse a bajba jutott cégeket). Természetesen ezt sokan ellenzik, mert az univerzális, állami tb ebben a modellben nem létezik.

# 9 Szépen leírtad az ingatlanpiacra vonatkozó részét. Felelősség szempontból viszont: bankok tudták, hogy nem megy örökké ez a piramis játék, akkor is tovább folytatták a jelzálogcsomagok eladását mint AAA-s befektetést, és a hitelek kiszórását.. más egy képzetlen bepalizott állampolgár felelőssége, mint egy pénzügyi alapé, meg a törvényhozóké.

Kíváncsi lennék mire alapozod, hogy egy teljesen liberalizált gazdaságban olyan jól működik a vagyon redisztribúció? Működött ez bárhol valaha is? Ez a trickle-down dolog valahogy sose akar bejönni.