Mit jelentenek ezek a szavak: liberalizmus, milyen elveket vall egy liberális párt? Pl? éljenek a meleg házasságok? Vagy:ki kell probálni az igazán szabad sexet? De mit jelent ez a politikában?

Jo akit erdekel a tema a kovetkezoket ajanlom: a liberalis allaszervezesrol /kozigazgatasi mangemantnek hivjak/ Fukuyama Allamepites (2005)/illetve szamos angol nyelvu irodalom ezzel kapcsolatban/ A friss kiadasu Kozigazgatas alapintezmenyei egyetemi tankonyv /lorincz lajos/ roviden osszefoglalja mar a valsag utani allapotot is az 50-51. Oldalon /gyakorlatilag ezt irtam le fentebb/

Az liberalizmus eszmei alapveteseit es kuldetestudat ugyancsak Fukuyamatol : a tortenelem vege es utolso ember cimu konyve. Kritikaya Hunntington Civilizaciok osszecsapasa. Utobbi kettot azert emeltem ki, mert a mai vvalsaggal kapcsolatban is gondolatokat ebreszt. Ugy egyebkent a klasszikusa Locke, Smith, Mill a 20 szbol meg mondjuk Hayek

De tovabbra is nyomhatjatok a feligazsagokat errol, ha szerettek a hulyesegben sutkerezni

Nagyon kevert ennek az értelmezése itthon és a világ más tájain.

Eleve van társadalmi liberalizmus(ne szóljanak bele a magánéletbe,stb.Ennek része is a melegek szabad joga a házassághoz,vagy pl nem büntetik azt,aki tucatnyi emberrel akar szexelni,meg azt sem,aki egész életében nem akar szexelni.A saját joga eldönteni,hogy miként él).De pl nyugaton vannak,olyan konzzervatív pártok,akiknek nincs gondjuk a melegek házasságával.

Még van a gazdasági liberalizmus(amit neoliberalizmusnak is szoktak hívni),a tőke teljes szabadsága.Ne korlátozza az állam a kapitalizmust.

Ezt pl Amerikában a republikánusok szeretnék(ők a gazdagok érdekeit védik).

Tehát azt,hogy ki liberális vagy egy párt mennyire liberális eléggé összetett kérdést.

Én magamat "liberálisnak" hívom.

Társadalmilag abszolút liberális elveket vallok.Addig senkinek nincs joga beleszólni az életembe,amíg azzal másoknak nem ártok,és ez fordítva is igaz.

Viszont nem értek egyet a republikánus vadkapitalizmussal,ami még nagyobb szakadékot teremt a gazdagok és a szegények között.Szerintem gazdaságilag mindenképpen valamilyen szociális alapú rendszer lenne a legműködőképesebb hosszútávon.Legyenek különbséged,de ne akkorák,hogy az emberiség fele éhezzen,vagy hajléktalan legyen,vagy a hónap felénél már száraz kenyeret egyen,még mások évente új autót vesznek.

"Ezert manapsag a konzervativ eszme az egyetlen fejlodokepes politikai eszme/ ugyanis a kezdetben monarchiapartisagbol ma mar demokraciaparti, es eppen ugy vedi az europai demokratikus ertekeket, mint a liberalisok"

Kicsit reklámszagú a mondanivalód. Nem értek egyet mellesleg a fejlődőképességről alkotott véleményeddel. Minden eszme képes fejlődni (és fejlődik is), nem tudnál olyan eszmét mondani, ami 200 évvel ezelőtt ugyanolyan volt mint jelenleg. Azt meg előrejelezni nem tudod, hogy esetleg most fog egy eszme megrekedni és nem fejlődik tovább.

A monarchiapártiság teljesen független bármilyen társadalmi eszmétől, a lényeg a részletekben rejlik, azaz abban hogyan működik az állam, legyen az monarchikus vagy köztársaság.

A liberális eszmék fejlődését azért nehéz követni, mert benne élünk, legjobb példa erre az alapjogok. Ma szinte minden alkotmányos alapjog a liberális ideológia következménye, kevés ország jutott el odáig, hogy már szociális alapjogokat is megfogalmaz. (internethez való jog pl egyes skandináv országokban)

" hogy az igazi demojracia nem a liberalis minimum allamon alapul, hanem az eros nemzeti jogallamon"

A liberális minimum állam a gazdasági liberalizmus egyetlen része, nem egy kizárólagos elképzelés az egész eszmerendszerre. Egy neo-weberi állam is lehet liberális (sőt kell is, hogy az legyen), az hogy egy állam szabadelvű még nem jelenti azt, hogy gyenge. Tankönyvi példa erre az USA, ahol az állam baromi erős, amellett, hogy a személyes szabadságjogok hihetetlenül ki vannak hangsúlyozva. A jogállam részt nem tudom minek írtad ide ehhez, alapvető, hogy pl. Magyarország jogállam kell, hogy legyen függetlenül attól milyen "ideológiát követ". A kifejezés viszont becsapós szerintem, mert német eredetű (Rechtsstaat ugye), így nálunk nagy hatással volt, de közben a francia legalite, vagy az angol rule of law is megfelelő irány, hiába van különbség a tartalomban.

A minimum allam nem a gazdadagi liberalizmusbol fakad. Konkretan a szemelyes szabadsaggal van osszefuggesben.

Es nem, nem fejlodokepes a liberalizmus, ahogy irtam, ugyanazt hablatyoljak mint 300eve. Pontosan ebbol fakad a cselekveskeptelenseguk, hiszen amirol dumalnak, marreg megvalosult /mert igen, valoban liberalis eszmekbol vezetheto le gyakorlatilag az osszes szabadsagjog/. Emiatt a liberalisok megtobb szabadsagrol, meg kisebb allamrol ,az euban nemzetallamok felettisegrol beszelnek. Jellemzoen az eredeti eszme noha univerzalis jogokrol beszel, de ezt mindig a nyugati civilizaciora alkalmaztak. Ma meg a liberalisok mar dogmatikusan ragaszkodnak ehhez, szerintuk szaudarabiaban is ugyanolyan jogai vannak a szaudinak, mint neked itt europaban /ezt a szaudiak rendre kirohogik/ Hol latsz te itt fejlodest?Sot, a meg dogmatikusabb ragaszkodasrol van szo. A jogallamnak mas a tartalma konzervativ nezopontbol, mint liberalisbol /azt kifelejtettem, hogy a liberalis szabadsagok elsosorban az allamtol valo szabadsagot jelentik/ ugyanis a konzervativok szuksegszeunek, es kikuszpbolhetetlennek tarjak, a liberalis meg megturtnek, es ha ki tudnanak talalni egy olyan konstrukciot, ami az allami vegrehajtast kikapcsolja zokszo nelkul megtennek /itt jon be az igazgatasi menedzsment, ugyanis ezt mar ki is probaltak/

Oooo hirtelen nem jut eszembe egyeb a felveteseid kozul, de tovabbra is tartom, hogy a liberalizmus nem kepes megujulni. A szocialis alapjogokrol is pl Mill mar 300 eve beszelt. /az, hogy egy- egy uj technologiara is alkalmazzak, az nem megujulas/ Teszem hozza, hogy ez meg nem is liberalis, hanem szocialdemokrata elkepzeles. Nem letezik meg egy olyan politikai eszme, mint a konzervativ, ami esszeruen beeepiti a sajat gondolkodasaba mindazt a tortenelmileg felhalmozott tudast, amit vivmanynak gondol, es ahhoz ragaszkodik is. Mindezt azert tudja megtenni, mert nem ideologia. Nincsen kotott dogmatikaja, mint a liberalizmusnak./mert ha ettol a dogmatikatol eltersz, mar nem leszel libaralis/