Az Amerikai Egyesült Államokban demokrácia van?

Hát úgy látom, a kérdés kapcsán sok mindenről szó esett.

#6-hoz: ha azonban megnézzük, melyik államban van halálbüntetés, és miért, rögtön árnyaltabb (rosszabb) az a demokrácia. Gvantanamoról pedig csak elfogultan, vagy tudatlanul lehet így nyilatkozni. Nemrég engedtek el egy foglyot megnyomorítva, több, mint 10 év után, mert kiderült, összetévesztették valakivel. Hogy megértsd a lényeget, ahhoz neked kellene lenned ezen összetévesztett.

#7-hez. Rettenetesen utálnám a drogcsempészeket. Éppen ezért a legnagyobb tételben dolgozó CIA-t azonnal felszámolnám és zömét lecsuknám fejenként 1000 évre. Úgy egy éven belül a drogcsempészet seriffi szinten vidáman kezelhető lenne. A mexikói berendezkedés rendkívül korrupt és rossz. Ha ebben nem lenne lényeges szerepe az USA-nak, nem is lenne köztünk akkora nézetkülönbség.

#14-hez. Szaud Arábiával önmagában semmi gond. Egy keményen diktatórikus rendszer, talán az arab világban a leginkább. Az USA nem is ezért barátkozik vele, hanem azért, mert a kőolaj kitermelés vezető ereje és meghatározója, ezért a dollár legfőbb támasza.

#17-hez. Igen, New Yorkhoz hasonlóan sok európai (és más) városban is vannak szegényebb és vadabb negyedek, ahová nem szívesen mennek emberek. Zömük azért nem, mert lenézi őket, semmi más oka nincs. Azt azért ne feledjük, olyan nép nincs, amely önként gettósodik. Azt mindig az erősebb kényszeríti rájuk változatos, de többnyire lenéző és kizsigerelési okokból. És csodálkoznak, amikor azok visszaütnek, néha konkrét esetben indokolatlanul. Csak azt az oda nem kívánkozók szellemi szintjén nehéz (ha nem lehetetlen) megérteni.

#18-hoz. Az USA formálisan demokrácia. Nagyon sok mindenben a gyakorlati életben is. ÉS nagyon sok mindenben diktatórikusabb (nem igazán jó szóhasználat, kifejezőbb, ha fennhéjázót, beképzeltet mondunk). Ez érvényes a bel és külpolitikára. A belső részét sokkal kevesebben látják át, a külsőt viszont rendszeresen elemzik. A „kívánnivaló” ugyanaz. Nem elfogadható, ha valamely ország a világ zsandárának, a világ megmondóemberének képzeil magát. Amelynek joga van iraki, szíriai, és sok más háborút generálni hol nyíltan, hol burkoltan. És összevetve az oroszokkal? Sok a hasonlóság. Mindkettő világhatalmi törekvésekkel bír, mindkettő gátlástalanul beavatkozik, csak nagyon eltérő módszerekkel. A belső ellenzékét ugyanúgy mindkettő elnyomja, de más eszközökkel. Lényeges eltérés a társadalom szemléletében és sok fontos intézmény működésében van, e tekintetben egyértelműen az egyik demokratikus, a másik nem.