Ha 1941-ben ti lettetek volna Hitler helyében, megkockáztattátok volna a Barbarossa-t, vagy maradtok a helyeteken és inkább megvárjátok, mit lépnek a szovjetek?

"Ha vártak volna 1-2 hetet, akkor július első heteiben a vörös hordák rontottak volna egész Kelet-Közép és Közép-Európára"

Sztálin nem mert támadni. Megdöbbentették őt az addigi német sikerek, ezért próbált Hitlerrel minél szorosabb szövetséget kialakítani.

A Vörös Hadsereg védelemben nem bírta felvenni a versenyt a Wehrmachttal, akkor vajon offenzívában mennyire lett volna sikeres? Ezt tudták nagyon jól a szovjet vezetők is.'

Inkább az mondanám, Sztálin abban a hitben élt a francia eseményekig, a németek és a kapitalisták kölcsönösen kifárasztják egymást, ő pedig nevető 3.-ként léphet színre. Igazából szovjet részről egy legyengült Wehrmacht-ra számítottak, nem pedig arra, amit tapasztaltak.

Hogy idézzek:

'A fentiek miatt a "nem hadviselő szövetséges" kifejezés helyett célszerűbb a két hatalom együttműködésbe burkolt vetélkedéséről beszélni. A szovjet politikusok zárt körben elhangzott megjegyzéseiből világosan kitűnik, hogy egy pillanatra sem tévesztették szem elől Németországot, mint fő riválist a közelgő nagy háborúban. 1940 márciusában, amikor hivatalosan még semmi sem zavarta a szovjet-német kapcsolatokat, Sztálin fogadta a Németországba készülő légügyi delegáció egyik tagját, Ivan Petrov hadmérnököt, berepülőpilótát, a légierő későbbi vezérőrnagyát: "Vegye számításba -mondta a főtitkár-, hogy, bár aláírtuk a szerződést Németországgal, a fasiszta Németország a mi legádázabb ellenségünk volt és marad.[...] Németországgal való háború esetére nekünk már most nagyon fontos tudnunk, hogy mennyi harci repülőgépet gyártanak naponta."'