Franciaország hogyhogy nem került a kommunisták karmai közé?

Valószínű a franciák nem olyan hiszékenyek és erősen individuálisak, sérthetetlennek tartják a magánéletet és a magántulajdont. És tudták azt hogy az erőszakos téeszesítés magánéletet és magántulajdont sért.

Az emberiség történelme során mindig valamilyen törvénybe foglalták a lopás tilalmát. Legyen az polgári törvénykönyv vagy Biblia. A kommunizmus meg lopásokról szól: Ellopja az ember szabadságát, munkáját és magántulajdonát. Aztán egy olyan rendszerben a kleptomániások erősödnek meg. Akiknek aztán gyárak kellenek, persze államit privatizálva, olcsó munkaerővel. Az eredmény a társadalom teljes széthullása. Egy ilyen aprónak tűnő törvény megszegése miatt: Ne lopj.

Igazság szerint volt ott is, csak jóval korábban, mint Oroszországban, és elég hamar leverték:

[link]

Mind a fogalmazásmód, mind a tartalom egybehangzóan mutatja, hogy a kérdezőnek nem sok fogalma van a politikai változásokról, azok okairól. Franciaország találta ki a kommunizmust, de társadalmi rendszerváltozáshoz az I. világháború alatt/után ott nem voltak adottak a feltételek. Sem lehetőség nem volt rá, sem igény, sem pedig kivitelező. Miért történt volna ott bármi is? Ezzel szemben Oroszországban mindhárom feltétel fennállt azzal a magszorítással, hogy a tömeg csak jobb életet akart, de hogy az mivel érhető el, nem tudta. Amikor azt mondták, hogy ez a kommunizmus (mellesleg akkor még nem mondták), elfogadta, mert mindent jobbnak vélt a meglévőnél.

Értelmezésképpen utalnék arra, hogy 1989-ben nálunk éppen azért változott meg a rendszer, mert mindhárom feltétel teljesült, korábban pedig volt, ami hiányzott. Hogy most sincs változás, ismét azért van, mert a három közül legalább egy feltétel hiányzik.

Akkor még annyi kiegészítés, hogy tartósan valóban egyedül Oroszországban tudott a kommunizmus meggyökerezni - eredetileg (ezt tegyük hozzá). Annak az oka, hogy a világ más részein is elterjedt, pontosabban kiépült a kommunista államberendezkedés az a hidegháború idejére vezethető vissza. Kelet-Európa szovjet befolyás alá került a második világháború után, és ezekre az országokra szószerint ráerőltették a rendszert. Erre jó példa lehet Magyarország, ahol a háború után egy demokratikus köztársaság épült ki, persze kibontakozni sosem tudott, mert külső támogatással a kommunisták folyamatosan teret nyertek, és erővel átvették a hatalmat (demokratikus úton még az 1947-es kékcédulás választásokon sem tudtak nyerni, pedig akkor elég erősen csaltak). Később a Szovjetunió számtalan országban támogatta a kommunizmus kiépülését, amit az USA próbált megakadályozni (hogy ez mennyire volt sikeres, abba ne menjünk bele, volt ahol tudtak eredményeket elérni (pl. Dél-Korea demokratikus ország maradt - de már Észak nem), és volt ahol nem (pl. Vietnám - teljes amerikai kudarc)).

Nyugat-Európában több okból sem épült ki kommunizmus. Egyik, nem elhanyagolható ok volt, hogy ők az USA szoros szövetségesei lettek, és ennél fogva élesen szembenálltak a Szovjetunióval. Mondanom sem kell, hogy az USA ideológiai alapokra hivatkozta erkölcsi fölényét, ami alapján jogalapot teremtett magának a Szovjetunióval való fellépésre, és beavatkozási jogot teremtettek (lásd: Truman-doktína). Itt már éles szembenállás látszott a kommunista blokk és a nyugati blokk között.

Viszont Franciaországban valóban erősek voltak ekkor tájt a kommunista mozgalmak. Lehetett volna ott kommunizmus, ha hatalomra kerül egy kommunista párt. Viszont volt egy fontos oka, hogy ez nem történt meg. Ez pedig '56. A forradalmunkat nem szabad alábecsülni, mert a kommunista ideológia a jólétet, biztos megélhetést hirdette. A Szovjetunió azt propagálta, hogy ők lesznek a földi mennyország. Talán ekkor még élhetett valamiféle romantikus ábránd a nyugati emberekben arra nézve, hogy mégis csak jó ez a rendszer a kizsákmányoló kapitalizmussal szemben (ez utóbbi Marxtól vett kifejezés). Azonban 1956 mutatta meg, hogy valami nagy baj van a keleti blokkban. A nyugatra szökő magyarok beszámoltak nekik a kommunisták által elkövetett bűnökről, háborús bűnökről, arról, milyen módszerekkel tartották fenn a diktatúrát. És arról is, milyen gazdasági csődbe vezetett az egész. Ráadásul egy demokratikus forradalom leverése megrendítette a nyugati közvéleményt. Utána később Prága következett...

A Kelet-Európai forradalmak világítottak rá arra, hogy óriási bajok vannak a kommunista rendszerekkel. Innentől kezdve, hogy a keleti államok bűnei napvilágra kerültek, aligha vágyakoztak a nyugatiak egy ilyen rendszerre, főleg úgy, hogy a háború után növekedésnek indult gazdaságokban a megélhetés többé nem jelentett gondot.

A jól működő társadalmakban nem ütik fel a fejüket a szélsőségek.

Oroszországban is azért lett forradalom, mert nyomorgott a nép és nagyon elégedetlenek voltak.