Szerintetek milyen politikai, gazdasági, esetleg magán érdekek húzódnak az ukrajnai, vagy a közel-keleti válságoknál?

Politikai és gazdasági érdekekről beszélhetünk, magánérdekekről kevésbé.

Ukrajnában az a probléma, hogy a tavalyi Majdan-téri eseményekkel végleg elűzték a hatalomból azokat az ukrán (esetleg orosz) politikusokat, akik eddig Moszkva akarata irányába hajlottak, hol többé-hol kevésbé.

Láthatjuk, hogy a jelenlegi ukrán vezetés Európába igyekszik.Ez nemcsak gazdaságilag, de stratégiailag is veszélyes Moszkva szempontjából.Kicsit sem hiányzik nekik, hogy egy NATO-tag Ukrajna legyen a határukon, ahol még esetleg rakétákat is állomásoztatnának.Ettől a gondolattól az oroszokat kiveri a víz, ezért teszik azt Kelet-Ukrajnában, amit.

Megjegyzem, az oroszok már egy ismert taktikát játszanak.A konfliktust be fogják fagyasztani, és teljeskörű rendezés nélkül fog ilyen félig-meddig állapotban létezni a továbbiakban Ukrajna és a Donbassz is.Ezt már eljátszották Grúziával szemben (Abházia és Dél-Oszétia), Moldvában (Trasznisztria), de Koszovóban is hasonlóképpen törik a borsot a Nyugat orra alá.Arra játszanak, hogy a destabilizált állapot legyen az állandó, azért, hogy a nyugat az ők kizárásukkal ne tudjanak dönteni egy-egy kérdésben.

A Közel-Keleten pedig az történik, hogy a demokratikus szájízzel induló arab tavasz során a korábbi nyugat-barát, vagy annak látszó, erőskezű, az iszlám fundamentalizmust visszaszorító diktátorokat megbuktatták (Egyiptom, Líbia, Tunézia esetében).Ennek rendre az lett az eredménye, hogy még a korábbinál is nagyobb káoszba, instabilitásba süllyedt az adott ország. (Egyiptomban pl. a 2011-es forradalom óta 3x volt már puccs).

Irak esetében pedig nem lehet értelmezni a konfliktust a szíriai események nélkül.Szíria vezetője, Bashar al-Asszad és családja régóta ellenség a nyugat szemében.Ezért amikor ott is recsegni-ropogni kezdett a terrorral feltartott rendszer, a nyugat kapva kapott az alkalmon és elkezdte nyomni a pénzt a Free Syrian Army-ba.Arra viszont nem gondoltak, hogy a külső beavatkozás súlyosan megbillentheti a mérleget, és olyan csoportok is erőre kaphatnak, mint az Iszlám Állam.

Ez a csoport pedig Irak instabilitását kihasználva benyomult oda is, és most retteg a világ, hogy, jaj vajon mi lesz.

A Közel-Keleten alapvető probléma az, a szegényebb országok (értsd: az olajban gazdagokon kívül mindegyik) egyre nagyobb népességére esik egyre kevesebb erőforrás és élelem.Ezt tetézi, hogy a legtöbb ország (mint Irak) vallásilag nem homogén, hanem megosztott.Ezt a megosztottságot pedig rendre használják fel külső erők a geopolitikai céljaik érdekében.