A németeknek miért olyan fontos a finnugor nyelvészet? Miért nem magyar/finn/észt/orosz (hanti, manysi) tudósok kutatják ezt a témát? Miért nem magyar kutatók munkáira hivatkoznak a hazai kutatók?

Az ember megszokta, hogyha kutat valami témában, akkor legtöbb dolog angolul lesz, mert az a világnyelv. Ennek ellenére feltűnő, hogy nyelvészeti témában sokszor több, részletesebb és precízebb a német anyag. Valamiért ez feléjük divatosabb téma, fontosabb tudomány. Ennek miértjét nem tudom. De szerintem ez egyáltalán nem korlátozódik a finnugorra, számos "számukra egzotikus" nyelvcsaláddal is bőségesen el vannak foglalva.

Hogy a Habsburg politika mit akart, vagy nem akart, az egy dolog, az a mostani német kutatásokat nem befolyásolja. Sőt, épp eleget foglalkoznak az Altáji és az ahhoz úgymond közel álló nyelvcsaládok (mint pl. a mienk) rokonításával is. És függetlenül annak elismertségétől, úgyis előszeretettel egy kupacban kezelik őket. Szóval nem azon fodorlatoskodnak ott, hogy vágjanak minket a törököktől még messzebbre...

Minden más nyelv is képes szóképzéssel új szavakat alkotni. Pl: angolul: self~maga, önmaga -> myself~magam, yourself~ te magad stb.; selfish~ önző, selfishly~önző módon; selfishness~önzés; selfless~önzetlen, selfhood~személyiség; selfsame~pontosan ugyan az; selfie~saját magáról készített fénykép (elég friss szó, és ezért jó példa, mert egy meglévő szóból saját szabályrendszere alapján képződött) stb.

És ez sok agol szónál működik: sleep~aludni, sleepy~álmos, sleepness~álmosság, sleepless~álmatlan.

Szóképzésre pont hogy van lehetőség. A magyar csupán abban különbözik, hogy nem prepozícióink vannak, hanem helyettük ragok, amik nem mellesleg eredetileg külön szavak voltak (feher varu rea -> várra), csupán a véletlen műve, hogy idővel összeragadtak és ma egy szónak tekintjük.

"De a ragozó nyelveknél csak a szótövek és a képzők esetében van értelme az összehasonlításra, vagy az idegen szavaknál."

És mégis mi mást akarnál összehasonlítani? A ragozott alakot teljesen felesleges, egyébként pedig a ragokat is össze lehet hasonlítani. Sok ragnak ugyanis van külön olyan alakja, amit már mint szótövet tudok vizsgálni, pl: ~ban, ~ben -> benne, vagyis: ha tudom a "ház" szót, és tudom a "benne" szót vizsgálni, miért akarnám még a "házban" szót is vizsgálni? Nem mellesleg a rokon nyelvekben gyakran megtalálhatóak ugyanazok a ragok, mint a magyarban, és ezt szokták is vizsgálni. Vagyis az állításod nem állja meg a helyét.

"Azért ez a tulajdonság agglutináló nyelveknél elég gyakori. Más nyelvek szóképzése máshogy működik... Nincs ilyen fokú szóképzésre lehetőség! Ezért mondják azt, hogy az összehasonlító nyelvészet az egy jó megközelítés, mert nincs rá jobb módszer. ( nem ismernek jobbat) De a ragozó nyelveknél csak a szótövek és a képzők esetében van értelme az összehasonlításra, vagy az idegen szavaknál. Ragozó nyelvek szabályrendszere másra helyezi a hangsúlyt! Képes új szavakat alkotni, ami rendszerint hamar köznyelv részét képezi."

- Ennek nem látom sok értelmét. Egyrészt a toldalékolás (és NEM ragozás) mellett sok más szóképzési módszer van a magyar nyelvben is, ezért nem értem, miért emeled csak azt ki.

És még egyszer: szinte minden nyelvben van agglutináló jelenség (már a kínai köznyelvi változatában is egy kevés), ugyanakkor nincs tisztán agglutináló nyelv (a magyar sem az). Ezért nem értem, hogy lehetne ilyen éles megkülönböztetést tenni, mint ahogy Te teszed.

De ami végképp nem világos, az az, hogy az összehasonlító nyelvészet miért volna más az olyan nyelveknél, amelyek szeretnek szótövek (vagy nevezd szógyökönek) toldalékolásával új szavakat képezni. Sőt, a nyelvtörténet számára éppen ezekben az az érdekes, hogy akárhány jövevényszó is van, a leggazdagabb szóképzés, és magának a szókincsnek alapját éppen a finnugor eredetű szókincs adja (pl. fog -> fogad, fogalom, menni fog stb.), illetve hogy milyen rendszeres különbségek mutathatók ki az alapszavak alakjában. Ugyanígy a toldalékok is egy közös szókincsből származnak.

Szóval ez nekem nagyon nem világos.

"A magyarnál miért nem lehet használni a szógyök kifejezést, ugyanúgy értelmes szavakra építünk új szavakat?"

- Mert egyszerűen nem egy bevett szakszó. Ilyen egyszerű. Ha mégis, rendszerint sajátosan értelmezik, ami néha jó (lásd pl. a sémi nyelvekkel kapcsolatos használatát), máskor viszont káros (lásd Krizsa agymenéseit).

Ha használni akarod, tegyed, de akkor tedd világossá, mi a különbség gyök és szótő között.