Mire gondolhatott Putyin, amikor azt mondta a minap: "Nem találok semmi kivetnivalót a Molotov-Ribentropp paktumban, az egy jó irányú lépés volt". Valójában milyen jövőnk van nekünk Kelet-Európában ennek fényében?

Amúgy tökmindegy, hogy mi tetszik neki meg mi nem, a Balti államok NATO és EU tagok, nem tud velük kezdeni semmit.

Még Ukrajnát sem merte nyíltan megtámadni, sőt még a keleti, oroszok lakta területekre is csak sunnyogva mertek katonákat küldeni.

Szerintem azt, hogy Putyin úgy gondolja, az orosz érdekszféria kiterjesztése Kelet-Európára (tehát Ukrajna területétől nyugatra) egy teljesen legitim dolog lenne orosz részről.

Hogy a már érkezett válaszokra is reagáljak, Németország szerintem egyáltalán nem akar háborút sem Oroszországgal, sem senkivel ezen a kontinensen.A németek már rég lemondtak a nagy terveikről, hogy irányítás alá vegyék Kelet-közép-Európát.A németek számára ez a térség egy gazdasági hátország, egy hatalmas felvevőpiac, és mindaddig, amíg ez így van, nekik pont jó.Már nem akarják bekebelezni Csehországot, a sziléziai németek felszívódtak, Ausztriát sem annektálhatják, a korábbi porosz területek, amik Lengyelországhoz tartoznak ma, egyetlen német vezető sem szeretné Németországhoz csatolva látni.Továbbá a németek számára energetikai szempontból nagyon fontos a jó viszony megőrzése a ruszkikkal, szóval ha lesz is háború, a németek csak a NATO-tagságuk miatt fognak abban részt venni.

Egyszerű. Azt gondolja a Molotov-Ribentropp paktumról, amit az orosz történetírás, és amely nem is teljesen alaptalan:

- A Szovjetuniót kényszerhelyzetbe hozták a nyugati hatalmak (és elsősorban Lengyelország), mert nem voltak hajlandóak vele szövetkezni a németek ellen, sem 1938-ban, sem 1939-ben.

- Mivel nyilvánvaló volt, hogy Hitler nem Nyugaton, hanem Keleten szándékozik terjeszkedni, ezért Sztálinnak lépnie kellett.

- Megegyezett Hitlerrel, ezzel időt nyert, hogy felkészüljön az elkerülhetetlen háborúra.

- A számítása bevált: 1941-ben mire a németek elérték Moszkvát teljesen kimerültek, a támadás kifulladt, a személyi állomány jelentős részét elvesztették. Ez azért (is) volt lehetséges, mert azokat a területeket is el kellett foglalniuk, amelyeket Sztálin a paktum értelmében bekebelezett. Ha ez nincs, akkor több száz kilométerrel kevesebb utat kell megtenni a német csapatoknak.

Azaz, Putyin is úgy fogja fel, hogy erre önvédelemből volt szükség. Hogy utána mi történt az más kérdés.

Azt pedig irreális volt elvárni Sztálintól, hogy győzelme teljes dicsőségében, miután elfoglalta Kelet-Európát, Bécset, Prágát, Berlint, hogy ezekre azt mondja, bocsánat, jogtalanul szereztem, visszaadom.

A diplomáciában mindig az adott erőviszonyok a döntőek, ezért az a művészet, hogy azok között a keretek között kihozni a legtöbbet. A Szovjetunió akaratát nem lehetett semmibe venni akkor. Ezzel tisztában voltak a nyugati szövetségesek.

Mint ahogy most Oroszország érdekét sem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni Ukrajna esetében, de ezt most elfelejtették a nyugati szövetségesek. Ez a konfliktus fő forrása. Nem vették észre, hogy megváltoztak az erőviszonyok, Oroszország már nem a 90-es évek jelcini Oroszországa. Ők nem törnek szuperhatalmi szerepre, de a nyugat expanzióját a szomszédukban, évszázados érdekszférájukban már nem fogják harc nélkül feladni.