Mi folyik most és a közelmúltban a Közel-Keleten?

1010?

Te tényleg ennyire hülye vagy?

Folynak a viták, hogy 1000. december 25, vagy 1001. január 1., de 1010?

Mamám borogass!

18:13-s vagyok. A valasz a 18:32-nek

"Amúgy a palesztínok arabok. Semmi közük a kánaánitákhoz. " Pontosan. De a nevuket megis az orszag Europaban hasznalatos neve szerint valasztottak, azzal a cellal, hogy a zsidok "elsobbsegi jogat" felulirjak. Plistin (ivrit) Pales(z)tin (latin) filiszteus (magyar).

""i.sz 638: az arabok (meg nem muzulmanok!) elfoglaljak Jeruzsalemet"

Halmozod a baromságokat.

Hogy hódíthatták volna meg az arabok Jeruzsálemet, vagy akármi mást is, az egységes Arab Birodalom nélkül, amit ugyebár Mohamed utódai, a kalifák alapítottak, akik már puszta létüknél fogva muzulmánok voltak? "

Mochamed alapitotta az iszlam (muzulman) vallast. Mochamed 570-632 elt. 638-ban Palesztina teruletet epp a gorogorszagi keresztenyek birtokoltak. A muzulman vallas meg nem volt olyan eros, hogy a katonai hoditasokban gondolkodjek.

"Palesztína a térség arab neve volt. Így nevezték magukat a bevándorolt arabok és ezért a terület is ezt a nevet kapta."

Tevedes, az orszagban nem neveztek a teruletet Palesztinanak. Ha megkerdeztel volna egy akkor bevandorolt arabot (egyaltalan, minek jottek a zsidok foldjere!?), akkor del-sziriainak vagy del-libanoninak mondta volna magat.

"Hol élsz te? Az arabok sosem ismerték el Izrael létét. Legfeljebb egyes vezetők, plusz az Izrael területén élő palesztínok."

Ismet tevedes. Egyiptom, Jordania es nehany tovabbi arab orszag elismeri Izrael letet- de csak azota, hogy rajottek, hogy katonailag nem tudjak legyozni. A palesztinok azonban tenyleg nem ismerik el - pontosan ez az egyik pont (a sok kozul), ahol megszegik az oszloi szerzodest.

"Mochamed alapitotta az iszlam (muzulman) vallast. Mochamed 570-632 elt. 638-ban Palesztina teruletet epp a gorogorszagi keresztenyek birtokoltak. A muzulman vallas meg nem volt olyan eros, hogy a katonai hoditasokban gondolkodjek."

Dehogyis nem volt.

Tanulj egy kis történelmet, mielőtt marhaságokat beszélsz!

"Egyiptom, Jordania es nehany tovabbi arab orszag elismeri Izrael letet- de csak azota, hogy rajottek, hogy katonailag nem tudjak legyozni. A palesztinok azonban tenyleg nem ismerik el - pontosan ez az egyik pont (a sok kozul), ahol megszegik az oszloi szerzodest."

Egyes vezetők ismerték el.

Utána a népük meg is gyilkolta őket, amiért "lepaktáltak a zsidókkal".

folytatás

A terület történelme nagyvonalakban: Az I. vh után a brit Palesztina mandátum része volt, Jordániával együtt. Jordániát '27ben odaadták a britek a vh-ban őket segítő helyi Hasemita családnak, hogy ott hozzák létre a saját arab királyságukat. Ez a mai Jordánia, a teljes Palesztina mandátum kb. 3/4-e területileg.

A probléma a maradék 1/4-del volt, a mai Izraellel. Ezt az angolok szerették volna megtartani, és emiatt eléggé rá is játszottak a helyi arab-zsidó ellentétre, hogy addig is egymást szívassák, ne őket próbálják kitúrni. Ez nem jött be, '47ben végül is kénytelen-kelletlen elhatározták, hogy akkor feladják a területet, az ENSZre bízva a terület további sorsát.

Az ENSZ rendezési terve 2 részre osztotta a területet: létrejött volna egy zsidó állam és egy arab állam, Jeruzsálem nemzetközi felügyelet alatt megosztva. A terület megosztás kb azt igyekezett figyelembe venni, hogy melyik részen melyik nép kezdte el a saját civilizációját kiépíteni. A terv így kb a déli sivatagos részt szánta a zsidóknak, és az északi részek nagy részét az araboknak (ha beütöd, hogy U.N Partition plan 47, akkor biztos találsz majd érképet is).

A tervet a zsidók elfogadták, a helyi arabok és a környező arab államok nem - mondván, hogy inkább a harci megoldást választják, mert joggal úgy gondolták, hogy több tízmillió arab szimplán beleszorítja a tengerbe a 600ezer helyi zsidót. Az ENSZ határozatot ennek ellenére a többi ország szavazatával elfogadták, de az mindenki számára egyértelmű volt, hogy ez nem így fog lezajlani, ebből háború lesz.

'48 május 14én az utolsó angol katona is távozott, Ben Gurion, Izrael első elnöke kikiáltotta a független Izraelt, az összes környező arab állam és a helyi arabok egy része is pedig önkéntes seregekkel azonnal megtámadta az új államot. A harcokban az akkori izraeli lakosság 1%a meghalt, egyes adatok szerint majd minden 6ok ember megsérült, viszont sikerült visszaverni az arabokat, így Izrael tényleg megalakult. Az arab államnak kijelölt terület egy kisebb részét a harcok során elfoglalta, a nagyobbik részét a környező arab államok foglalták el : Egyiptom Gázát, Jordánia Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet.

A háború miatt elég sok helyi arab hagyta el Izraelt és ment a szomszédos arab államokba. Itt menekülttáborokba kerültek, állampolgárságot nem kaptak, és ha az ország vezetői veszélyesnek ítélték őket, akkor elég kemény vérengzéseket tudtak ott csinálni.

A menekülttáborokban kezdett kialakulni egy egységes népi identitás ezekben a menekültekben, 64ben Yasser Arafat megalapította a Palesztin Felszabadítási Szervezetet (angolul PLO), ő kezdte el használni a palesztin elnevezést magukra (korábban ez a szó csak úgy létezett, mint a Palesztina helynévből képzett jelző, hogy palesztinai lakos), a 68as chartajukban úgy definiálták a palesztin embereket, hogy azok, akik '48előtt az akkori Palesztina mandátum területén éltek, és arabul beszéltek, és az ő leszármazottjaik.

Izrael és az arab államok többször háborúztak még, most számunkra a legfontosabb a '67es 6napos háború, amikor Irak, Egyiptom, Jordánia, Szíria együttesen le akarta rohanni Izraelt, de 6 nap alatt szétzúzták őket. Izrael megszerezte a stratégiailag nagyon fontos Golán-fennsíkot (innen belátható és lőhető É-Izrael és még Jeruzsálem is + vízforrások nagy része innen ered), Ciszjordániát, Gázát, Kelet-Jeruzsálemet és az egész Sinai-félszigetet.

Egyiptommal aztán később 79ben békét kötöttek, cserébe visszaadták a Sinai-fsz-et, Gázát is kinálták, de azt az egyiptomiak köszönték szépen, de nem kérték.

Jordániával is béke van, közös projektek is mennek, pl. a Holt-tengernél.

Szomszédos arab országokkal háború már utána nem nagyon volt, csak Libanon esetében, ahol a dél-libanoni rész a Heszbollah irányítása alatt áll, ami egy Szíria és Irán által pénzelt iszlamista fegyveres szervezet, gyakorlatilag saját állammal Dél-Libanonban, saját infrastruktúrával, kórházakkal, mindennel.

Az utóbbi néhány évben itt se volt akkora zűr.

Tehát manapság országokra lebontva a helyzetet:

Egyiptommal és Jordániával teljesen békés, Libanonnal egy ideje semmi zűr, Szíria önmaga nem megy neki soha Izraelnek, csak a Heszbollah és Hamasz által próbál pozicíót kicsikarni, de a Hamasz vezérkarának az a része, amelyik Szíriában van, azt már eléggé kitúrta a hatalomból a szervezet gázai vezérkara, a Heszbollah is békés most, így ők most nem igazán vannak ott a szeren. Amúgy ők a Golán-fennsikot akarnák visszakapni, hogy majd ha visszakapták, akkor utána lehet tárgyalni a békéről, de ezt még ők se hiszik el, hogy a Golánt ilyen feltételekkel visszaadják nekik, mindenféle garancia nélkül.

A palesztin területekből Ciszjordániával az ottani viszonyok szerint nagyon rendben van a viszony, bár ott is megy a vita, de többnyire békésen.

Ahol gáz van, az Gáza. Ott 2006ben a Hamasz nyerte a választásokat, aztán erővel gyakorlatilag kiűzte az ellenlábas Fatahot, így most ők irányítják Gázát. A háború előtt ennek évi több ezer dél-izraeli városokra kilőtt rakéta volt az eredménye, a háború óta viszont a kilőtt rakéták száma ~270 volt, ami az elmúlt évek alapján "szinte" már-már "semmi"

ez nagyon nagyvonalakban a terület történelme és Izrael jelenlegi viszonya a környező államokkal, de a jelenkor egyik legösszetettebb geopolitikai helyzetéről kérdeztél, így ha tényleg érdekel, nagyon sokat kéne utánaolvasni

18:13-s vagyok. A valasz a 18:32-nek

(Nem kell akkora udvrivalgast csapni egy gepelesi hibabol (a masodik 1 es 0 felcserelodott)

"Minden marhaságot elmondtál, csak a lényeget hagytad ki.

Időszámításunk szerint 70-ben a rómaiak Titus Flavius Vespasianus és azos nevű fia (a későbbi Titus csásázr) vezetésével leverték a zsidó felkelést.

Ekkor lerombolták a templomot és az asszírok módszerét alkalmazva kitelepítették a vezető réteget. Ez a zsidó diaszpórák kezdete.

A későbbi idők folyamán a többi zsidó is utánuk ment és csak az újkorban kezdtek visszaszivárogni, amikor már a nyugat támogatta őket ebben.

"

Ez egy eleg kozismert tevedes. Ertheto, mert amikor i.sz. a masodik evezred elejen az Azsiabol Europaba vandorolt nepek attertek a keresztenysegre, tanulni kezdtek vallasuk tortenetet, csodalkozva lattak, hogy hiszen a kozelukben is el egy csomo menekult zsido. "Akkor is jo, ha nem igaz", mindjart kesz volt a magyarazat, az amit te is mondasz.

A valosag azonban mas: eloszor is a romai politika a meghoditott nepek elitjenek a megnyeresere torekedett, es egyaltalan nem csereltek ki oket. A masik - csak egy icipicit kell gondolkodni - miert is hoditott Roma? Ket celja volt:

1. A rabszolgak "ujra termeltek" onmagukat, hisz szultek, de mindenesetre jol jott a frissites. Ezert az elfogott harcosokat mindig, es egy kisse a civil lakossagot is elvittek rabszolganak.

2. es ez a fontosabb: ado. A meghoditott teruletekre sulyos adokat vetettek ki. Ahhoz azonban, hogy adot tudj szedni, termelesre van szukseg. Ha elneptelenitesz egy teruletet, es nincs aki afoldet megmuvelje, a banyakban banyasszon, allatokat tenyesszen, akkor mire mesz a terulettel?

(Egy megjegyzes meg: a hires Bar Kochba szabadsagharc tobb mint 100 evvel a szentely lerombolasa utan tort ki).

Akkor hat hogy kerultek a zsidok Europaba?

Mar mondtam, hogy az elso evezredben nem csak Azsiabol volt nepvandorlas Europaba, hanem az arab teruletekrol (a mai Szaud Arabia kozponttal) keletre es eszakra is. Hullamokban indultak az emberek, igy erkeztek Egyiptomba, Iranba (Perzsia), Irakba(Babilon), Sziriaba es az egesz Kozel Keletre. Utkozben atkeltek Palesztinan is. Egy -egy ilyen hullam olyan volt kb., mint a tatarjaras. Gyilkoltak akit ertek, es raboltak mindent, ami mozdithato. A lakossag menekult. Igy kerultek Europaba.

"amikor i.sz. a masodik evezred elejen az Azsiabol Europaba vandorolt nepek attertek a keresztenysegre, tanulni kezdtek vallasuk tortenetet, csodalkozva lattak, hogy hiszen a kozelukben is el egy csomo menekult zsido. "Akkor is jo, ha nem igaz", mindjart kesz volt a magyarazat, az amit te is mondasz."

Na tessék. Éljen a történelemhamisítás!

Ezt a marhaságot meg honnan veszed?

"eloszor is a romai politika a meghoditott nepek elitjenek a megnyeresere torekedett, es egyaltalan nem csereltek ki oket"

Eleinte igen. De mivel a zsidók nagyon háborogtak, megunták és szétzavarták őket.

Cseréről amúgy szó sincs. Egyszerűen kikergették a zsidóság felső rétegeit Judea provinciából, hogy menjenek, ahova akarnak, csak onnan el.

"2. es ez a fontosabb: ado. A meghoditott teruletekre sulyos adokat vetettek ki. Ahhoz azonban, hogy adot tudj szedni, termelesre van szukseg. Ha elneptelenitesz egy teruletet, es nincs aki afoldet megmuvelje, a banyakban banyasszon, allatokat tenyesszen, akkor mire mesz a terulettel?"

Most direkt csinálod, vagy tényleg ennyire hülye vagy?

Az, hogy a zsidóság vezető rétegeit elkergették, nem jelenti azt, hogy a gazdálkodó, földművelő "parasztság" nem maradt ott. Emellett pedig jöttek helyettük mások. Maguktól, vagy vitték őket a rómaiak erővel.

"Egy megjegyzes meg: a hires Bar Kochba szabadsagharc tobb mint 100 evvel a szentely lerombolasa utan tort ki"

Valóban. De azt senki sem mondta, hogy mindenki elment. Csak a vezető réteget zavarták el. A többiek csak a későbbi viszontagságok miatt mentek utánuk.

"Egy -egy ilyen hullam olyan volt kb., mint a tatarjaras. Gyilkoltak akit ertek, es raboltak mindent, ami mozdithato. A lakossag menekult"

Jesszusom! Téged állatkertben kéne mutogatni.

Biztos voltak ilyenek is, de nem ez volt a jellemző. Először is kezdjük ott, hogy az arabok az egyistenhívőket mindig is tisztelték és eszük ágában sem volt elnyomni őket. Ahol zsidók vagy keresztények éltek, ott (néhány ritka kivételtől eltekintve) sohasem volt fosztogatás, gyilkolászás, népírtás.

Ezen kívül Egyiptom, Szíria és Palesztina is önként adta meg magát. A helyi monofizita, nesztoriánus és egyéb közösségek megmentőkként fogadták a muzulmánokat, akik legalább tiszteletben tartották a vallásukat, nem úgy mint az ortodox Bizánc.

De, mielőtt belekötnél, a bizánci hadsereg persze védekezett, de ha már a helyiek is ellenük vannak...

Ismert a történet, hogy amikor a muzulmán seregek vezére bevonult Jeruzsálembe, a helyiek ünnepelve fogadták. A pátriarkha felajánlotta neki, hogy imádkozzon az ő templomukban, de a hadvezér visszautasította, mondván hogy akkor kénytelen lenne mecsetté nyilvánítani a mecsetüket.

Nem volt ott semmi gyilkolászás. Semmi fosztogatás.

És zsidók is legfeljebb mutatószámban voltak ott akkor, mert az első századokban már elmenekültek onnan.