Japánban az emberek többsége miért túlórázik ilyen kegyetlen sokat?
Komolyan nem értem. A japán átlagkereset 400ezer jen. A japánok között nem túl népszerű a gyereknevelés, így kb jó ha 1 gyerekük van.
Az albérlet sem drága, Tokióban láttam olyat, aki kanadai, ott lakik, és 50ezer jen-t fizet érte havonta. (gáz meg ilyen számla pedig pár ezer jen, és egy kisebb lakásban lakik)
Arról nem is beszélve, hogy sok japán csak aludni jár haza, vagy akinek saját otthona van, még albérleti díjra sem kell költenie.
Mitől alakult ez ki? Még a vezető állásban dolgozók is vállalnak e mellé plusz 1 másik munkát, így Japánban már külön neve van a munka miatti halálnak.
Miért ilyenek? Miért alakult ki a kultúrájukban az, hogy kinézik az embert, ha nem túlórázik minimum több órát?
Miért ilyenek?
Tehát az jó dolog, hogy nincs élete egy embernek, mert csak alszik és dolgozik, de legalább elmondhatja, hogy szereti a hazáját?
Miért tartoznak e két dolog össze? Mi köze egymáshoz? Akik itthon túlóráznak, azok szeretik a hazájukat? Nagy fenét.
A japánok betegek, nem a hazájukat szeretik. Amit ők csinálnak, az nem élet. Az emberi faj nem emiatt jött létre, hogy csak dolgozzon. Sőt...igazából semennyit se kellene dolgozni, vagy maximum 4 órát.
Magyar nép: nem ismered a japán kultúrát, történelmet, szokásokat. Ez nem is baj, csak ne tedd magad nevetség tárgyává.
Egyébként megsúgom, a MTk. lehetővé teszi számodra is a részmunkaidős (4, vagy 6 órás) munkavégzést. Szóval hajrá, valósítsd meg önmagad.
"Az emberi faj nem emiatt jött létre, hogy csak dolgozzon."
De pontosan azért. Ezt most azért mondod, mert az őskortól egészen a napjainkig az őseink keményen megdolgoztak, hogy mi ilyen "jólétben" éljünk. Egy héten belül meghalnál, ha hirtelen az őserdőben találnád magad, sőt mindenki más is. Életképtelenek lettünk, nem értünk semmihez, az embereknek nincs élete, csak az hogy dübörgő zenét hallgat, piát vedel, és azt hiszi ezzel életképes. Az embereknek sem a családjukban, sem magukban nincs semmi öröme, sokan számítógépes játékokban próbálnak kizökkenni a valóságból, hogy építenek valamit, hogy valami sikert érjenek el, vagy felmutassanak valamit, de a valóság az, hogy semmihez sem értünk. A boltok úgy etetnek minket, valódi életünk nincs, az számít örömnek ha elszívhatjuk a ciginket meg telezabálhatjuk magunkat, fizetnünk kell azért, hogy legyen lakóhelyünk, a saját országunkban úgy bánnak velünk, mintha idegenek lennénk.
Én már úgy vagyok vele, hogy inkább dolgozzak, mert a munka is lehet cél egy ember életébe, és okozhat neki örömet, inkább mint hogy a részegség és a füst okozza neki. Ha dolgozik az legalább tisztességes, és nem árt vele senkinek.
Nagyon erős az elkötelezettség érzése a japánokban, nem is csak a hazájuk, de nagyon magas szinten a munkahely/cég, még tanuláskor az iskola, stb felé. Ők úgy látják, hogy valaki azzal, hogy dolgozik, nem csak és elsősorban a saját érdekeit szolgálja, hanem egy nagyobb, kollektív entitást/célt. Ezért pedig értelemszerűen az tesz a legtöbbet, aki a legtöbbet dolgozik, és így társadalmi elvárás is, hogy komolyan vegye valaki az állását (de ugyanúgy a tanulást is). Egy olyan környezetben, ahol mindenki teljes erőből dolgozik, és ez a tiszteletre méltó példa, nem lehet csak azért negyedannyit dolgozni, mert az is épp elég volna.
Ugyanígy nem csak a mennyiség, de a munka minősége is nagyon fontos, és ezt a mindennapi életben is érezni lehet. A legegyszerűbb példa, amit mindenki könnyen kipróbálhat, az is, aki csak egy hétre megy, pl a bolti eladók viselkedése. Tisztelettel bánnak a vásárlóval, hangosan, előre köszönnek, ha valamit kérsz, azonnal félbehagyja amit csinál, és addig megy, amíg nem tud neked segíteni, vagy nem talál valakit, aki fog - mert ő, amikor dolgozik, egy munkakört, egy elvárást teljesít, és a vállalatot képviseli. Akkor is, ha csak egy egyszerű eladó.
És amíg nálunk sokan csodálkoznak, hogy nahát, hogy lehet így élni, nyugi, ők pedig szabályosan és megdöbbennek és elszörnyednek, ha a magyar valósággal szembesíted őket (csomószor el sem hiszik, mert nekik abszurdum kategória, hogy egy szolgáltató mondjuk fölényeskedjen az ügyféllel, például. Az is a hogyan dolgozik valaki és milyen képet akar mutatni a cég kérdése.)
Azt meg már csak halkan, csendben teszem hozzá, hogy Magyarországon sem nem egy, nem kettő olyan ember van, aki tizenórákat dolgozik. Csak ugye közel sem annyi pénzért. Most akkor ki a beteg.
Az átlagkereset rohadtul nem 400 ezer yen. :D A legtöbben ott is minimlábért kapnak, ami csak 100k (ami ott kint semmire sem elég kb, 10k marad kajára egy hónapban). Ahhoz, hogy 400k legyen havonta valakinek, ahhoz igencsaak magas pozícióban kell legyen, és sok-sok éve a cégnél dolgoznia... :)
És azért, mert agymosás. Ha nem kényszerítenék őket erre, nemigen lennének stresszesek, de az nekik nem jó (az államnak stb), mert akkor tudnának élni is. Ismerős? :D
Nem szexelnek a Japánok?
Miért te 7 centis fütyivel tudnál szexelni? :DD
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!