Ha a 80-as években ide akart költözni egy Osztrák, miken kellett átmennie? Igaz, hogy volt ilyen tanítótábor, ahonnan csak akkor juthatott ki, hogy lakást meg munkát szerezzen, ha eleget tanult a kommunista társadalom működéséről?

És még valami. Nem létezett egységes szocializmus, ahogy nem létezik egységes kapitalizmus sem. Ami nagyobb mértékben érvényes lehetett az NDK-ban, nem volt érvényes Magyarországon. Ami viszont nem zár ki elszigetelt eseteket, amelyekben a helyi ember szemlélete és egyénisége tükröződik. Ugyanígy sokféle volt a Szovjetunió hozzáállása. Az ilyen típusú kérdések mindig azért jöhetnek létre, mert egyes véleményeket mindenre ráhúznak alaptalanul, és az is figyelmen kívül marad, hogy ugyanarról még rengeteg más vélemény is van. És ez ezért nem ellentmondás, mert az élet sokszínű és változatos, ugyanarra a dologra mindig egyéni, tehát rengeteg féle válasz keletkezik.

Összefoglalva: Magyarországon 1953 után nem létezett ilyen oktatótábor hivatalosan. Előtte 3-4 éven át próbálkoztak, eredménytelenül (ezt most hadd ne fejtsem ki).

Most találtam egy jobb, afféle összefoglaló áttekintő jellegű cikket is.

[link]

Kb. négyszázezer West-OSt-Migrant-ot tartottak nyilván az NSZK-ból az NDK-ba, ennek a számnak a kétharmadát tették ki az eredetileg NDK-ból kivándorolt, de aztán onnan hazavágyó ,,Rückkehrer''-ek, a kisebb, harmad részt pedig az ,,Erstzuziehende'' települők alkották, akik eredeti NSZK illetőségükből vállalták fel az NDK-ba költözést. Ezek NSZK-s statisztikai adatok, de az NDK szerinti statisztika is hasonló, bár valamivel nagyobb nagyobb számokat mutat (hatszázezer, szemben az NSZK által nyilvántartott négyszázezres adattal), a nyilvánvaló propagandaérdeken túl az ennek az oka, hogy a nagyobbik számban átmeneti rövid időre érkező betelepülők is bennevannak.

A politikai indíték számarányban nem volt nagy, az esetek felében gazdasági indíték volt, szerepet játszhatott a munkanélküliség is, az esetek harmadában pedig családi vagy más egyéni okok álltak a háttérben.

Az NDK magatartása a Zurückkehrer-ekkel szemben változó volt, volt megszégyenítést (megfigyelések, kvalifikált munkalehetőségek beszűkülése), később előtérbe került a támogatás és a büntetésmentesség biztosítása.

Felvevőtáborok is létesültek, ahol vizsgálatok folytak, itt eleinte a betelepülők kis részét, később nagyobb részét megvizsgálták.

A Fal épülése után a nyugat-keleti irányú költözés lecsökken, a fal építésének évében még harmincezres volt, ez már a következő évben megfeleződött, és később még tovább csökkent, 1963 körül évi hétezer volt, 1968 körül meg évi kétezer.

Az 1960-as évek nyugati lázadásai meghozták az ideológiai okokból, tiltakozásként motivált áttelepüléseket is, amikor híres nyugati művészek, személyiségek tudatosan kérték az áttelepülést az NDK-ba.