A Ganz-MÁVAG kapcsán ez csak nekem nem stimmel? Mi a magyarázat?

A Ganz Mávag igen is jó volt.Főleg a mozdony és vagongyár részlege és a liftgyár is működőképes volt.Plusz rengeteg embernek adott munkát.Mellesleg az kevesen tudják,hogy anno még golyós csapágyakat is gyártottak nyugat németbe magyarok.Sok 80as évekbeli német autókban is magyar golyós csapágyak vannak.

Ha jól tudom még holland régi DAF furgonokban is vannak magyar gyártmányú golyós csapágyak,plusz nyugati és keleti autókba gyártottunk műszerfalat is.

Valószínűleg most is így lenne ez,csak ugye itt nincs ipar már 15-20 éve legalább.

http://www.youtube.com/watch?v=u-LV5KmIue8

Amúgy én utaztam ilyen Ganz Hunslet Intercityvel is anno és el kell mondjam nagyon jók és kényelmesek.Talán pár közlekedik még belőlük.

Látom még mindig nem sikerült megértenie a kérdezőnek, hogy a minőség csak egy jellemzője az árúnak a sok közül. A cégnek nem az a célja, hogy jó áruval lássa el a népet, hanem hogy nyereséget termeljen, vagy ha állami bizniszről van szó, annyira ráfizetéses azért ne legyen. Nos a Ganz-MÁVÁG projekt masszívan bukó volt.

A rendszerváltás előtt még azért elmegyegetett. A jórészt ingyen vagy bagóért kapott leselejtezett szovjet technológia (mielőtt Skodázni kezdenél, a cseh és a magyar ipar meg az azt kiszolgáló háttérszervezetek finoman szólva se voltak egy szinten) és a baráti áron ideküldött energiahordozók megkönnyítették a dolgot, ahogy a KGST se nehezítette a konszernek a fennmaradást a legnagyobb felvevő piacként a konszern minden termékére. Meg persze ha rosszul állt a széna a konszernt szabadon szabdalgatták az elvtársak bevontak, vagy kivontak hazai vagy akár baráti külföldi szocialista cégeket. Nos ezek az előnyök a Szovjetunió borulása és a keleti klikk felszakadása után semmivé váltak. a felvevőpiac oroszlánrésze kifújt, a szovjetek sem küldtek tovább pénzt/technológiát/nyersanyagot, hanem (a Putyini konszolidációig) máshonnan kellett beszereznünk piaci áron, sőt a konszernt sem lehetett egy kapitalista országban kézivezérléssel a frissen megjelent piaci szereplők akaratával ellentétesen is akár tologatni. Viszont megmaradt a kapun belüli munkanélküliség, amit a szocializmusnak köszönhetünk, az elavult gyártástechnológiának, a többi fentebb említett előny bebukásának köszönhetően egy Ganz jármű "termelői" áron sokszorosa volt egy nyugati tömegközlekedési eszköz előállítási költségének, ami gyakorlatilag irrelevánssá tette az esetleges minőségbelii különbséget.

Azt nem is említve, hogy a megnövekedett költségek miatt, ha hatékony lett volna a dolog se biztos hogy a rendszerváltáskori állam tudta volna ezt a monstrumot finanszírozni, elegendő likvid tőkét biztosítani az átmeneti hullámzások során, amik igen gyakoriak is voltak a rendszerváltás első éveiben. Érthető módon a konszernt hagyták a fenébe és felszabdalták, aztán működtették/csődbevitték/eladták annak akit érdekelt.

Drága volt és a komoly reformokhoz se időnk se pénzünk nem volt, időleges lélegeztetőre költeni meg hülyeség költeni a milliárdokat, mert csak nagyobbat puffan, ha végül bukik.

[link]

[link]

[link]

Tess:

"1. A Gustav Husák-i Csehszlovákiában nem volt kapun belüli munkanélküliség?"

Már hogyne lett volna. Csak a csehek és a szlovákok a bársonyos forradalom után módszeresen leépítették a fölös munkaerőt, nem próbáltak úgy tenni mintha menne minden ment volna tovább ezen a téren. Másrészt a csehszlovákok a saját ipari szektorukat nem akkor szándékozták megreformálni, amikor az már feldobta a talpát, hanem amikor még menthető volt a dolog. Aztán a gazdasági után valami kulturális konszolidációt akartak a drágák, de az közismert dolog, hogy a szovjetek ezt visszakézből elnyomták 69-ban. De a gazdaságit eltűrték, ha ez azt eredményezi hogy kuss van, akárcsak hazánkban. Ezért hazánkban és a cseheknél a legnépszerűbb az egykori kommunista rezsim, mert a viszonylagos jólétet megadták a drágák mindenkinek aki tartotta a pofáját és a gazdasági életben is viszonylag szabadon lehetett garázdálkodni.

"2. Csehszlovákia nem kapott szovjet nyersanyagsegélyt?"

Izéháttudod, Csehszlovákia olyan iparosodott ország féleség volt jelentős helyben kitermelhető nyersanyagkészlettel. Szén, vasérc, ritkaföldfémek stb.... Volt ott egy rakás bánya meg minden, ráadásul ha messze nem önellátó de Dél-Morvaországnak köszönhetően nálunk jobban állt energiahordozók terén is, a jelentős szénkészletekről nem is beszélve.

Az ilyesfajta nyersanyagsegélyek a töredéke se volt hazánkénak, aki jelentős gazdaságosan kitermelhető nyersanyagkészletekkel nemigazán rendelkezett.

"4. Csehszlovákia exportjának a döntő hányada nem ugyanúgy a KGST-be ment?"

Nagyjából 60%-a, ami a hazainál jelentősen jobb arány volt. Abból sem döntő többsége a szovjetekhez, velünk ellentétben hanem a környező országokkal későbbi V4 másik két szuverén tagjával volt összemelegedve. Meg persze Németország mindkét oldalával a történelmi kapcsolatok okán is sikeresen kereskedtek, ezért a piac a mi egyoldalú keleti exportunkkal szemben a német újraegyesítés miatt megmaradt. Valamint a többi nyugati országgal is volt kapcsolatuk különösen műszaki termékek/technológiák cseréje volt meglepő módon aktív a kommunista rához képest: [link]

Azt meg már meg sem merem említeni, hogy a csehszlovák majd cseh és szlovák külpolitika fényévekkel volt jobb a hazainál.

"5. Miben voltak jobbak a csehszlovák ipar kiszolgáló-és háttérszervezetei?"

Jobb infrastruktúra, versenyképesebb technológia, jobb külkapcsolatok ezáltal szabadabban áramló (műszaki) információk, vállalati kultúra, az állam viszonyulása is jóval konstruktívabb volt, mint akár a mai hazai.

Amiket az évszázadokban mérhető iparosodási előnynek köszönhetnek a csehek. Jobban működött, különösebb erőltetés nélkül is a csehszlovák ipar, mint bármelyik a kommunista klikkben. Volt mit miből erőltetni, így a környezetet leszámítva a csehszlovák iparosítás továbberőltetését senki nem sínylette meg igazán.

De amúgy most komolyan arra vagy kíváncsi hogy egy hagyományos ipari régió, miért teljesít jobban egy nem ilyen régiónál, a nyersanyagigényes magas hozzáadott értékű nehéziparban? Némi gazdaságtörténeti áttekintéssel megérthető a dolog, ha kellően visszamegyünk. Megvoltak a régió adottságai ami a középkorban döntő volt. Kialakult a termelői réteg ami jelentős befolyáshoz jutott és a szabadabb kereskedelmet meg mindenféle egyéb jogot kiküzdött magának. Ami szép lassan megteremtette a polgári államot, ami a felülről vezérelt gazdaságnál jóval hatékonyabban ügyködött. Meg persze az újkorban a Habsburgok biztosították az amúgy is fejlett régiónak a hatalmas piacot és a jövőbeli versenytársakat sem finanszírozták meg többek között az akkor Magyar Királyságot sem. Csak néhány száz éves lemaradás után indult meg a polgárosodás a tömegtermelés nálunk, amit Trianonnak köszönhetően nem is élvezhettünk sokáig.

Utána a magyar ipar tulajdonképen a fővárosi ipari centrumra korlátozódott, ami mostanra minimálisa hathatós külföldi belépéssel bővült valamelyest.

"6. Nem volt meg Magyarországnak (is) az ipari múltja? (Déry-Bláthy-Zipernowsky, Kandó, 424, V55, V40, Árpád sínautóbusz, Szent István csatahajó, Weiss Manfréd, etc.)"

A most fejlett ipari országokhoz képest eléggé csekély. Legalábbis az évezredes csehhez képest pölö eléggé vérszegénynek tűnik a 120-170 évvel ezelőtt összegrundolt néhány nagyvárosi mamutcég és az is nagyrészt a Kárpát-medencényi Magyarországhoz, vagy pedig a kényszeresen indusztralizált szovjet hadigazdasághoz köthetők. Önállóan fejlesztett ipar a mostani országterületen mutatóba volt csupán. Ipari társadalom építéshez ez édeskevés főleg, hogy izé már posztindusztriális társadalomban élünk a a nagykutyák szerint, tehát már a a hagyományos ipari fejlődést Európa közepén kis túlzással már késő is a nehézipart erőltetni.

"7. Semmi összefüggés nincs a cseh és szlovák ipar megmaradása és a más filozófiában elkövetett privatizáció közt?

[link]

[link]

Ki kell hogy ábrándítsalak de nálunk is jegyrendszeres privatizáció volt és ugyanúgy zajlott, mint a cseh vagy az orosz. Ugyanúgy a hazai haveri kör szedte össze a cetliket és vásárolta be magát a hazai vérkeringésbe mint ott is. Csak a hazánkban a fentebb tisztázott okok miatt, a rendszerváltás után nem lehetett a nehézipart erőltetni, ezért másra csaptak le a wannabe oligarchiák. A cseheknél arra, és gyönyörű rozsdaövezeteket is hoztak létre az országban a harmadik évezredben, amit a cseh politikai elit haveri alapon tömögetett is szakadatlanul becsülettel. Ezért is nyavalyogtak annyit cseh barátaink a korrupció és a feketegazdaság burjánzása miatt és a legutóbbi cseh kormány is ebbe bukott bele. Most ébredtek rá, hogy ez nem egészen kóser és talán jobban járnának, hogy ha átszerveznék és az innovációra és a szerényebb nyersanyagigényű hozzáadott csúcstechnológiára kéne ráállni, ahogy az energiagazdaságot is ennek megfelelően kéne átszervezni. Amire rá is álltak.

Meg persze az eredeti kérdésre is visszakanyarodva a maradékot eladták a külföldnek jópénzért, ahogy mi például a MÁVAG egyes darabjait termelő egységeit az olaszoknak. Akik egy rakás pénz beleölve beolvasztották, kivitték és átszervezték a dolgot és ma is működik. Nem volt olyan töketlen a hazai privatizáció se:

[link]

Egyébként nem tudom miért kell ezzel a nyersanyag dologgal takarózni állandóan.Nos köztudott az is,hogy japánnak nincsen szinte semmi nyersanyaga,aztán mégis (szinte) világ első ipara van.Gyárt autót,teherautót,kamiont...Szóval szinte mindent.Elektronikája is kiváló.

Az Ikarushoz meg annyit szólnék hozzá,hogy világhírű volt.

Ikarus 55,Ikarus 66.

Egyszóval mi is hasonló helyzetben vagyunk,nincs nyersanyagunk és attól,hogy nincs még lehetne iparunk,természetesen ehhez kéne egyes országokkal tárgyalásokat folytatni erről,mármint akinek van nyersanyaguk azokkal.

Ahol van ipar,ott minden jobb,mivel az ipar húzóágazat.

Mert ami most van ebben az országban,nagyon nem jó.Se ipar se mezőgazdaság,se semmi.Pang minden és egyre többen szegényednek el.

A "japán csodának " ami amúgy a kétpólusú világ felbomlása miatt jócskán takaréklángra kapcsolt, számos olyan feltétele volt amit nem hinném, hogy a magyar társadalommal vagy úgy bármelyik közép-keleti országgal végé lehetne csinálni.

Egyrészt megelőzte egy 60 éves permanens nyitási folyamat amikor átvették a nyugati technológiát, rárepültek az oktatásra, a kutatás fejlesztésre meg mindenre amit egy fejlett országért érdemes megtenni és létrehoztak egy viszonylag fejlett országot. Amit mellékesen porig rombolt a második világháború. Ami a kétpólusú világgal (meg hát katonákra sem költhették és nem is akarták a GDP néhány százalékát) meg egy igen kedvező lehetőségét is teremtett Japánban. Másrészt annak is köszönhette a fejlődését, hogy a lakosság ahogy a többi kistigriseknél is később simán bevállalta a heti hét napos alsóhangon 10-12 órás munkaidőt, a szerzett bevétel nagy részét meg megtakarításokba helyezte annak ellenére, hogy az ötvenes években ez némi éhezést is jelentett Japánba, mivel igencsak szerény fokozatra kapcsolták a fogyasztást évtizedeken át és ezt nem voltak restek állampapírokba és vállalkozások alapításába fektetni.

Amiket az állam maximálisan támogatott akár óriáscégekről akár kisvállalkozásokról is legyen szó. Viszont a szabad versenybe nem is nyúlt bele, mint az Európában divat és állami vállalattal is elég kevéssel rendelkezett és rendelkezik is most Japán. Alacsony állami újraelosztás végén keveset adtak be a japánok a közösbe, de azt az állam hosszútávú stratégiájának (amiről kérem szépen a japánokkal is konzultáltak)köszönhetően hatékonyan újraosztották a vállalkozások között. Mert hát a japán szociális háló nem volt valami impozáns, bár a japánoknak túlzottan igényük se volt rá.

Az oktatás már említettem ott volt a szeren, most is a világelső Finnország sarkában lihegnek (sőt világelsők is voltak a kilencvenes évekig), azonfelül a nyugati meg bármiféle technológiát valami őrült ütemben másolták és fejlesztették tovább, mert az állam erre is gigászi összegeket költött szűk költségvetéséből.

Meg persze kaptak külföldi vissza nem fizetendő támogatást(bár azt mi is dögivel), ami szintén nem jött rosszul.

Valamint meg kell említenem a japán külpolitikát. Japán az egyetlen ország akire a velük ősidők óta rivalizáló kínaiakon kívül senki nem mutogat mumusként. Mindenkivel jóban vannak, hála a visszafogott ugyanakkor mégis a Japán gazdasági érdekeket szem előtt tartva. Rengeteg széleskörű gazdasági kapcsolatuk van a világ minden nagy és kisebb országával, fejlettel és fejletlennel egyaránt, évtizedes múltra visszamenőleg. Például az OPEC államokat is rengeteg pénzzel, technológiával és egyéb szívességekkel támogatta a hatvanas évek végén anélkül, hogy a többi nagy országgal ellentétbe belefolyt volna a zsidókérdésbe. Amiből az olajválság idején hatalmasat profitált Japán mert ők viszonylagosan megúszták az arab bojkottot, de azért okultak a világ sorsából és masszívan ráfeküdtek az energiatakarékosságra is.

De ennek ellenére nem szövöget világuralmi terveket, nem tör szuperhatalmi státuszra (pedig a gazdasági ereje meg lenne és régen még inkább megvolt hozzá) ezért feltehetőleg Japán látványosan nem fog bukni, de bukna is senki nem fogja engedni, mert a kínaikon kívül senki nem érdekelt ebben. Japán top ipari állammá válása szűk egy évszázadot vett igénybe, úgy hogy a kormány a lehető legokosabban cselekedett, meg a társadalmi hátszél is elképesztő erejű és állandó volt (aminek a több mint érthető kifulladását szenvedik most meg). Hazánkban vagy bárhol Európában ilyen hátszelet nem fog kapni semelyik kormányzat, ahogy az éves távlatoknál hosszabb távú gondolkodást sem tartom túlzottan valószínűnek.