Miért politikai kérdés a vallás?

Nem az, csak nálunk figyelemelterelés és hatalomszerzés céljából azzá teszik.

He?

Mert általában keveredik a kettő.

Mert pénz van benne.

Mert politikai kérdés. Minden (!) politikai kérdés. Persze kérdés az is, hogy meddig tart a teljes körű önrendelkezés, és meddig a kollektivizmus. Vannak olyan országok, ahol például a vallásnak elsődleges szerepe van a politikában, az egyéni döntésnek pedig nincs szerepe.

Az igazság akkor is igazság, ha egyetlen ember sem képviseli. A kereszténység elpusztíthatatlan, ugyanis ez az egyetlen igaz vallás

A vallás nem a politikai tevékenység része, hanem a társadalmi tevékenységé. Amennyiben persze a politika dolga a társadalom működésének szervezése, annyiban nem hagyhatja figyelmen kívül az ott jelenlévő vallást. Azért mondjuk, hogy a vallás nem része a politikának, mert a politikának nem a vallás figyelembevételével, hanem az ember szempontjai szerint kell cselekednie. Azaz figyelembe kell vennie, hogy az ilyen igényekkel rendelkező ember megkapja a szükséges infrastruktúrát (templom), a szükséges eszközöket (vallási tárgyak), és hitének gyakorláshoz szükséges biztosítékokat (szabad vallásgyakorlás, vonatkozó törvények). De ezeket a törvénykezés kivételével közvetve gyakorolja, a tényleges cselekvés a megfelelő szervezet (egyház) dolga, beleérte az egymás közötti kapcsolatokat. A politikának ezzel kizárólag olyan mértékben szabad foglalkozni, hogy az állampolgár ez irányú normális igényei biztosítva legyenek. Ha a politika nem ezt tenné, akkor beleavatkozna az emberek gondolkodásmódjába, és irányítani kívánná őket. Ez pedig már a torz társadalmi működést jelenti. A politikának az egyensúlyra kell vigyáznia, azaz az egyházak működésének szükséges feltételeit biztosítania kell, a túlhatalmát azonban meg kell gátolnia. Vallással foglakozó politika erre elvben is képtelen. Lásd nálunk, ahol ellenkezőleg, a vallás és a politika hatalmi összefonódására látunk már már középkori példákat.