Lényegében hadban állt Magyarország a Vatikánnal az első világháború során?

Nem álltunk hadban a Vatikánnal. A Vatikán helyzete az I. világháború során rendezetlen volt. A korábbi pápai állam területét csaknem elfoglalták az olasz egyesítés során, így Róma nagy része Olaszországhoz tartozott. Viszont magát a Vatikánt nem bántották a felkelők, nem foglalták el, tehát a Szentszék nem lett Olaszország része. Viszont a helyzetet, Olaszország és a Szentszék kapcsolatát csak 1929-ben rendezték.

Viszont ettől függetlenül hiába voltunk hadiállapotban Olaszországgal az I. világháborúban, a Szentszékkel nem állt fenn a hadiállapot. Ha tehát a magyar katonák bevonultak volna Rómába, a Vatikánt - elméletileg - nem bánthatták volna. Bár akkoriban még senki sem tudta, pontosan mi is az: egy önálló állam, esetleg valami más, de akkor sem képezte Olaszország részét, ezért nem minősült velünk szemben álló félnek.

Persze ez, illetve az, hogy a római katolikus egyház központjáról van szó, lehet, hogy egyeseket nem hatott volna meg. Azért a katonák is csak emberek, egy-egy arany mécses vagy egyéb értékes tárgy lehet, hogy megingatta volna őket.

Igazából nem volt az Olasz Királyság része, mivel a két állam között rendezetlen volt a viszony. Viszont még 1871-ben volt egy garancia-törvény, melyben biztosították a pápa szabadságát, hivatalának gyakorlását.

Az I. világháború alatt a Szentszék megőrizte semlegességét. Tehát nem állt velünk hadba, ha megtámadtuk volna, akkor egy semleges területet támadtunk volna.