Elismeritek vagy elutasítjátok a halálbüntetést az Egyesült Államokban?

Én nem vagyok isten. Több okból sem tudom elfogadni a halálbüntetést. De miért pont az USA-t kérdezed.

Megengedve, hogy a halálbüntetés célszerű ítélet, embertelennek tartom a hosszú kivárást. Tudom, ezért nulla pontos lesz a válaszom. De úgy vélem, ha már minden fórumot kimerítettek, akkor a végrehajtás legyen gyors. Van, aki évtizedeket tölt siralomházban.

Egy okra térnék ki csak, amiért nem tudom elfogadni.

Ha valaki csak életfogytiglani börtönt kap, s harminc év után kiderül, tévedés volt, visszacsinálni azt sem lehet. De legalább él, még ha az az élet nem is ér sokat.

A halál után viszont nincs semmi. Az én lelkiismeretemmel nem fér össze, hogy olyan embert ölhetünk meg, aki ártatlan vagy maga is áldozat.

Márpedig a kriminológia nagyon sok olyan esetet ismer, amelyben az bíróság nem száz, de ezer százalékban biztos volt az elítélt bűnösségében. S később kiderült, hiába szemtanúk, hiába közvetlen és közvetett bizonyítékok, bárki lehetett, csak az elítélt nem.

Értem én az indulatot. A sok súlyos, nagyon durva, kegyetlen bűncselekmények engem sem hagynak hidegen. Ne mondjátok, hogy nekem fontosabb a gyilkos, mint az áldozat. Ez nem igaz! Természetesen az áldozatot és családját sajnálom. Csak nem lehetünk soha egészen bizonyosak a tettes személyét illetően.

Ha GARANTÁLTAN nem lennének tévedések a nyomozásban és az igazságszolgáltatásban, akkor elfogadhatónak tartanám. De amíg ilyenek előfordulhatnak, addig határozottan nem.

[link]

Ha ezt az embert kivégezték volna, most nem lehetne visszaadni a szabadságát. Így is elraboltak az életéből jópár évet, helyrehozhatatlan károkat okoztak neki és a családjának - nem csak anyagi értelemben.

Az lenne az ideális állapot, ha nem lennének tévedések. De szerintem azok mindig előfordulhatnak.

Pedro

Nem, de máris válaszolok, csak így hatásosabb. :-)

Sokan úgy gondolják, az, hogy be vagy zárva örökre, súlyosabb büntetés, mint az élettől való megfosztás. Akit felkötnek, már nem szenved utána, nem éri a büntetést. De mondjuk aki alig huszonévesen úgy megy be a börtönbe, hogy soha onnan ki nem kerül, annak sokkal keményebb szembenéznie a sorsával.