Az SSZMI rendszerelméleti tudósai által készített tanulmány: Felfedték a világot uraló tőkehálózatot. Mi a véleményed?
Miközben világszerte megmozdulások zajlanak a pénzpiaci szereplők ellen, egy svájci elemzés 43 000 nemzetközi vállalat kapcsolatainak vizsgálatával megerősítette, hogy létezik a cégeknek egy főként bankokat tömörítő viszonylag kis csoportja, ami aránytalanul nagy befolyással rendelkezik a világgazdaság fölött.
A tanulmány feltételezéseit bár több kritika is érte, a komplex rendszerelemzők szerint egyedülálló kezdeményezés a globális gazdaságot irányító folyamatok szálainak kibogozására. Tovább folytatva az elemzéseket a szakértők szerint megtudhatjuk, hogyan tehető még stabilabbá a globális kapitalizmus.
A felvetés, mely szerint néhány bankár mozgatja a világgazdaság egy hatalmas részét ma már nem számít igazán hírnek, több megmozdulás is jelzi, hogy az emberek kezdenek tisztában lenni a pénzvilág dominanciájával. A zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Intézet rendszerelméleti tudósai által készített tanulmány azonban elsőként tekint az ideológia mögé, beazonosítva ezt a hatalmi hálózatot a természetes rendszerek modellezéséhez alkalmazott matematika és az átfogó cégadatok felhasználásával, feltérképezve a világ transznacionális cégeinek (TNC-k) tulajdonviszonyait. "A valóság olyannyira összetett, hogy el kell távolodnunk a dogmáktól, legyen az egy összeesküvés elmélet vagy a szabadpiac" - nyilatkozott James Glattfelder, a tanulmány egyik szerzője. "Elemzésünk a valóságon alapul"
Korábbi tanulmányok is rávilágítottak már arra a tényre, hogy a világgazdaság egy jelentős része mindössze néhány TNC kezében fut össze, ezek az elemzések azonban korlátozott adatokra épültek és kimaradtak belőlük a közvetett tulajdonlások, ezért nem tudtak pontos képet adni a cégek világgazdaságra gyakorolt befolyásáról. A zürichi csapat az Orbis 2007-et, egy 37 millió céget és befektetőt nyilvántartó adatbázist használt, amiből kiemelték mind a 43 060 TNC-t és kielemezték a köztük fennálló tulajdoni viszonyokat.
Elkészítettek egy modellt, amibe belevették a társaságok részvényhálózatokon keresztüli befolyásait, illetve megvizsgálták minden egyes vállalat működőtőkéjét, feltérképezve gazdasági erejük szerkezetét. A kutatás egy 1318 cégből álló magot azonosított, melyeknél összefonódnak a tulajdonviszonyok. Az 1318 cég mindegyike kettő vagy több, átlagosan 20 másik céghez kapcsolódik, ezen felül pedig a globális működőtőke 20 százalékát testesítik meg. Az 1318 cég részvényeivel együttesen uralja a világ értékpapír és termelő vállalkozásainak többségét, ami a globális tőke további 60 százalékát jelenti.
Tovább bogozva a tulajdoni viszonyokat a svájci csapat eljutott egy "szuper-egyedig", ami 147 szoros kapcsolattal egymásba fonódó céget jelent, ezek a hálózat összvagyonának 40 százaléka felett rendelkeznek. Többségük pénzintézet, a toplistán olyan neveket találhatunk mint a Barclays Bank, JPMorgan Chase & Co, az AXA, az ING és a Goldman Sachs Group.
John Driffill, a Londoni Egyetem makroökönómiai szakértője szerint az elemzés nem csupán arra világít rá, hogy egy kis csoport milyen befolyással bír a globális gazdaságra, hanem a folyamat gazdasági stabilitásra gyakorolt hatásaira is. A svájciak szerint a hatalom koncentrálása önmagában nem nevezhető sem jónak, sem rossznak, a mag szoros összefonódásai azonban már igen. Ahogy azt a világ 2008-ban megtanulta, az ilyen hálózatok instabilak. "Ha egy cég tönkremegy, az sok másikat is magával ránthat" - tette hozzá Glattfelder.
A szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy a tulajdon nem minden esetben egyenlő a vezetéssel. Sok esetben a részvények alapkezelők kezében vannak, amik nem feltétlenül szólnak bele a tulajdonolt vállalatok tevékenységébe. Ennek a rendszerre gyakorolt hatásának megállapításához további elemzések szükségesek, a globális gazdasági hatalom szerkezetének feltérképezése azonban mindenképpen segíthet stabilabbá tenni azt. A rendszer sérülékeny pontjainak felderítésével a közgazdászok javaslatokat tehetnek a jövőbeli összeomlások megelőzéséhez szükséges intézkedésekre. Galttfelder szerint globális trösztellenes szabályozásokra lenne szükség, ami jelenleg csupán nemzeti szinteken létezik.
A szakértők szerint a szuper-egyed nem egy világuralmi törekvés eredménye. "Az ilyen szerkezetek gyakoriak a természetben" - nyilatkozott George Sugihara, az amerikai Scripps Oceanográfiai Intézet összetett rendszerek szakértője, aki a Deutsche Bank szakértőjeként is tevékenykedik.
Az újonnan érkező szereplők szívesebben csatlakoznak egy sok kapcsolattal rendelkező taghoz, bármilyen hálózatról legyen is szó. A TNC-k üzleti okokból, nem a dominancia érdekében vásárolnak egymásból részesedéseket, a szuper-egyed tehát nem egy összeesküvés eredménye. A fő kérdés inkább az, hogy képesek-e koncentrált politikai erő kifejtésére? Drifill szerint 147 tag túl sok ahhoz, hogy a felek összejátsszanak, mások szerint a szereplők bár a piacon versenyeznek egymással, más tekintetben azonban együttműködnek, az pedig közös érdekük, hogy ne következzenek be változások a jelenlegi hálózatuk szerkezetében.
Az alábbiakban a 147 TNC első 50 tagját soroljuk fel, a PLoS One publikációja alapján. Az adatok 2007-esek, ezért szerepel a listán az azóta megszünt Lehman Brothers.
1. Barclays plc
2. Capital Group Companies Inc
3. FMR Corporation
4. AXA
5. State Street Corporation
6. JP Morgan Chase & Co
7. Legal & General Group plc
8. Vanguard Group Inc
9. UBS AG
10. Merrill Lynch & Co Inc
11. Wellington Management Co LLP
12. Deutsche Bank AG
13. Franklin Resources Inc
14. Credit Suisse Group
15. Walton Enterprises LLC
16. Bank of New York Mellon Corp
17. Natixis
18. Goldman Sachs Group Inc
19. T Rowe Price Group Inc
20. Legg Mason Inc
21. Morgan Stanley
22. Mitsubishi UFJ Financial Group Inc
23. Northern Trust Corporation
24. Société Générale
25. Bank of America Corporation
26. Lloyds TSB Group plc
27. Invesco plc
28. Allianz SE
29. TIAA
30. Old Mutual Public Limited Company
31. Aviva plc
32. Schroders plc
33. Dodge & Cox
34. Lehman Brothers Holdings Inc*
35. Sun Life Financial Inc
36. Standard Life plc
37. CNCE
38. Nomura Holdings Inc
39. The Depository Trust Company
40. Massachusetts Mutual Life Insurance
41. ING Groep NV
42. Brandes Investment Partners LP
43. Unicredito Italiano SPA
44. Deposit Insurance Corporation of Japan
45. Vereniging Aegon
46. BNP Paribas
47. Affiliated Managers Group Inc
48. Resona Holdings Inc
49. Capital Group International Inc
50. China Petrochemical Group Company
Hm, de érdekes. Nem erről beszélnek véletlen azok a bizonyos öszzeesküvés-elmélet hívők? Figyeljétek meg a cikk végére azért odaírták, hogy ez nem feltétlen jelent egyértelmű dominanciát hiszen ehhez koordinálniuk kéne a 147 vállalat tevékenységét. Kérdem én, az olyan titkos találkozókon, mint a Bilderberg csoport gyűlése, egészen véletlenül nem multicégek és bankok vezetői gyűlnek össze? Tessék megnézni pl. népszabadság által összeírt listát azokról, akik ott voltak. Gondolom kitaláljátok, hogy a megjenentek bizony vezetői vagy képviselői ezeknek a felsorolt multicégeknek. Minő érdekes...
a kérdéssel kapcsolatban 3 féle vélemény létezik:
1: "minden rendben van, vásároljunk tovább"
2: "hát, ez így nem jó, de erről mindannyian tehetünk, ez az emberi önzőség, meg a korrupció, elkerülhetetlen volt, hogy ezekkel a problémákkal találkozzunk hamarosan, ez a 21. század egyik nagy kihívása"
3: "nem a rendszer termelte ki a mohó embereket, hanem bizonyos mohó emberek tervezték meg a rendszert. A dolgok jelenlegi állapota, és az irány, amerre haladunk, ezeknek az embereknek kedvez, és mindent megtesznek azért, hogy ez a terv végigmenjen, és minél nagyobb hatalmat szerezzenek a többi ember felett."
ez a kutatás igazából a második elgondolást támasztja alá, de minden ép eszű ember a kettes, vagy hármas kategóriába tartozik. (és a kettes kategóriások szerint minden ép eszű ember a kettes kategóriába tartozik :P)
Ez a hálóelemzés egy bevett, régi módszer. Magyarországon is sok ilyen felmérés készült, Mo.-on pl. 10-20 nagyobb cég van és ez összesen 4-5 nagy tulajdonosra redukálható. Glattfelder kutatásai kitűnőek, javaslom az olvasásukat. A gazdaságszociológiai és menedzsmentszociológiai irodalom sok hasonló tanulmányt produkál, a gazdaságszociológia egyik közkedvelt kutatási iránya a gazdasági elitkutatás.
Örülök, hogy Gondolkozóó végre értelmes cikkeket is olvas (bár sajnos itt sem az eredetit, hanem annak valamilyen ferdítését/összefoglalását), minőségi közgáz és gazszoc cikkek olvasásából lehet igazán okulni, nem Drábik és Bogár hülyeségeiből.
"Hm, de érdekes. Nem erről beszélnek véletlen azok a bizonyos öszzeesküvés-elmélet hívők?"
Nem.
"Kérdem én, az olyan titkos találkozókon, mint a Bilderberg csoport gyűlése, egészen véletlenül nem multicégek és bankok vezetői gyűlnek össze?"
Szerinted ha mondjuk 100 gazdasági vezető irányítja a világot, akkor évi 1 találkozón el tudják dönteni az összes stratégiai kérdést? Vagy akár a fontosabbakat?
Nem, mégse olvass közgazdaságtant, mert semmi értelme. Egyszerűen az alap józan ész hiányzik nálad, így viszont fölösleges bármilyen információval traktálni magad.
Érzetem, hogy ez a te kérdésed lesz...
B@szd meg a spamjeidet, te korcs!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!