Mik a különbségek és mik a hasonlóságok Japán és Dél-Korea között?

Milyen értelemben, Politikai, történelmi, gazdasági, kulturális, vallási..?

A hasonlóság az, hogy részben mindkét ország a Kínai civilizáció vonzáskörzetében él. Vallási-társadalmi szokásrendszerükre részben, rendkívüli erőt gyakorolt a Konfucianizmus és annak etikája (Japánra kevésbé), illetve a buddhizmust is mindkét ország Kína közvetítésével vette át.

Irodalmuk, esztétikájuk kialakulásában is ennek a roppant civilizációnak volt szerepe. Japán egyébként alkotmányos monarchia, a világ legősibb uralkodóházával, dél-Korea egy mesterségesen ketté szakított ország egyik (demokratikus berendezkedésű fele)

/Dél-Koreában egy ideje felfutóban van a kereszténység./

Mindazonáltal Korea inkább konfuciánus ország. Japán a modernitás álcája alatt és mellett, lényegében feudalisztikus, hűbéri rendszer, csak most nem daimjók az urak, hanem vállalat vezetők /tekintsd meg a Tókiói tortúra című remek filmet/. A japánok ma is örzik ősi vallásukat a sintót, bár inkább csak reprezentációs céllal. A császár Tennó az Ég Fia, a sintó főpapja, szakrális alak ezért elmozdíthatatlan volt a történelem folyamán, így kialakult egy kettős hatlami rendszer, a névleges uralkodó (császár) és a tényleges uralkodó katonai diktátor (szeii-taisógun /barbár igázó legfőbb generállis) között.

Kínában és Koreában mindig is volt család neve az embereknek, sőt kevés család név jelezte, hogy a konzervatív patriarchális család a társadalom szervezésének ősmintája. Japánban a nemességnek (császári ház hercegei, hivatalnokai) és a fegyveres rendnek (bushik, avagy szamurájok volt csak neve, a kereskedő rétegnek és a parasztságnak nem. Ez az edó-korszakban (1603-1868) kezdett lazulni, bizonyos nagy jelentőségre szert tett polgárok is kaphattak nevet.

Korea többször eset államokra (Sila, Kogorjo /Kaoli, Pekcse) illetve került kinai, mandzsu, mongol vagy japán befolyás alá. Japán soha (bár a klasszikus japán középkor a szakadatlan polgárháborúk időszaka volt olyan családokkal mint a Tairák, Minamotók, Hoszokavák, Hodzsók, jamanák, ennek a három országegyesítő Oda Nobunaga, Tojotomi Hidejosi /ki földig rombolta Koreát/ és Tokugawa Iejaszu vetet véget).

Japán izoláltabban élt sziget mivolta miatt, és egy különösebb civilizációt bontakoztatott ki.

A Koreai nyelv a Mandzsuk nyelvével rokon. A japán nyelv rokontalan.

Japánban mindig igen magas volt (az európainál is sokkal, magasabb) az irás-olvasás aránya. A tudás volt az egyik mobilizációs út. sajátos, az európaira hasonló bankrendszer alakult ki, ennek visszásságai szegényítették el az 1800-as évek közepére a szamurájságot, és kezdték követelni a sógunátus eltörlését, plusz a császári hatalom restaurációját. Illetve a megjelent amerikaiak katalizátorként működtek. japán villámgyorsan kapitalista állam formáját öltötte , kvázi feudális irányítás alatt.

Mindkét országban remek az oktatás, de ez nem jelenti azt, hogy izgalmas. A tanárok egyszerűen nem mennek tovább addig amíg mindenki nem érti az anyagot és ezt felmérik. Kötelezik a diákokat egymás segítésére, és az alulról vagy felülről való kilógást megtorolják. A munkakultúra példátlan fegyelmezettségről tanúskodik.

nos elsőre talán ennyi

Japán elkerülte a gyarmati sorsot, mi több maga lett gyarmatosító (többek között Koreáé)

Amúgy miért kérdezed?

ahol a családnév hiányáról szóltam ott elfelejtettem jelezni, hogy a hűbér úr iránti jovialítás volt a döntő társadalom struktúráló erő és nem a családhoz való hűség, sok nemzetséges családok jellemezték kínát-koreát, mi több az ember őseinek tartozott elsődleges tisztelettel, japánban nem, itt a császárnak (szakrális úr) és a sógunnak/ és a helyi daimjónak (világi úr)

Ja még valami, embertanilag a japánok egy csoportja, a turáni népességhez tartozik, így egy időben népszerű volt magyar honban a japán-magyar testvériség képzete