Politikailag, miként ítéled meg, ezt a Közel-Keleti, történelmi eseményt? És egyáltalán mi a véleményed? (Jobboldaliaknak/liberálisoknak/Izraelpártiaknak)

Amit találtam, és le tudtam fordítani, rövidített formában:

Banu Qurayza egy zsidó törzs, aki a rómaiaktól menekült Yethribbe, a mai Medinába, és földművelésből éltek. Átvették az arab szokásokat, és a Yethribi életmódot, az araboktól.

Megérkezésükkor sokat háborúskodtak az őslakókkal, és végül felül kerekedtek rajtuk, de az idő múlásával, megfordult a helyzet, és az őslakosok felülkerekedtek a betelepült zsidókon. Az őslakos arabok két törzsből álltak, az egyik az "Ausz", a másik a "Kazradzs". Ez a két törzs háborúba keveredett egymással, és a zsidók(Banu Qurayza) az Ausz mellé álltak. Ez a háborúskodás kb 100 évig tartott. Banu Qurayza végül "Száad bin Moáz"-al(erre a névre még figyelni, mert visszajön, és fontos!!!)kötöttek egyezséget, és őt tekintették a Yethribi arabok részéről a szövetségesüknek, és tiszteletben állt náluk(nem nagy).

Mohamed megérkezésekor, szövetséget kötött a zsidókkal(Banu Qurayza), vagyis annak vezetőjével "Káab bin Eszád"-al. A szövetség abból állt, hogy:

1. A zsidóknak a saját vallásuk, a muzulmánoknak a saját vallásuk, és senki nem szól bele a másik hitébe!

2. Nem támadják egymást hátba!

3. Szövetkezve harcolnak a Yethribet megtámadókkal szemben!

Ezek után volt egy bizonyos "Árkok Csatája", amit a szövetséges arabok szerveztek Mohamed ellen, hogy végérvényesen elpusztítsák az Iszlámot, és követőit. Körbe vették Yethribet, és éheztették. De nem tudtak bemenni, mert egy hosszú árkot ástak a muzulmánok, és azt védték. Csak hátulról tudtak volna bemenni, de onnan meg a zsidók(Banu Qurayza) védték a várost a megállapodás szerint.

Az ostrom alatt a zsidók(Banu Qurayza) egy titkos követet fogadtak, egy bizonyos "Banu Nadir" törzstől, akik szintén zsidók voltak, és már szövetkeztek a szövetséges arabokkal, hogy árulják el Mohamedet, és szegjék meg a megállapodást vele, hogy hátúról bemehessenek, és legyőzhessék őket. Ezt a követet úgy hívták, hogy "Huyayy ibn Akhtab", aki a Banu Nadir zsidó törzs feje volt. (Találtam róla egy történetet is. Így szól: "Szafijje meséli el a történetet, aki Huyayy ibn Akhtab lánya. - A legszeretettebb gyermeke voltam az apámnak, és a nagybátyámnak, Abu Yeszir-nak. Amikor megérkezett a hír, hogy Mohamed megjött Yethribbe, apám(Huyayy ibn Akhtab), és nagybátyám(Abu Yeszir), elmentek, hogy kikémkedjék. Csak este, a naplementével tértek vissza, és rettenetesen meg voltak törve. Mikor bementek a házba, kihallgattam őket, és nem vettek észre, mert annyira megvoltak törve, és szomorúak voltak. Majd halottam nagybátyámat(Abu Yeszirt), így szól apámhoz(Huyayy ibn Akhtab):

- Ő az, a várt Messiás?

Huyayy ibn Akhtab: - Igen! Az Istenre esküszöm!

Abu Yeszir: - Felismerted, biztos vagy benne?

Huyayy ibn Akhtab: - Igen!

Abu Yeszir: - És mit érzel most iránta?

Huyayy ibn Akhtab: - Az Istenre esküszöm, hogy ellenségem, amíg élek!")

Folyt:

Először Káab bin Eszád, a Banu Qurayza zsidó törzs vezére, ellenkezett, és azt hangoztatta, hogy Mohamed, sem szegte meg az Ő fogadalmát. De végül belement az esküszegésbe, és az árulásba, azzal a feltétellel, hogy ha a szövetséges arabok nem győznek, akkor a Banu Nadir zsidó törzs, segít megvédeni őket a Muzulmánoktól! Ebben meg is állapodtak.

Az ostrom alatt viszont híre ment a muszlimok között, hogy Banu Qurayza, elárulni készül Mohamedéket. Ezért Mohamed megparancsolta az egyik emberének, "Náim bin Meszeud", aki titkon már muzulmán volt, és a szövetséges arab törzsekkel volt a városon kívül az ostromban, hogy teremtsen nézeteltérést Banu Qurayza, és a szövetséges arabok között!

Náim bin Meszeud, el is ment Banu Qurayza törzshöz, és azt mondta, hogy ne menjenek bele a megállapodás megszegésébe, csak ha a szövetséges arabok, zálogban, ott hagyják náluk néhány fontos emberüket, Banu Qurayza-nál, letétbe a harc végéig.

Majd elment a szövetségesekhez, és azt mondta nekik, hogyha Banu Qurayza, zálogba embereket kér tőletek, akkor ne adjatok, mert az azt jelenti, hogy oda karja adni azokat Mohamednek, hogy azokat túszként használhassa fel, hogy ne támadhassatok, mert bizony Banu Qurayza nem fogja megszegni a szerződést.

Majd mikor megérkezett a szövetséges arabok küldötsége Banu Qurayza-hoz, nem jött létre a megállapodás, mert Banu Qurayza kérte az embereket zálogba, az arabok, meg nem adtak ki senkit maguk közül, mert féltek, hogy azok Mohamed kezére kerülnek. Így nem jött létre a megállapodás, és ezért nem tudtak hátulról támadni, így maradt előröl, de ott meg nem tudtak áttörni az árkon, így csúfosan hazamentek.

Ezek után Mohamed összeszedte az embereit, és körbefogta Banu Qurayza lakórészét, és 25 napig ostromolta, mert elárulták őket, és ha eredményes lett volna az árulás, akkor a szövetséges arabok, mindenkit lemészároltak volna. Az utolsó nap, amikor már végleg fel kellet adni a védekezést, Káab bin Eszád a zsidó törzs vezetője 3 lehetőséget kínált fel a népének:

1. Vegyük fel az Iszlámot

2. Öljük meg az összes gyermeket, és nőt, majd harc a végsőkig

3. Egy hirtelen támadás szombaton.(mert hogy akkor a muzulmánok úgy számítják, hogy pihennek)

Egyik lehetőséget sem fogadták el a zsidók, így magukhoz hívatták "Abu Lebeb-ét", Mohamed emberei közül, és bíztak benne, és azt kérték, hogy kegyelmezzenek meg a nőknek, és a gyerekeknek! Majd ezek után feladták magukat.

Ezek után megkérték Mohamedet, hogy tegye meg Száad bin Moáz-t, bírónak ellenük, mert hogy őt már régóta ismerik, reménykedve, hogy megkegyelmez nekik.

Így Száad bin Moáz lett a bíró, és a halálbüntetést választotta, az árulásért.

Az összes férfit lefejezték(kb 600-800), abba az árokba, amit azért ástak, hogy megvédjék maguk a szövetséges arab törzsektől.

Vége.