A régi keresztes lovagok mit szólnának, ha meglátnák, hogy ma Európa tele van muszlimokkal?

#21

Kevesebb atv meg hetek.hu-t olvass.

Iránban a keresztényeknek (más vallási kisebbségekkel együtt) parlamenti helyek is fenn vannak tartva, nemhogy tilos lenne:

[link]

Igen, Indiában is van a társadalom perifériájára szorított kasztból politikai képviselet - ettől még a kssztrendszer nagyon is élő.

Ahogyan a házasságtörő nőket is halálrakövezik a saría előírása szerint. De csak a nőket. A férfiakat nem.

Ja, és ne soroljam, ha egy nő nem szabályosan viseli a hidzsábot, az is veszélynek teszi ki magát. Vagy ha sminkel.

Látjuk az iszlám világ csodás jelenségeit. Afganisztánban a tálib uralom betiltotta a zenehallgatást, a nők iskolai oktatását, és hogy vezeshessenek autót.

Nyilvános utcai korbácsolásokkal tartják meg az újonnan bevezetett törvényeiket. És vehetnénk sorra, a Szaúd-Arábiában az elítéltek nyilvános kivégzése, lefejezése.

A Mennyei királyság c filmet ajánlom neked. Hátha tanulsz belőle.

Amikor épp normális vezetők kerültek hatalomra, akkor a Szentföldön is jól megfértek egymás mellett a keresztények, a muszlimok és a zsidók. Csak mindig voltak ilyen hozzád hasonló korlátolt barmok... Így a béke sosem lehetett elég tartós.

"A Mennyei királyság c filmet ajánlom neked. Hátha tanulsz belőle."

Nem hollywood-i filmekből tanulok, hanem a történelemkönyvekből.

Szemben az ott hamisan bemutatott, végletekig hatásvadász narratívával, miszerint "ha Balduinon és Szaladinon múlna", akkor úgymond "lehetne itt egy békés, jobb világ", a valóságban e két uralkodó számos alkalommal csapott össze egymással korábban már, először 1177-ben Montgisardnál (ahonnan maga Szaladin is alig menekült meg), aztán 1179-ben Mardzs Ajunonnál, illetve Jákob erődjénél, majd 1182-ben Belvoirnál is, és végül pedig Keraknál.

Nem az 1187-es hattini csata volt tehát az első, ahol a keresztény és muszlim felek szembetalálkoztak.

Tényszerűen nézve Szaladinnak minden egyes lépése a muszlim területek egyetlen központi hatalom alatt való egyesítésének szándékát hordozta magán, hogy elég ereje legyen a Jeruzsálemi Királyság ellen felvonulni - ezért kerülte még idő előtt a nyílt konfliktust a szentföldi keresztény államalakulatokkal -, míg IV. Balduin pontosan látta előre, hogy mire is törekszik Szaladin, de hiába kért, nem kapott semmi támogatást az európai udvaroktól, így szintén kerülte a konfrontálódást.

De egyáltalán nem volt ilyen fraternizáló viszony kettőjük között, mint ami a filmben megjelenik, egymás ellenségei voltak, még ha más-más okokból kerülték is adott pillanatban a harcot. A háború akkor is kitört volna, ha IV. Balduin nem halt volna meg.