Ukránok ennyire nemzetiek voltak mindig, vagy csak 2 éve?

Kérdező, hát ez egy bonyolult kérdés, megpróbálok ott egyszerűsíteni, ahol lehet, nem fogok regényeket írni, de attól még próbálok érthető és érdemi lenni.

Nem csak Ukrajnáról írok, hanem még Fehéroroszországról is, mert így hárman alkotják ezek Oroszországot.

Ukrajna az két részre osztható: vannak ott oroszok, nem csak a kettő névtelen, és szétlőtt porfészekben, vagyis Donyeckben, és Luganszkban, hanem sok más város is Oroszországé volt, több száz éve. A másik része az meg az orosz függőségbe került népelem.

Fehéroroszország is két részre osztható: vannak ott a dialektust beszélő oroszok, és vannak az orosz uralom alá került lengyelek.

# Kérdező

A Cári Oroszországban kezdődik a történet, ott a népeket, és nemzetiségeket / etnikumokat, és magukat a régiókat kell rendszerezni.

Az államalkotó nép a nagyoroszok, a fehéroroszok, és a kisoroszok voltak, így együtt.

Rajtuk kívül már akkor jegyeztek sokféle kisnépet, mint a mordvint, a baskírt, az örményt, a kirgizt, a jakutot, és sok mást.

Orosz függőségbe került 1 - 2 ország, mint a három Balti kisország, illetve Lengyelország egy része, nagyhatalmi civakodás eredményeképp.

És még voltak viszonylag újonnan kialakult, és el nem ismert kisnépek, az ukrán az épp ilyen.

A nagyorosz az anyanyelvi szinten beszélte az oroszt, és mást nem.

A fehérorosz az orosz dialektusát, illetve magát az irodalmi oroszt.

És a kisoroszok az orosz nyelv + más szláv nyelvek keverék változatát adták elő.

Azonban a kisorosz az továbbra is orosz volt, az ukrán az egy teljesen más, és külön kategória.

A Cári Oroszországban

- Kis-Oroszországot (Malorosszija) azt Kijev, Csernigov, Poltava, és Harkov kormányzóságok / megyék alkották a Pallas Nagy Lexikona szerint, 1897-ben

- Délnyugat-Oroszországot / Új-Oroszországot (Novorosszija) azt Odessza, Kirovográd, Nyikolajev, Észak-Zaporozsje, Donyeck, és Luganszk alkották.

- volt még Tauria kormányzóság is, az Jekatyerinoszláv (Dnyipró), Zaporozsje, Herszon kormányzóságokat / megyéket, és a Krímet jelentette.

Az ezeken túli terület, vagyis a lengyel domínium Volhínia, és 1 - 2 társa lesz az Ukrajna.

1840-ben érezték az ukránok, hogy eljött az idő külön nemzetté, néppé, identitássá, nyelvvé, és irodalommá válni. A bökkenő annyi, hogy sajnos ehhez otromba, igazán butácska módon álltak hozzá, már akkoriban is.

1903-ban hirdették ki a kiáltványukat, hogy Mit követel az Ukrán Nemzet, ezzel az a baj, hogy Lengyelország felét, akkor Oroszországból jó nagy darabokat, a Krímet, és még a Kaukázust is magukénak követelték. És még a magyarellenességet is megengedték maguknak.

Léteznek ukránok, de igazság szerint kábé Ivano-Frankivszk, Ternopil, Hmelnickij, Rivne, és Volhínia illetné őket, nem pedig az, amit jelen helyzetben is követelőznek.

Petro Seleszt, az Ukrán SzSzK pártfőtitkára 1963 - 1972 között kiskirályt játszott.

- Nyilvánosan kritizálta a moszkvai pártvezetést,

- kezdeményezte, hogy az Ukrán SzSzK saját külkereskedelmet folytathasson külföldi államokkal,

- kultúrharcot is viselt, sorra készültek regnálása alatt az ukrán nacionalista szellemiségű ünnepek, történelmi könyvek, filmek,

- és maga Seleszt is írt könyvet, A mi szovjet Ukrajnánk címmel.

Könyvében az ukrán történelmet az orosszal szembeállítva interpretálta, az egész arra épült, hogy a demokratikus és szabad ukrán városállamokat, és kistelepüléseket az északi orosz cárok zsarnokságával állította szembe.

Könyve nem utolsó szerepet játszott Seleszt leváltásában. 1972-ben, amikor Brezsnyev pozíciói már kellően megerősödtek, az ukrán pártvezetőt „nacionalista elhajlás” vádjával leváltották.

Harkovi származású volt Seleszt, és a sors iróniája, hogy Moszkvában hunyt el idős korában, nem pedig Kijevben.

Irina Farion, akit a napokban lelőttek, az 60 éves volt, tehát 1964-ben született, és mégis magára szedett minden létező ostobaságot, és gonoszságot.

Neki a fő ikonja Bandera volt, ő meg 1909 - 1959 között élt szélsőséges ukrán nacionalista volt.

[link]

" Az oroszok (szovjetek) '56-ban és 89-ig, nőket erőszakoltak meg. "

Az erőszakok elkövetése azok a II. világháború alatt, illetve azt követő 2 évben voltak.

Akkor Szovjetunió volt. A Szovjetunióban nem csak oroszok voltak.

Azok között volt mindenféle nemzetiségű, és etnikumú nép. Nem egy kimondott nép állt szembe egy másikkal, hanem szimpla háborús hozzáállásból, illetve hatalmi gőgből cselekedtek akkor.

A Szovjetuniónak volt grúz, akkor orosz, majd ukrán pártfőtitkára, akkor a párttagok között is sok volt a nemzetiségi.

1956-ot a 38. Összfegyvernemi- és a 8. Gépesített / Harckocsi hadseregek verték le, és ezek jogutódjai az 1991 utáni Ukrajnát illették, változatlan elnevezéssel.

A 38. Összfegyvernemi Hadsereg parancsnoka Hadzsi-Umar Dzsiorovics Mamszurov volt, ő oszét nemzetiségű volt, a 8. Gépesített / Harckocsi hadseregé meg Hamazaszp Babadzsanján, ő örmény volt.

Azonkívül a Szovjet Kommunista Pártban még a zsidóság is felülreprezentált volt.

Egy átlag orosz embernek mi a véleménye Magyarországról ?

Semmi.

Azt sem tudja, hogy vagyunk a térképen, és nem is érdekli.

Amikor 1989-ben volt a kivonulás, akkor a "Vár a napfényes Azerbajdzsán" feliratú táblákkal tüntett a nép, tehát volt olyan szovjet katona, aki Azerbajdzsánban élte az életét, de a sorkatonai szolgálatát Magyarországon töltötte.