Az USA-ban mindig jobb volt az élet, mint Európában?

Egy amerikai ismerős mesélte, hogy most abból tud járni egyetemre, hogy az anyja meghalt és annak a biztosításából fedezik. Amúgy a kocsi fenntartasa és benzin vásárlása is nehéz szerinte náluk sokaknak, de kigazdalkodjak rá a pénzt, mert azok nélkül moccanni sem tudnak. Ha hazamegy abban bízik, hogy a családja eltartja a tanulmányai befejeztéig.

Egészségugy egyenesen ratyi. Azt mondja, ha otthon törik el a karja (nálunk Mo-n történt), akkor minimum kiszámlázzák az egész kórházi kezelést, ami nem olcsó.

10. nem vagyok közgazdász

Az első kérdésre: minél több a kihelyezett hitel, annál több az adós, aki jó esetben folyamatosan törlesztget. A könnyen felvehető hitel fogyasztást generál, tehát pörgeti a gazdaságot. Mindez addig működik jól, amíg van rá fedezet.

Azt pedig Sam Bácsi a "demokráciaexporttal" és egyéb ügyes nemzetközi húzásokkal feltöltögeti. Amig egyeduralkodó volt, ez ketyegett is szépen.

Most is attól függően jobb az élet itt vagy ott, hogy mik a prioritásaid. Nincs akkora életszínvonal különbség a jelenben se az USA és az EU között, mint ahogy sokan felfújják. Mindkét irányba jelentős a migráció; sok amerikai jön az EU-ba, és sok európai megy az USA-ba.

Különféle jelenbéli EU-t és USA-t összemérő kutatásoknál objektíve az látszódik, hogy az EU-nak és az USA-nak is megvannak a maga erősségei és gyengeségei, egyiket sem lehet egyértelműen jobb élőhelynek titulálni a másiknál.

Hogyha a GDP-t nézzük, akkor az EU-s országok közül három (Luxemburg, Írország, Svájc) produkál magasabb GDP-t, mint az USA. Hogyha az EU-s országokat és az USA államait állítjuk sorba / vetjük össze, akkor egy átlag EU-s országnál csak Idaho és Mississippi államban alacsonyabb az egy főre jutó GDP. A gazdag EU-s országnak számító Dánia nagyjából Louisiana állammal van egy főre jutó GDP szempontjából egy szinten. Nem Nyugat-Európai EU-s országok meg messze az USA államok mögött kullognak ezen a téren.

Viszont az USA-ban évente több, mint 300 órával többet dolgozik egy átlag lakos, mint az EU-ban. Nem csak hosszabbak a műszakok, hanem sokkal kevesebb a szabadnap is, összefüggő, több hetes szabadságok pedig egyáltalán nincsenek. Az egy főre jutó GDP-beli különbség tehát abból is adódik, hogy többet dolgozik egy átlag amerikai, mint egy átlag európai. A szabadidő is fontos az életminőség szempontjából, amiből objektíve az európaiaknak több van. Viszont a legtöbb amerikai furcsállja is a sok EU-s szabadnapot / szabadságot, nincs hiányérzetük azért, mert nem szabadok a hétvégék vagy nem tudnak több hetes nyaralásokra menni, máshogy osztják el az idejüket.

Az USA-ban a Gini-index is magasabb, mint az EU-ban, azaz nagyobbak a vagyoni különbségek. Az EU szociális szolgáltatásai jobban ki vannak építve, hatékonyabban tesznek azért, hogy egyensúlyt teremtsenek a nagyon vagyonos és nagyon szegény réteg között. Így az egészségügyi ellátás az EU-ban szélesebb körben megfizethető / elérhető, ugyanez érvényes az iskoláztatásra, különböző segélyekre, szociális otthonokra, tömegközlekedésre stb. Viszont világszinten is kiemelkedőek az adók az EU-ban.

Az egészségügyi ellátás minősége hasonló, viszont az USA-ban a már említett szociális szolgáltatások hiánya miatt drágább, ugyanakkor az USA-ban sokkal több gyógyszer érhető el vény nélkül, mint az EU-ban. Az EU-ban muszáj orvoshoz menni, ha valódi gyógyszert akarsz, az USA-ban nem.

Az USA-ban magasabb százalékát költik el a fizetésüknek albérletre, mint az EU-ban, - bár nem sokkal - és többet ingáznak a munkahelyükre, mert jóval többen élnek agglomerációkban, mint az EU-ban. Ugyanakkor az ingázás könnyebben kivitelezhető az autózásra épülő közlekedési kultúra miatt (jobban kiépített, szélesebb, több sávosabb utak, annyi autó, ahány 16 év feletti személy a háztartásban), és az USA-ban kevésbé élnek zsúfoltan az emberek, mint az EU-ban.

A közbiztonság az EU-ban jobb, kevesebb a regisztrált és megoldott bűncselekmény is, és konkrétan kevesebb a gyilkosság is, illetve nem annyira brutálisak a gyilkosságok, mint az USA-ban. (Chris Carter, volt FBI profilozó, jelenlegi krimiíró első helyszínei között volt egy megmikrózott csecsemő.) Az EU-ban a legtöbb gyilkosság késelésből ered, az USA-ban meg magasabb a fegyveres gyilkosságok száma. Vannak statisztikák arról is, hogy az EU-ban általában ismerősök követnek el ismerősök ellen bűncselekményt, míg az USA-ban több az idegenek által idegenek ellen elkövetett bűncselekmény.

Összefoglalva az EU-nál az olyan feltételeknek a megteremtése a prioritás, ahol az államok/országok minél jobban gondoskodhatnak a lakosaikról. Az USA-ban viszont az a prioritás, hogy olyan feltételeket teremtsenek, ahol a lakosok minél jobban tudjanak gondoskodni saját magukról.

Ami a múltat illeti, az USA már a vadnyugat óta a "szerencselovagok" világa volt, ahol a kellően merész, rátermett, strapabíró, kreatív emberek képesek voltak az önérvényesítésre. Ez sokaknak vonzó volt. Az USA-ban nem voltak több ezer éves megcsontosodott alapok, hanem a nullára építettek fel valami teljesen újat. Azok is láttak rá esélyt, hogy megtalálhatják a helyüket, akik az európai (vagy ázsiai) gazdasági-vagy osztályrendszerben, bármilyen rendszerben nem kaptak helyet.

Viszont a gyakorlatban hátrányt jelentett a tiszta lap fejlettség tekintetében. A gyarmatosításra, a függetlenedésre Európa már fel volt építve szó szerint is és gazdaságilag, kulturálisan, szociálisan is - ami nem csoda, hiszen ekkorra már Európában több ezer éves alapok voltak. A második világháborúra hozta be az USA teljesen a lemaradást. Addig mindent, ami fejlett, mindent, ami előkelő, mindent, ami magas minőségű és különleges azt az amerikai ember Európához kötötte.

Mindent egybevetve se a múlt, se a jelen vonatkozásában nem lehet egyértelmű racionális választ adni arra, hogy hol jobb az élet, mindenkinek a saját szempontjaitól függően húz inkább ide vagy oda a szíve. És ennek tükrében senkinek sincs igaza és senki sem téved.

A XX. századig még egy sokkal elmaradottabb rabszolgatartó társadalom volt az USA

De azt Európa önként és dalolva lerombolta magát 2x is és ezután az USA lett a vezető hatalom minden szempontból.

És most is készülünk magunkat felégetni, és patás ördög az aki ezt meg akarja akadályozni!

Az első gazdasági világválság idején (1929-1933) az amerikai nép egy jelentős része nyakig ült a nyomorban. [link] A Szovjetunió reklámozta magát az USA-ban, "Gyertek a Szovjetunióba! Nálunk van munka!" Voltak akik amerikai állampolgárként elindultak a Szovjetunióba, és az lett az új otthonuk.

A Szovjetunió volt ekkoriban a világ egyetlen szocialista állama.(wd) A gazdaság túlnyomó része köztulajdonban, állami irányítás alatt működött, a hatalmas ország külkereskedelmének csekély szerepe volt. Ilyen módon az ország gazdasága nagyrészt független volt a tőkés világgazdaságtól, ezért a válság szinte egyáltalán nem érintette.[44]

A nagy világgazdasági válság idején a szovjet gazdaság főleg az erőltetett iparosítás révén rohamosan fejlődött. A nyugati válság és a szovjet fellendülés közötti ellentét a nyugati közvélemény jelentős részére gyakorolt hatást. Sok értelmiségi vélte úgy, hogy a történések igazolták Karl Marx elméletét, miszerint a kapitalizmus a saját belső ellentmondásainak súlya alatt fog összeroskadni. Ezzel szemben a Szovjetunió igazi modern államnak látszott, amely meg tudja tenni a szédítő ugrást a feudalizmusból az ipari jövőbe.[45]

A világválság idején tömeges migráció indult meg a Szovjetunióba, különösen Finnországból és Németországból. A sztálini nagy tisztogatás előtti szovjet társadalomban örömmel fogadták a bevándorlókat, különösen a mérnököket, ipari, gazdasági szakembereket. Később azonban sokan közülük áldozatul estek a sztálini önkénynek, a kémhisztériának, különösen azok, akik a második világháborúban szemben álló országokból érkeztek.

[link]