Mi Oroszország célja Ukrajnával?

# 70

Ukrajna az az első világháború végén született, nem pedig a második világháború végén. Melyikre gondoltál a kettő közül ?

Az első világháború az teljesen nonszensz indokok alapján robbant ki, elkerülhető lett volna, de azt mindenki nagyon akarta, teljesen meggondolatlanul, az egyik legostobább háború volt.

" Aztán egy idő után te is feldobnád majd a pacskert, és az utánad következő Putyin máris csikorogna nácitlanítani meg országot csatolgatni a csecsenekhez meg a Vipuri-környékiekhez, mer hogy azok ősi orosz földek ezért meg azért. Az elég radikális lenne? "

Oroszországgal volt-e konfliktusunk 1650 - 1941 között ?

És 1941-ben hogy történt meg ?

Kérdező

Königsberg, és Oroszország között nincs semmilyen összeköttetés, korridor, az is valóban nyűg.

Ami a görög és török viszonyt illeti, ebben mi újdonság van, hogy ők nyíltan felvállalva utálják egymást, és kis túlzással NATO nélkül rég háborúztak volna egyet ?

Hiába NATO tag mindkettő, de attól még időközönként légiharcban kergetőznek egymás vadászrepülői, néha lelövés is történik, és a törökök teljesen nonszensz, és tahó felszólításokat, és társait küldözgessenek a Görög Kormánynak, ami mire vezet ?

Én helytelenítem, amit Sztálin tett.

A görög - török konfliktus az meg időtlen idők óta van, nem tud, és nem is akar mit kezdeni ezzel a NATO.

És látom, tartozok egypár kérdésre válasszal, válaszolni is fogok.

# 78

Te nem vagy normális.

Persze Putyin / a Politbüró sok dolgot, amit lehetett, elrontottak, de Sztálin óta nem volt ott népirtás.

Ellenben Kínában Ujgurföldön népirtás van, Belső-Mongóliában erőszakos kínaiasítás, és még Közép-Ázsiára is rávetették a szemeiket.

# 62-es és 64-es

Natehát a Holodomorral, és az iránta való felelősséggel két nagy probléma van.

Amikor Oroszországban hatalomváltások történtek, kevés kivétellel a társadalom nem csinált semmit. A cári család tényleges megbukása az a házon belüli hatalmi harcokkal kezdődött.

Az 1917-es októberi / novemberi bolsevik forradalmat Nyugaton államcsínynek tekintik, nem pedig széles néptömegek által támogatott forradalomnak, mert Kerenszkij úgy távozott a hatalomból, hogy egyetlen hajszála nem görbült, és emigrációban sem esett semmi bántódása. Sőt Kerenszkij, és Lenin között is voltak összefonódások.

Sztálint még 46 évesen is, vagyis 1924-ben a párttársai legközépszerűbb párttagnak, és jelentéktelen figurának tekintették, akitől rövidúton megszabadulnak, ha öntelt és szemtelen lesz. Párttársai nem tudták elképzelni, hogy Lenin nyomdokaiba lépjen, illetve gyorsan őellenük forduljon.

Jól titkolta Sztálin a megalomániáját.

Sztálint nem választotta meg senki, őt "megörökölték" az oroszok, és a többiek, ellenben Hitlert a németek megválasztották, teljesen önként. Ez nagy és nyilvánvaló különbség. Amint meghalt Sztálin, és meg lett az utódja, egyből kezdték lebontani a Sztálin-kultusz jelképeit.

A másik, a Holodomor idején Szovjet-Ukrajna az egy 7 - 8 éve létrehozott, felduzzasztott méretű közigazgatási egység volt.

A Szovjetunióban Ukrajna az úgy lett, hogy az illető egyik nap még a Cári Oroszország Harkov / Jekatyerinoszláv / Herszon / Kijev / Poltava / Csernyigov kormányzóságában oroszként élte a mindennapjait, és másnap meg azt hirdették ki a városházán, hogy Szovjet-Ukrajna vagyunk. Mindezt Moszkvából hirdették ki.

A Holodomornak ennek szellemében oroszok voltak az áldozatai.