Erről az írásról mi a véleményetek? Reális dolgok ezek?

"2023 - AZ ÉV AMIKOR A NYUGAT BELENÉZETT A SÖTÉTSÉGBE, AZ PEDIG VISSZAKACSINTOTT RÁ

A történészek minden bizonnyal hosszan fogják elemezni, hogy mi volt annak a folyamatnak a kezdete, amikor a nyugati hatalmak önként lemondtak a globális vezető szerepükről.

Ha ki kellene emelni három kulcs elemet, akkor megemlíthetjük Obama külpolitikáját, Merkel 16 éves regnálását és a közösségi média korlátozás nélküli előretörését. Mindhárom olyan esemény, ami óriási réseket nyitott a nyugat pajzsain, melyeket a keleti autokráciák kíméletlenül kihasználtak. Angela Merkel esetében azt még nem tudjuk, hogy esetében ez szándékos volt és de facto orosz ügynök volt-e, vagy csak a világtörténelem legnagyobb hasznos idiótája.

Obama külpolitikájának egyik fő irányvonala volt, hogy az európai kapcsolatokat és a közel-keleti amerikai jelenlétet a háttérbe szorította, hogy a csendes-óceáni térségre tudjon koncentrálni. A hawaii születésű Obamának ez természetes mozgásnak tűnhetett, viszont alapjaiban rendezte át az atlanti térség biztonsági struktúráját, melynek következményei láthatóak Putyin háborújában, a Hamasz Izrael elleni támadásában és a nyugati demokráciákra feloldhatatlan nyomást helyező migrációban.

Szíria magára hagyása megteremtette a lehetőséget Putyin számára, hogy kiterjessze befolyását a Közel-Keletre, teret nyitott Iránnak, hogy a Földközi-tengerig nyúlva közvetlenül támogathasson terrorszervezeteket. Lehetőséget adott az Aszad rezsimnek a fennmaradásra, amely aztán drogokkal árasztja el a térséget (Captagon) és az Európára nehezedő migrációs nyomás egyik fő forrásává vált.

Angela Merkel megalkuvó kancellári ténykedése nem csak, hogy direktben segítette Putyin és a kapcsolt függelékeinek (khöm....) megerősödéséhez, de tényszerűen hozzájárult a német gazdaság és állam rendszerszintű versenyképtelenségének kialakulásához: atomerőművek leépítése, orosz gázfüggőség kialakítása, a hadsereg lezüllesztése, a német infrastruktúra és kutatás-fejlesztés elhanyagolása, a német államot megbénító költségvetési korlát bevezetése, willkommenskultur.

Merkel öröksége egy gyenge és tétova Németország, amely évtizedes korlátok közé szorította önmagát és elvesztette a képességét arra, hogy Európa vezető hatalma legyen. Éppen ahogy az Putyinnak megfelel.

A közösségi hálózatok kezdetben a világ soha nem látott kinyílásának ígéretével robbantak be a mindennapokba, hogy aztán szédítő sebességgel váljanak a dezinformáció, az ordas szélsőségek és a hétköznapi hülyeség közvetítő közegeivé. Ennek táptalaján aztán szárba szökkent a toxikus populizmus, amely mára a politikai fősodor részévé vált, a civilizációs normákat felrúgó viselkedése pedig paralizálja a hagyományos közegben szocializálódott politikai szereplőket.

2023-ra ezek a folyamatok odáig érlelődtek, hogy miközben a Putyin vezette keleti diktatúrák explicit háborút folytatnak a nyugati liberális demokráciák ellen, azok továbbra sem képesek megérteni ezt a helyzetet és ennek megfelelően cselekedni. Könnyű mondani, hogy de hát nincs is háború a Nyugat és a Kelet között, és valóban, az EU, vagy az USA területén nem zajlik fegyveres konfliktus. Mindeközben a Kreml és Irán folyamatosan kifejezi szándékát a nyugati hegemónia megtörésére és proxy szervezeteken, ügynökökön, lefizetett hazaárulókon, hasznos idiótákon, korrupt vagy csak simán tehetségtelen politikusok manipulálásán keresztül aktívan tesz is ezért.

A nyugati demokráciák képtelenek kiszakadni a saját kulturális mintáikból és rendre félreértelmezik vagy egyszerűen észre sem veszik, hogy a bolondját járatják velük és szépen fokozatosan számolják fel az ellenállásukat. Súlyos és alulértékelt probléma, hogy a nyugati politika és közvélemény a saját kulturális elképzelésein és berögződésein keresztül próbálja értelmezni a globális eseményeket és nem képes felfogni, hogy ezek a minták már Kelet-Európára is nehezen alkalmazhatóak, Oroszországhoz, a Közel-Kelet iszlám diktatúráihoz pedig semmi közük nincs. Ez a mentális csapda vezet oda, hogy ezekkel a keleti autokráciákkal a nyugat állandóan tárgyalni, megegyezni akar, emberiségi jogokat emleget, kompromisszumokban gondolkodik. A keleti entitások viszont teljesen más viszonyrendszerben léteznek, alapvető lényegük a saját lakosságuk ideológiai, vagy vallási megvezetése és a háborús helyzet fenntartása, melyeket a hatalom kizárólagos megtartásának eszközét látják.

Hogyan lehetne megállapodni egy olyan országgal, amely kormánya politikájának eszenciája, hogy a Nyugattal szembeni háborús pszichózist fenntartsa az országában?

Ennél is súlyosabb tévedés amikor Nyugati politikusok hülyeségből, korruptságból vagy ügynöki munkát ellátva arról beszélnek, hogy például Oroszország biztonsági igényeit figyelembe kell venni. Arról kellene beszélniük, hogy Európa és az atlanti térség biztonsági igényeit kell biztosítani, nem holmi ótvar diktatúrákét...

Az egyetlen ország amelyik valóban megértette, hogyan kell reagálni a saját létét kétségbe vonó fenyegetésre, az Izrael. A dolog szépséghibája, hogy a Hamasz támadását is már nagyban az tette lehetővé, hogy Netanjahu populista, szélsőséges kormánya morális válságba vezette a társadalmat. Az autoriter rendszereknek térnyerésének megengedése minden esetben katasztrófához vezet, legyen az országon belül, vagy kívül.

A tavalyi év adott volna alkalmat az atlanti szövetségnek, hogy hosszú időre bebizonyítsa a létére törő keleti diktatúráknak, hogy jobban járnak, ha inkább a saját portájukon maradnak. Ehelyett a nyugat képtelen volt biztosítani Ukrajna számára az oroszokkal szembeni fölényt biztosító fegyverzetet, Irán néhány vallási fanatikussal sakkban tartja a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalát, Észak-Korea élesben teszteli a rakétáit Ukrajnában. Putyin leghűségesebb ügynöke hatékonyan blokkolja az európai biztonság alapvető érdekének számító ukrajnai támogatási csomagot. Az orosz migráció szervező hálózatok soha nem látott hatékonysággal működve tolják rá a szerencsétleneket az Egyesült Államokra, vagy Európában avatkoznak be velük választásokba (Szlovákia).

Az Egyesült Államok politikáját bemattolta néhány trumpista idióta, akik nyíltan orosz és kínai érdekeket kiszolgálva rombolják le az USA egyébként is megtépázott tekintélyét és beavatkozási képességét a saját biztonsága megvédésére. Kézzel fogható lehetőséggé vált, hogy az eseményeket dermed bénultságban szemlélő Biden adminisztrációt novemberben leváltsa az USA maradék globális vezető szerepét is lerombolni kívánó Trump, akinek egy újabb 4 éves ciklusa évtizedekre visszavethetné a transzatlanti szövetségi rendszert és teret engedne a Moszkvában megálmodott új világrendnek.

Innen indulunk 2024-re. Eseménydús év elé nézünk és nagyon jó lenne most már, ha az ún. liberális demokráciák politikusai a fejükhöz kapnának, mielőtt hivatalosan is kicserélhetjük a liberális szót lúzerre."

Forrás – Kard nevű blog