Ha tegyük fel, Oroszországnak sikerülne megszállni egész Ukrajnát, és így Kárpátalja Oroszország része lenne, az javítana az ottani magyarok helyzetén?
Olvastam, hogy amikor még megvolt a Szovjetunió, akkor jobb élete volt a Kárpátaljai magyaroknak, mint most, mert ugye ment ez a "népek barátsága" eszme, és emiatt a szovjet vezetés védte ott a magyarokat az ukrán sovinizmustól, nem tudott elburjánzani ilyen magyarellenes nacionalizmus ukrán részről, ami jelen volt pl. Csehszlovákiában és Romániában. Sőt talán a burgenlandi magyaroknál is jobb helyzetük volt, mert a 70-es, 80-as években Ausztriában is előfordultak olyan esetek, hogy helyi neonácik szétverték a magyar nyelvű táblákat, meg cigányoknak nevezték az ausztriai magyarokat.
Ha most Kárpátalja orosz fennhatóság alá kerülne, akkor szerintetek csökkennének a magyarellenes támadások?
"Egyébként az 1990-es Szovjetunióban magasabb volt az életszínvonal, mint bármikor a független Ukrajnában"
És lényegesen magasabb mint Németországban.
"Amilyen szovjet szopkodás megy itt a belem kifordul komolyan..."
Jogodban áll eltakarodni a náci Németországba.
Ha abból indulsz ki, hogy a frontra vezényelt "orosz" katonák döntő többsége valamilyen nem orosz nemzetiséghez tartozik - mint pl a csecsenek - akkor szerinted egy magyar mire számíthatna?
Vinnék ágyútölteléknek, ha a ruszkik egy másik volt tagköztársaságot is megkívánnának.
Kárpátaljai magyarság már jóformán alig létezik a nagyon magas kivándorlási/menekülési ráta miatt. A fiatalok javarésze már nálunk él. Pár év múlva ugyanúgy múlt időben lesznek emlegetve mint a kis-ázsiai görögök vagy az erdélyi szászok.
Öröm az ürömben, hogy ha nincsenek ott akkor legalább biztonságban vannak itt nálunk és tapasztalataim alapján rendes emberek.
Javítana? Ne viccelj.
Az Ukrajnában harcoló oroszok nagy része is kisebbségi (burját, dagesztáni, csecsen, tuvai, stb.), az oroszországi autonóm köztársaság Burjátia adta eddig a legtöbb elesett katonát. Még a tábornokok, századosok, stb. is azon csodálkoztak régebben, hogy moszkvai vagy pétervári majdhogynem nincs is a besorozottak között, pedig a 2 város együtt ad kb 22 millió lakost. Dagesztgánban is pont azért volt a lázadás, mert ott kezdtek el sorozni, és nem az oroszoknál.
Ez már a Szovjetunióban sem volt másképp. A második világháborúban például egész Grúzia 40%-át elvitték a frontra, hogy ne az etnikai oroszok fogyjanak.
Ukrajna sem a legjobb, de mérföldekkel jobb a kisebbségek helyzete, mint Oroszországban. Nem hiába voksoltak a krími tatárok Ukrajna mellett a Krím elcsatolásakor, mert ott van elrettentő példának Tatárföld. A tatárföldi tatárok Oroszországban hiába vannak 2-3 millióan, küzdeniük kell a nyelvük és kultúrájuk fennmaradásáért.
Amúgy még az ukránoknak is feltűnt, hogy mennyi kisebbségi van az őket megtámadó orosz hadseregben.
Az egyik új ukrán háborús patrióta zene szövegében is megemlítik ezt, amikor Csernobilt elfoglalva mentek az oroszok Kijev felé:
"На Расєї нова зброя — ядерні буряти"
Kb: Oroszországnak új fegyvere van - nukleáris/radioaktív burjátok.
Burjátia adja a legtöbb katonát, azok közül is a legtöbb burját kisebbségi, pedig a Burját Köztársaság lakosságának csak a 30%-a burját.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!