A náci Németország olyan diktatúra volt, amelyik életszínvonalban is a világ élvonalába tartozott?
Általában azt mondják főleg a nyugati kapitalista világban, hogy a diktatúrák szükségszerűen kevésbé fejlettek, mint a demokráciák és tulajdonképpen, ha meggondoljuk az esetek nagyrészében ez igaz is volt, mert a Szovjetunió is hiába volt erős katonailag, gazdaságilag nem tudott lépést tartani a nyugattal és az életszínvonal messze alacsonyabb volt. Kínában is ugyanaz a helyzet, hogy erős a gazdaság, fejlődnek, de a nyugati országokban azért még mindig jobban élnek az emberek.
A náci Németország esete viszont kicsit érdekes ilyen szempontból, mert itt egy alapvetően gazdag országról beszélünk, amelyik már a XIX. század végén iparosodott és nagyon jelentős termékei voltak. Igaz, hogy az első világháborúból vesztesként került ki, de utána nagyon sokat fejlődött és simán ott állt, mint a britek vagy a franciák, ahol meg demokrácia volt.
Amikor a NÁCI-k átvettéka hatalmat akkor éppen világgazdasági válság volt
Németországban akkoriban szinte éheztek az emberek
Hitler hatalomra kerülése után meg nemsokkal jött a háború.
Nem volt akkoriban jó az élet Németországban
"Általában azt mondják főleg a nyugati kapitalista világban, hogy a diktatúrák szükségszerűen kevésbé fejlettek, mint a demokráciák"
Ez így nem teljesen pontos megfogalmazás: arról van szó, hogy a diktatúrák HOSSZÚ TÁVON biztosan elmaradnak a demokráciáktól, egész egyszerűen azért, mert kevesebb vélemény érvényesül, azokat is lojalitás alapján válogatják. Az ilyen rendszerek politikai okból elnyomják azokat a nézőpontokat, amelyek szükségesek lennének a haladáshoz.
Viszont pont az a csapda, hogy a diktatúrák mindig azért tudnak stabilizálódni, mert egy válsághelyzetben mindenki nyitottabb a radikális megközelítésekre, és ha egy ember ilyenkor eredményt képes szállítani, akkor a nép elnézőbb lesz. Lenin forradalma az 1.vh alatti nyomor mentén zajlott le, Putyin a SZU összeomlása utáni káoszban érkezett. Hitler pedig - ahogy korábban is írták - a nagy gazdasági világválság idején robbant be a politikába.
Szóval röviden: nem volt gazdag Németország, de ugyanakkor Hitler rendszere nem is érte meg azt a tipikus ívet, amit a kezdeti fellendülés utáni belülről rothadáshoz elvezet, ami a diktatúrák klasszikus sajátossága.
A harmincas évek elején sehol sem volt jó élni, ugyanis világgazdasági válság volt.
Ennek egyik fő eleme éppen az első világháború következményei voltak.
Az Antant országok eladósodtak az USA felé és a hadigazdálkodás mindenhol lenullázta a gazdaságot. Különösen a németek sínylették meg, ugyanis a hatalmas jóvátétel fizetése mellé a britek és a franciák a saját adósságukat is rálőcsölték a németekre, de a német gazdaság ezt már nem bírta és összeomlott.
Erre találták ki, amiért Charles Davis Nobel díjat kapott, hogy az USA kölcsönt ad Németországnak, amiből életben tudja tartani a gazdaságát és fizeti a jóvátételt és ebből a britek, meg a franciák is tudják fizetni az adósságaikat az USA felé. Egy darabig ez működött, de amikor a németeknek megjelentek az új kölcsön fizetési kötelezettségei is, már elégtelenné váltak a megszorítások.
Ekkor (és ezért) kerültek hatalomra a nácik, akik leállították a jóvátétel és egyéb államadósságok visszafizetését és okos gazdasági programmal kilábaltak a válságból.
Az amerikai tőzsdekrach viszont mindenhová begyűrűzött. Részben ez is ebből fakadt, bár a tőzsde összeomlásának voltak más okai is.
Hitler gazdasági programja elég hasonló volt az amerikai New Deal programhoz, de például a fegyverkezés ellentétesen alakult. Hitler felhasználta a gazdaság beindításához a fegyverkezést, amíg a nyugati demokráciák csökkentették a katonai kiadásokat. Mellesleg az USA programja sem volt demokratikus, durván beleavatkoztak a gazdaság addigi működésébe, ami ellenérzéseket váltott ki és érthető módon ez egy eleve diktatórikus országban jobban működött, így a nácik hatalmas és gyors sikereket értek el a konjunktúra kialakításában és ezért Hitlert 38-ban meg is választotta a Times az év emberének, de ez nagyban volt köszönhető a német Hjalmar Schachtnak, aki zseniálisan megtervezte és vezette a német reorganizációt. Őt később a nácik lapátra tették, ugyanis az ő gazdasági ténykedése más jellegű volt, mint a hadigazdálkodás, amit a németek részben már a háború előtt bevezettek. Részben kezdeti katonai sikereiket is ennek köszönhették, mert nekik már a háború elején dübörgött a hadigazdálkodás, amíg a nyugati demokráciáknak azt előbb kiépíteni és felfuttatni kellett.
Átlagos értelemben nyugaton mindvégig jobban éltek az emberek, kivéve természetesen a munkanélkülieket, amiből a válság miatt mindenhol rengetegen voltak.
A munkanélküliséget sikerült a náciknak (drasztikus eszközöket is alkalmazva, mint pl. az államosítás) gyorsan és szinte teljesen felszámolni és ezzel emelni az életszínvonalat is, ám azoknak, akik nyugaton a válság idején is volt munkája mégiscsak jobban éltek, mint egy átlagos német.
"A náci Németország olyan diktatúra volt, amelyik életszínvonalban is a világ élvonalába tartozott?"
"életszínvonalban IS"? Miért miben még?
#7
Haderőben.
#9
Itt miben méred a hatékonyságot? Fejlettségben, ahogy a kérdező, mert akkor én vitatkoznék.
Mármint ha van egy kész technológia, akkor igen, tömeggyártásba előbb kerülhet egy diktatúrában, viszont lassabban találják fel diktatúrában vagy egyáltalán nem.
A tömeggyártást meg nem nevezném feltétlen hatékonyságnak. A demokráciában is fel lehet gyorsítani eljárásokat, csak tudják, hogy annak vannak hátrányai is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!