Radioaktív felhő sodródik felénk? Jódot ajánlott most szedni?

Akkor nézzük már meg a bánatos p*kf*ra is jó a jód tabletta. Azért nem hiszem, hogy ennyire ostoba emberek létezhetnek a földön, hogy Csernobil után 37 évvel sem képesek ezt emberek felfogni agyilag. Komolyan kezdek kételkedni benne, hogy az észbontók sorozat megjátszott. Szóval jód.

A jód a pajzsmirigyben van, és azt az ember kivülről veszi fel, étellel, sóval, folyadékkal bármivel. Ez kell a pajzsmirigy működéséhez, és a pajzsmirigy raktározza is a jódot. Ha a környezetben van radiokatív jód és a pajzsmirigy éppen raktározni szeretne jódot akkor azt fogja raktározni. Ha előtte jód tablettával "feltöltik" (mint egy akkumulátort a mobilodnál) akkor nem fogja a környezetből felvenni a radiokatív jódot, és nem fog beépülni stb. Ez a dolog biológiai része.

Jön a kémia (fizika). Mondj egy olyan folyamatot amikor a szegényített uránból (ami egy kémiai elem) radiokatív jód (egy másik kémiai elem) lesz? Jód rendszáma (annak a kockának a sorszáma ahol a periodusos rendszerben megtalálod) 53 (ennyi proton és elektron van benne, ha erre nem annyira emlékszel már, de azért ez általános iskolai anyag), tömegszáma (ennyi a protonok+neutronok száma) 127 (természetes jód), előfordul még 128 és 131 tömegszámú változat (ez az "ún. radioaktív jód).

Nézzük az uránt. Az urán rendszáma 92 tömegszáma a természetben 234, 235, 238 van pár mesterséges izotópja de az most nem annyira érdekes.

Ha urán kerül a levegőbe, miért kéne jóddal tölteni a pajzsmirigyet? Hogyan lesz az uránból jód?

Egyébként lehet, mégpedig úgy, hogy amikor egy atomrobbanásnál (nukleáris robbanás ld. atombomba) /vagy egy atomerőműben is előfordulhat/ a láncreakció miatt egy urán ketté hasad két kb. egyforma magra, itt leginkább a 235-ös izotópot használjak 235/2=117 ennek a környékén lesznek a bomlás termékei. És ilyenkor keletkezhet 128-as tömegszámú jód. De ez csak és kizárólag nukleáris láncreakciónál. Ez (eddig) vagy egy atomerőmű zárt rendszerében zajlik, vagy atombomba robbantásánál. Még csernobilban sem volt nukleáris robbanás, bár ott tényleg szabadult fel egy kis radiokatív jód. Egyébként Pakson is, és a BME tanreaktorban és a KFKI reaktroban is keletkezik időnként nagyon kis mennyiségben radiokatív jód, de az annyira kevés, hogy nem okoz gondot.

20.

Ja! És azért kellett lepontozni?!

Undorító!

Semmiképp nem engeditek hogy legyen másodvélemény!

15Bq/mg az mondjuk több száz megsemmisült lövedéknél mennyi?

Na most azután azt ird le mennyi a maximális megengedett sugárzás!

"15Bq/mg az mondjuk több száz megsemmisült lövedéknél mennyi?

Na most azután azt ird le mennyi a maximális megengedett sugárzás!"

"A természetes háttérsugárzás átlag mértéke Magyarországon 50-180 nSv/óra körül ingadozik."

[link]

"Külső sugárterhelés a talajon szétszóródott lövedék darabok és por következtében [1]

Ha feltételezzük, hogy 1000 négyzetméteres területen 10 kg szegényített urán szóródik szét, az ebből eredő sugárdózis az ott tartózkodókra 4 m Sv/év (ejtsd mikroszivert per év), ami a természetes háttérsugárzás (2,5 mSv/év, vagyis 2,5 milliszivert per év) 1/625-öd része, vagyis nagyon kis érték [1]. "

"

8. Veszélyes-e a szegényített urán lövedékek sugárzása kilövés előtti állapotban?

Ahogy az 5. pontnál utaltam rá, az urán elsősorban alfa-, másodsorban kis energiájú gamma-sugárzó. Az alfa részecskéket viszont már egy vékony burkolat is felfogja, így ezek a lövedékek ép állapotban veszélytelenek. Ha a szegényített urán betét (amely fémurán formájában van a lövedékben, ld. 4. pont) közvetlenül érintkezik a bőrrel, több napra lenne szükség ahhoz, hogy akkut hatásként bőrpír, vagy valamilyen bőrkárosodás lépjen fel. Több napig (hétig) azonban senki nem tart ilyen tárgyat a kezében vagy a zsebében.

"

[link]

De lihegd túl a dolgot :) Ha nem törik össze és belerúgsz veszélyesebb mint ami egészségkárosodást okoz.

23.

15Bq/mg az 100 lövedéknél 1500000bq ha a felhő megindul európába az már nem semmi!

A szegényített urán tartalmú lőszerben az urán kettős funkciójú. Egyrészt nagy a sűrűsége, ezért az ilyen lövedéknek nagyobb a kinetikus pusztító energiája. Másrészt a páncélzatba csapódáskor szétporlik és begyullad az urán hatalmas hőenergiát adva le, így okoz pusztítást a járművek belsejében.

Magában a lövedékben egy rúd formában van jelen az urán, a lövedék többi részétől valamilyen szigetelő réteggel elválasztva. A szigetelő réteg a légkörrel való érintkezést gátolja, mert attól oxidálódni kezdene.

Az urán oxidja erősen mérgező finom por, ha ilyen keletkezne az problémákat okozna a kezelésnél és a tárolásnál.

A fölrobbant lőszerkészletnél a problémát épp ennek a szigetelésnek a sérülése okozza. A kiszóródott urán oxidja finom porként a légkörben messzebb el tud jutni. Direktben is mérgező, és erősen karcinogén hatású.

A radioaktivitási probléma a kisebb. Maghasadást értelemszerűen nem ugyan fog okozni ez a hasadóanyag, de a háttérsugárzás növekedése a környező területen már másnap mérhető volt.

Magyarországon egyes részeken már 4 nap múlva mérhető volt a háttérsugárzás növekedése, a szokásos 60-90 nSv/h értékről 180-190 nSv/h-ra emelkedett. De még ez se ad okot félelemre, a veszélyes érték alatt marad jóval.

Fölösleges jódot szedni, de kertben szedett vagy vásárolt zöldségek megmosására érdemes kicsit nagyobb figyelmet szentelni.

Meg érdemes csekkolni a Katasztrófavédelem ide vonatkozó weblapját: [link]

A depleted uranium olyan urán, amiben az U235 aránya kisebb, mint annak a természetben előforduló gyakorisága. A szegényített urán az gyakorlatilag 99,9% U238.

Az U238 meg pont ugyanannyira radioaktív, mint az U238 :)