Van olyan ismerősöd, aki még mindig azt hiszi, hogy a bucsai Jablonszka utcai halottak integettek/felultek/mozogtak, azaz h az egészet az ukránok rendezték meg a sajtó számára?

Németország tudtommal nem volt aláírója a minszki megállapodásoknak, így kétséges, hogy mi a relevanciája annak, hogy Merkel mit gondolt anno annak majdani betartásáról. De tegyük fel, hogy ez lényeges. Ez esetben érdemes megnézni, hogy pontosan mit mondott Merkel.

Ha a tavaly decemberi die Zeit-beli interjújára gondolsz, ott azt mondta, hogy “a 2014-es Minszki Megállapodás egy próbálkozás volt arra, hogy Ukrajna időt nyerjen. Ezt az időt ők arra használták, hogy megerősödjenek, ahogyan azt ma láthatjuk. A 2014/15-ös és a mai Ukrajna nem ugyanaz.”

[link]

A minszki egyezmények fegyverszüneti (cease-fire) egyezmények voltak és nem tartalmaztak olyan kikötést, hogy annak időtartama alatt a felek ne erősithetnék a haderejüket. Ez abból is látszott, hogy Oroszország is nagyszabású haderőfejlesztést folytatott 2015 után.

A fegyverszünetek egyik tipikus motivációja az időnyerés a hadműveletekben kimerült felek számára. A felek persze mindig abban bíznak, hogy ők majd jobban kihasználják a “pihenőt”, mint a másik fél. Ennek “bevallása” Merkel részéről lehet számodra kijózanító erejű, de semmiképp nem hazugság, és e fegyverszünet nemzetközi jogi koncepciójával sincs ellentétben, különösen annak fényében, hogy a fegyverszünet alatti fegyverkezést a minszki egyezmények nem tiltották, és Oroszország is demonstratívan fegyverkezett ezidő alatt.