Ha a teljes Unióban népszavazást tartanának az Európai Egyesült Államok létrejöttével kapcsolatban mire szavaznál?

Maximálisan támogatnám!

A nemzetállamoknak a régi értelemben leáldozott. Egy nemzet egyedül kiszolgáltatott, mert gyenge. Mi az egész országban vagyunk annyian, mint egy közepes világváros... Kis piac vagyunk, nagyon gyenge vásárlóerővel.

A nyelvünket, az irodalmunkat, az oktatásunkat kell megerősíteni, hogy örökkön fennmaradjon! A határok nélküli terület megoldja a korábbi sérelmeinket, elcseszéseinket!

Az a helyzet, hogy a technológiai fejlődés, az ellátási, kereskedelmi és értékláncok globalizációja abba az irányba mutat, hogy egyre kevesebb értelme van a nemzethatárok fenntartásán lamentálni.

Így ma a nagyvállalatok ki tudják kerülni az adózási, környezetvédelmi, munkaerőpiaci, kerskedelmi, stb. szabályokat egyszerűen úgy, hogy más országokba telepítik a tevékenységüket. Emiatt ezek a szabályozások nem tudják (teljesen) elérni a céljukat. Emellett az egyes államok még mindig marakodnak a határokon (lásd Oroszország hogy megszállta Ukrajnát a területeiért és erőforrásaiért). Annyira összefonódott mára az országok együttműködése, hogy a nemzethatárokhoz ragaszkodás hamarosan nem lesz értelmesebb, mint egy egy medencében belepisilős és nem belepisilős részt kijelölni.

Van azonban egy óriási probléma: az egyes országok eltérő társadalmi fejlettsége. A technikai fejlődés sebessége meghaladta a társadalmi fejlődés sebességét. Emiatt olyan országok lakói kezdtek el egymással nem csak érintkezni, hanem keveredni, amelyek nem állnak egy társadalmi fejlettségi szinten - ráadásul a fejlődés iránya is sokszor olyan eltérő, hogy az "azonos szint" fogalma sem feltétlen egyértelmű. Konkretizálva általában a közel keleti és afrikai bevándorlókkal fordul elő nagyon sok súrlódás, de a helyzet az, hogy sokszor a távol keleti (pl. kínai) bevándorlók is problémásak az eltérő kulturális örökség miatt.

Az EU államai viszont többé-kevésbé azonos szinten vannak (még úgy is, hogy Magyarország speciel éppen visszafelé halad), ezért az Európai Egyesült Államok működőképes ötlet. Egyedül az áll ennek az útjában, hogy az országok még mindig görcsösen ragaszkodnak a saját szemétdombjukhoz, és nem bírnak elszakadni attól, hogy az Európai Egyesült Államok vezetője elsősorban az államalakulat állampolgára és vezetője, és csak másodsorban a korábbi országának a szülötte. Tőlünk nyugatabbra ennek kisebb jelentősége van, bár valószínűleg a franciák és a németek így is késhegyig menő harcot folytatnának azért, hogy elmondhassák, hogy az első elnök francia vagy német volt. És valóban, a vezetés kulturális öröksége szintén befolyásolná az új állam minőségét.

Az nagyon valószínűnek tűnik, hogy a jövőben a globális hatalmi viszonyokat inkább egyre nagyobb és szorosabb szövetségi rendszerek fogják meghatározni. Meglátásom szerint a NATO mellett a másik egy Kínai-orosz tengellyel (de jelen állás szerint erősebb kínai befolyással) létrejövő tengely lesz. A másikról bevallom, nincs ötletem: afrika iszonyúan lemaradt, az arab világ meg még mindig inkább egymást püföli, attól is függetlenül, hogy két nagyhatalom proxy-háborút próbál-e vívni éppen vagy nem.

Ezekből kifolyólag úgy gondolom, hogy különösen a Magyarországhoz hasonló kis országok egyetlen hosszútávú esélye, ha csatlakozik nagy, erős és progresszív szövetségekhez, és megpróbál a globális technológiai és társadalmi fejlődés élbolyába tartozni, és az azzal kapcsolatos kihívásokkal megküzdeni. A nemzeti kulturális örökségek megőrzése viszont másik kérdés: ebben nincs tréfa, ez mindannyiunk közös feladata.