Orosz háborús tervek nyilvánosságra jöttek. Tényleg atomháború lesz?

Nos, az oroszoknak van a legtöbb nukleáris fegyverük a világon.

Szóval náluk van az aduász, ha a Nyugat túltolja Ukrajna támogatását, vagy nyíltan beavatkozik, akkor égjenek porrá!

Végre kezdődik a szilveszteri tüzijáték.

Nekem van egy bunkerem, fél évre elég konzervem van meg tartós kaja.

Legalább eltudom majd használni.

# 3: Csernobil óta nekem is van egy atombiztos bunkerem(két év alatt készült el)..

Berendeztem, aztán örömömben rájöttem, hogy tök fölösleges. A két nagy oxigénpalack két hónapig tartja a tiszta levegőt, de víz, szaroda, napfény csak kell előbb utóbb.

Nos ott áll pókhálósan, még gyümólcs, vagy bor tárolásra sem használom.

Ugyanis a sugárzás mindenhol utol ér (mindenkit)

[ma 08:00]: "Ha atomháború lesz, azt az USA fogja kezdeni. Nekik számítanak a legkevésbé az emberéletek (...)"

- Napi putyinnyaloncizmus. Azért megjegyezném, hogy az USA a modern háborúiban precíziós fegyvereket használ, és kifejezetten ügyel arra, hogy minél kevesebb civil áldozat legyen. Húsz évet katonásdiztak Afganisztánban, kevesebb, mint 50e civil áldozattal (katonákkal összesen is kb. 200e halott). A ruszkik csak tíz évet katonásdiztak Afganisztánban, csak a civil áldozatok számára 560e és 2M között vannak a becslések. Érted? Feleannyi idő alatt, de több, mint tízszer annyi civil áldozat az oroszok oldalán. És neked van pofád leírni, hogy az USA-nak számítanak legkevésbé az emberéletek.

#5

Azért ez zseniális, ezek szerint eszedbe sem jutott, hogy a bunkerépítés előtt legalább utánajárjál, hogy pontosan mire is kell készülni :DDDDDD

Na akkor egy kis felvilágosítás, mert komolyan idegesítő már, hogy mennyien okoskodnak itt atomháborúról meg sugárzásról úgy, hogy halvány lila gőzük nincs az egészről.

Először is, egy nukleáris reaktorból esetlegesen kiszabaduló radioaktív anyagok mennyisége és minősége egy teljesen más műfaj, mint egy nukleáris fegyver, még mielőtt valaki csernobil alapján próbálná kiokoskodni, hogy milyen lenne egy nukleáris fegyver bevetése.

Ebbe nagyon részletesen nem szeretnék belemenni, legyen elég annyi, hogy Csernobilban csak urániumból több száz tonnányi volt, a többiről nem is beszélve, pl. a grafit, egy nukleáris fegyverben meg van néhány kilogramnyi hasadóanyag.

Egészen más nagyságrend, a világon valaha gyártott összes atomfegyverben nem volt összesen annyi hasadóanyag, mint ami a csernobili erőműben.

Ha meg a mai bevethető arzenált nézzük, ami ~4 ezer nukleáris fegyver, akkor a töredéke.

A sugárzásról, kiinduló pontnak:

[link]

Kevésbé éles kések kedvéért, akik egy szót sem értenének belőle és további utánanézésre is lusták:

3 lényeges típusa van a radioaktív, ionizáló sugárzásnak, ami egy nukleáris robbanás után visszamaradt radioaktív anyagból származhat:

1. Alfa sugárzás

az alfa részecske sugárzás relatíve nehéz részecskékből álló sugárzás, emiatt a hatótávolsága még levegőben is mindössze pár centiméter, az emberi bőrön konkrétan át sem tud hatolni, az elhalt hámsejtek legkülső rétege már megállítja.

Csak akkor veszélyes, ha a sugárzó anyag bekerül a szervezetbe, vízzel, étellel, levegőben szálló porral.

2. Béta sugárzás

az alfa részecskéknél könnyebb részecske-sugárzás, ezért nagyobb is a penetrációs képessége, levegőben ~1 méter távolságba jutnak el a béta-részecskék. Energia-szinttől függően akár fél centire is képes behatolni a bőrszövetbe, ennél fogva egy béta-sugárzó anyag közvetlen közelében tartózkodni nem jó ötlet, mert égési sérüléseket okozhat, persze ehhez nagy energiájú béta-sugárzás kell - alacsony, vagy közepes energiaszinten egy szimpla réteg ruha is megállítja már, így ezt sem tekinthető különösebben veszélyesnek.

3. Gamma sugárzás:

ez már nem részecske, hanem elektromágneses sugárzás, ennél fogva a penetrációs képessége igen nagy, vastag és nehéz anyagra van szükség, hogy blokkolja, ez megint csak energiaszinttől függően 30-60 centi beton pl., vagy beton és tömörített földréteg kombinációja, stb.

Ez igencsak veszélyes.

Illetve még egy típusa a sugárzásnak megemlítendő, a neutron-sugárzás, ami közvetlenül a robbanás során a fissziós láncreakció során szabadul fel nagy mennyiségben.

Szintén nagyon komoly penetrációra képes, így veszélyes.

Szerencsére csak a robbantás közvetlen hatósugarában csak a robbanás ideje alatt ér el komoly szintet.

Térjünk vissza kicsit a maradvány-anyagok(ún. fallout) sugárzására, mert ezek azok, amik még a robbanás után is veszélyt jelenthetnek hosszabb ideig.

Anélkül, hogy nagyon részletesen belemennék a konkrét anyagokba, és azok lebomlási láncolatába, két lényeges kérdés van, amit itt fel kell tenni és meg kell válaszolni:

1. milyen típusú sugárzás?

1. mennyi ideig tart a sugárzás?

Nézzük az első kérdést.

A bomláskor emittált energia nagy része a falloutból alfa és béta sugárzás formájában történik, egy jelentősen kisebb része gamma sugárzás.

Nézzük a másodikat, mennyi ideig tart a sugárzás.

Bár a válasz lehetne annyira egyszerű is, minthogy 1 nap, 1 hét, 100 év, stb., mégsem ennyire egyszerű, mert pont a lényeg sikkadna el.

Ugyanis ez nem úgy néz ki, hogy ledobják a bombát, és utána X ideig fennáll konstans energiával egy sugárzási szint.

Ahhoz, hogy teljesen megszűnjön a sugárzás, elméletben nagyon-nagyon sok idő is szükséges lehet.

Viszont nem mindegy, hogy mennyire "intenzív" egy adott időpillanatban a sugárzás.

A természetes környezetnek is van egy háttérsugárzása, ami semmiféle problémát nem okoz az emberi szervezetnek(sem, és más biológiai szervezeteknek sem).

Egy nukleáris fegyver bevetése után, ha keletkezik is számottevő fallout, ami nem szükségszerű, akkor a sugárzásnak a szintje 24 órán belül az ezredrészére csökkent le annak, mint ami a robbanáskor volt.

Egy hét elteltével már az egymilliomod részére.

A nukleáris fegyverek sugárzása elleni védekezésre kiadott irányelvek, útmutatók alapján ha az első 48 órában sikerül elszigetelni magadat a sugárzó anyagoktól, utána már akár órákra is kimozdulhatsz anélkül, hogy akut sugárbetegség alakuljon ki, és megfelelő védekezés esetén, teljes testet elfedő akár szimpla, hétköznapi ruházat, illetve porszennyezést kiszűrő légzőmaszk, a hosszabb távú mellékhatások kialakulásának valószínűsége is nagyjából zéró.

És a sugárzás szintje nagyon gyorsan csökken tovább.

Ha egy hetet kihúzol a sugárzó anyagoktól elszigetelve, de pláne kettőt, akkor utána már kb. biztonságban vagy.

Persze, lehet, hogy bekapsz annyi sugárzást esetleg, és itt az esetleg szót hangsúlyozom, hogy 20 év múlva rákos leszel, de ez sem szükségszerű.

Beszéljünk arról, hogy ezután mi történik, mert itt is iszonyatosan sok tévhit kering, pl. ilyen ostobaságok, hogy minden "besugárzódik", és még egy konzervet se lehet megenni.

Nos, erről így elöljáróban annyit, hogy a tartós konzerveket eleve sugárzással kezelik, ez a tartósító eljárás része.

Azaz, ha valamit, állatot, embert, egy doboz tejet, egy konzervet sugárzás ér, attól még az a valami nem válik maga is sugárzóvá. (Általában, teszem hozzá, mert ez kicsit bonyolultabb, a robbanás által gerjesztett neutron-sugárzás bizonyos anyagokat radioaktívvá tehet, de ez sem törvényszerű)

Tehát alapvetően a radioaktív anyagok sugároznak, amit a sugárzás elér, azok nem.

Például, ha én odarakok mondjuk egy sólet-konzervet egy mélygarázsba akár a ground zero-nál, és 1-2-3 km-es magasságban felrobban egy nukleáris fegyver, akkor utána én annak a konzervnek a tartalmát nyugodtan megehetem, mert a tartalma önmaga még nem fog sugározni. (feltéve, hogy nem sérült meg a konzervdoboz maga)

Azt lehet veszélyes elfogyasztani, amibe keveredett radioaktív anyag, kb. ez az ökölszabály.

Példák megint:

Egy üveges ásványvizet simán meg lehet inni, ha sértetlen a palack.

Ha egy tóba belehullott számottevő radioaktív anyag, akkor abból nem jó ötlet inni, legalábbis egy darabig.

Na tehát, ha valaki túl akarja élni egy nukleáris fegyver bevetését, akkor teendők nagyon röviden:

1. ne legyél a robbanás hatósugarában :)

2. ha ez megvolt, akkor elővigyázatosság gyanánt zárkózz be legalább 2 napra, de ha tudsz, akkor menj biztosra, és inkább 2 hétre, ajtók, ablakok, minden rés becsuk/lezár.

A legjobb persze, ha van egy pincéd, és oda le tudsz menni, de ha nincs, még akkor sincs minden veszve.

Ehhez persze szükséged van legalább 2 heti vízre és kajára.

3. utána, ha már kimozdulhatsz, figyelj arra, hogy lehetőleg teljes testet elfedő ruházatban, és valami légzésvédelemmel, akár egy száj és orr elé tett, több rétegben hajtott szövettel mozogj kint

4. csak sértetlen csomagolású folyadékot és élelmet fogyassz.

Aki nagyon fel akar készülni és prepperkedni, annak javaslom, hogy legyen betonból, vagy hasonló sűrű, nehéz anyagból épült, legalább 30 centis falvastagságú pincéje.

Porszennyeződés ellen legyen védve.

Tehát valami szűrőn keresztül jusson ki-be a levegő, de oxigénpalack meg ilyen f-szságok teljesen feleslegesek.

Halmozzon fel ott ~ fél évre elég palackozott vizet és tartós, csomagolt kaját, hogy ne kelljen majd másokkal küzdeni az ilyesmikért.

Gondoskodjon róla, hogy ~2 hétig legyen hova sz-rni-hugyozni odalent.

Szerezzen be P3-as félálarcokat, ez már elégséges, nem kell túltolni azzal, hogy teljesálarc, bár aki akarja, és telik rá, tőlem vegyen.

Legyen egy olyan, teljes testet elfedő ruházata, ami megakadályozza, hogy porszennyezés a bőrre kerüljön, és miután kijött, lehetőleg abban mozogjon egy darabig.

Nem árthat valamiféle doziméter, hogy egyáltalán fogalma legyen arról, hogy hova ne menjen, mihez ne nyúkáljon, stb, de azért ez nem életbevágó.

Szerezzen be valamiféle önvédelemre alkalmas fegyver-félét, akár egy nyílpuskát, vagy szerezzen sportlövő engedélyt, és akkor tarthat otthon lőfegyvert is.

És persze tartsa mindezt titokban, für alle falle, nem hiányzik senkinek egy gyökér szomszéd, aki majd jön kunyerálni, vagy neadjisten erőszakkal is próbálkozik.