Az Északi áramlat vezetéket hogy hagyhatják szivárogni?

Ezek a csövek 1220 mm átmérőjűek és 107 Bar nyomás volt bennük amikor meglékelték őket.

Ha vannak is szakaszhatároló szerelvének, ilyen térfogatú és nyomású gáz akkor is baromi nagy mennyiség.

Meg a földgáz nem mérgező - csak a metántartalma gázos mert 25x jobban növeli az üvegházhatást, mint a széndioxid - , így nem okoz ökológiai katasztrófát mint a tengerbe ömlő olaj, így annyira nem lényeges, hogy ha csak a tenger két partján lehet elzárni a csövet.

#6

80 ezer tonna és ez Norvágia éves metán kibocsátásának négyszerese. Széndioxid alíg van a földgázban, így az értelmezhetetlen.

Mindazonáltal ez reszli. Szibériában hetente robbannak fel metánbuborékok, és a permafroszt olvadásával ezek gyakorisága csak fokozódik...és akkor a szarvasmarhák és más kérődzők által kifingott és a műanyagok lebomlásakor keletkező metánról még nem is beszéltünk.

#7

Nyilván egyfelől még soha senki nem vetemedett arra, hogy felrobbantson egy ilyen vezetéket, másfelől kicsit sem egyszerű ilyen szerelvényeket üzembiztosan telepíteni egy több mint egy méter átmérőjú majdnem 4 cm falvastagságú csőre.

Szivattyúk sincsenek Oroszország és Németország, vagyis a két szárazföldi pont között. Pedig nem kis távolság.

Fél éve folyik a háború, de mindkét fél kínosan ügyel rá, hogy a csöveket békén hagyják.