Észszerű az a brit gyakorlat, hogy a nyertes párt elnöke egyben a miniszterelnök is?
Így, ha bukik, mint pártelnök, mennie kell miniszterelnökként is.
(Szerintem teljesen más egy pártelnöki feladatkör és a miniszterelnöki, ahol az egész országért kell dolgozni.)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Máshol is ez szokott lenni a gyakorlat.
Ez nem ésszerűség kérdése, hanem a választói bizalomé.
Ha egy párt nem a legmegfelelőbb emberét teszi meg pártelnöknek a kampányban, akkor nem is fognak nyerni, hogy kormányt alakíthassanak.
Persze vannak kivételek, mint mindenben, de az az általános, hogy a párt elnöke egyben a húzó név is a választáson és ebből következik, hogy ő lesz a kormány vezetője is.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Máshol is hasonló a helyzet valóban, a különbség annyi, hogy az új kormány hivatalba lépése előtt a legtöbb helyen azért van parlamenti szavazás a miniszterelnök személyéről.
Ezzel szemben Angliában, Kanadában, Ausztráliában stb., ha abszolút többsége van a győztes pártnak, a választás utáni napon azonnal felkéri a királynő vagy a főkormányzó a győztes párt vezetőjét miniszterelnöknek, és kinevezésével hivatalba is lép, és ha nincsen a parlamenti ciklus közben bizalmatlansági indítvány és sikerül elfogadni a költségvetést, akkor a kormány hivatalban is marad a következő parlamenti választásig.
Ez a szokás azért van, hogy megmaradjon az "Őfelsége kormánya" hagyomány úgy, hogy egyben a királynő független is maradjon a politikától.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
#2 Nem értem a "különbség annyi, hogy az új kormány hivatalba lépése előtt a legtöbb helyen azért van parlamenti szavazás a miniszterelnök személyéről." részt a válaszodban.
A magyar miniszterelnököt is a parlament választja meg, nyílt szavazással (Ogytv. 44. § (1) bekezdés; Alaptörvény 16. cikk (4) bekezdés) többségi döntéssel. Csak ez után tehetnek esküt a kormány tagjai.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
#3 Igen, valóban a magyar rendszer olyan, ahogy írod. Csak a különbségre akartam felhívni a figyelmet: Magyarországon általában a győztes párt vezetőjéből lesz miniszterelnök, de ugyanakkor ez nem szükségszerű, a parlament dönthet másként is (ld. 2004, 2009).
Ezzel szemben Nagy-Britanniában ugyan a parlamenti arányok döntik el, hogy melyik pártnak az elnöke lesz a miniszterelnök, azonban konkrétan erről nincs a parlamentben szavazás, csak uralkodói kinevezés. Mivel a parlament nem jelölhet miniszterelnököt, a királynő pedig nem nevezhet ki akárkit, ezért kell addig várni, amíg új pártelnököt nem választ a kormányzó párt.
Csak erre a különbségre akartam felhívni a figyelmet.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!