Miért voltak Izraelben a 20-as évektől 1945-ig fasiszták, saját fasiszta párttal (a Lehi párt), fegyveres harcoló alakulatokkal? Érdekes videóösszefoglaló az izraeli fasiszta párt történetéről:

"Keresztények miért mondják hogy az iszlám egy sátáni vallás?"

"Miért utálták régen a zsidókat? Vagy még a mai napig is??"

"A keresztények hogy rendezik le magukban azt hogy egy ember élete árán juthatnak a Mennyországa?"

"Izrael miért nem ad egy saját államot Palesztinának?"

Miss Dzsiháddal nem érdemes vitatkozni. Ez csak néhány kérdése mutatóban. Szerinte a Biblia hamisitott, a zsidók és a keresztények pedig hazudós bálványimádók.

1) A 20-as évektől 1945-ig, sõt 1948 májusig ott a palesztinai Brit Mandátum volt, ahol egymást érték az arabok zsidóellenes merényletei, emiatt jött létre a Hagana (=védelem).1921-ben. Késõbb a Mandátum poloitikájában egyre hátrébb szorult eredeti rendeltretése (hogy zsidó állam helyreállítására alkalmassá tegye a területet), ezért a Hagana ezt is feladatának tekintette.

Egy csoport nem tartotta elég radikálisnak, ezért 1931-ben megalakították az Irgun Cvái Leumi ( (magyarul: Nemzeti Katonai Szervezet, a héber kezdõbetûket összeolvasva ETZEL), némelyek még ezzel sem voltak megelégedve, ezért 1940-ben megalakították a Lehit (Lohamei Herut Izráel – Izraeli Szabadságharcosok).

2) Még a Lehi sem volt fasiszta, csak szélsõséges nacionalista..

# 17

1) Az Etzel egy kisebb csoport volt, a Lehi még kisebb. (Ide tartozik: David Ben-Gurion (1886-1973, Izrael elsõ miniszterelnöke, kb másfél év megszakítással 1948 máj 17- 1963. jún 26) haláláig nem fogadta Menáhém Begín köszönését.)

2) Voltak a nácikhoz kiözeledõ isebb csoportok, de egyáltalán nem volt jellemzõ.

A közeledés magyarázata: Palesztinában a zsidóknak a britekkel volt problémájuk (a britek többnyire az arabokhoz húztak) és, mint ismeretes, "ellenségem ellensége a barátom".

De, ismétlem, ezek marginális csoportok voltak, a mainstream a problémák ellenére a háború idején a németek ellen harcoot.

Egyébként a nácikhoz dörgölõdés az arabokra volt jellemzõ, 1941. nov 28-án Haj Amin al-Husseini jeruzsálemi fõmufti, a legbefolyásosabb muszlim vezetõ Hitlerrelo tárgyalt Berlinben. Megegyeztek aban, hogy ugyanaz az ellenségük, nevezetesen az angolok, a zsidók, és a kommunisták.

Vannak fotók arról, hogy más fõnácikkal is találkozott (pl Himler,m 1943-ban) és más arab vezetõk is tárgyaltak nácikkal.

Igazad van, bocsi, siettemben kevertem az 1. vh-val.

De a többi, tehát az arabok nácibarátsága stimmel, mannyira, hogy Gázáan ma is láthatsz olyan kiirakatot, mely fölé heil hitlert írtak.