A skandináv országok társadalma Marxistának tekinthető? Ha igen milyen mértékben?

1.) Az összes skandináv ország kapitalista, és sokkal régebb óta azok mint például mi.

2.) Magas adók vannak főleg a lakosságra, és nem a vállatokra terhelve, azonban ezeket az adókat velünk ellentétben be is fizetik (az adócsalás nem olyan mértékű mint itt).

3.) A korrupciónak sokkal komolyabb következményei vannak, és a társadalom is nagyobb mértékben elítéli, ha pl.: egy politikusról kiderül, hogy korrupt, ezért nem, vagy nem annyit, és nem olyan látványosan korruptak mint az EU egyes országaiban.

4.) Nyilván ott is van korrupció, azt a politikust aki nem korrupt és értelmes is, még nem találták meg.

5.) A skandináv országokban szociáldemokrácia van, és széleskörű jóléti állam, ami pl:. az USA-ból nézve már kommunizmusnak tűnik, de nem volt és szerintem soha nem is lesz egyik skandináv ország sem az.

# 12

Mitől lennének a skandináv ársadalmak marxisták?

Mindegyik igazi polgári társadalom, semmiféle igazi marxista vonásuk sincs.

A revizionizmus ma egy pejoratív jelentéssel rendelkező szó a marxista körökben. Azokat szokták revizionistának hívni, akik marxistának vallják magukat, viszont egy másik marxista csoport szerint az elméleti vagy gyakorlati munkájuk szembemegy a marxista politikai filozófiával.

A szó ebben a kontextusában már a 19. században, Marx halála után megjelent. Az első marxista, akit revizionistának tituláltak, Eduard Bernstein volt, mert az ő marxista elméletében nem volt szükség forradalmi eszközökre a proletárdiktatúra megvalósításához, szerinte a korabeli demokratikus eszközök elégségesek voltak a szocializmusra való áttérésre. Ez két frakcióra bontotta szét a marxistákat: ortodox marxistákra és revizionista marxistákra. Ekkor még a revizionizmus nem volt szitokszó. Az ekkori revizionista marxistákból fejlődött ki a nyugat-európai szociáldemokrata mozgalom.

Később a bolsevik körökben elsősorban Lenin kezdte pejoratív értelemben használni a revizionista kifejezést, elsősorban a mensevikekre (akik szintén marxistának vallották magukat), illetve a forradalmi eszerekre, illetve a különböző külföldi, általa nem kedvelt baloldali irányzatra (például a német SPD-re).

Lenin halála után a trockista és sztálinista (másnéven marxista-leninista) frakciók egymást kölcsönösen revizionistának titulálták. A revizionizmus a sztálinista Szovjetunióban az egyik legsúlyosabb bűnnek számított. A szó a marxista-leninista értelmezésben azon csoportokat jelentette, akik nem értettek egyet a sztálinista elméleti és gyakorlati pártvonalakkal, beleértve a buharinistákat, a trockistákat, a nyugati marxistákat, illetve később a titoistákat is.

Sztálin halála után mind az albán, mindpedig a kínai vezetőség is revizionistának kiáltotta ki a hruscsovi és utána következő szovjet vezetőségét. Mao halála után az albán és a vietnami vezetőség a kinai rendszert ("szocializmus kínai karakterisztikákkal", tengizmus) szintén revizionistának titulálták.

Mára már ez a kifejezés csupán szitokszó, semmi más. Gyakorlatilag az összes marxista csoport revizionistának tartja az összes többi marxista csoportot, amelyik nem ért egyet az ő ideológiai elméleteikkel.