Milyen zsidókkal kapcsolatos sztorijaid vannak?

"Ma már tulajdonképpen felesleges beszélni arról a zsidó terrorról, amely elborította Spanyolországot. A spanyol államot és népet a végleges leigázás veszélye fenyegette. Zsidók voltak a földbirtokosok, a király miniszterei, a püspökök. Kialakult az ál-kereszténnyé vált zsidók arculata, a marannóké, akik kifelé ugyan keresztények voltak, de befelé a zsidó vallási szokásaikat, szertartásaikat követték s csupán egyetlen céljuk volt: meghódítani a keresztény spanyol államot. Spanyolországban már a nép, sőt az arisztokrácia felkelése fenyegette, mikor Torquemada, az inkvizíció vezetője azt ajánlotta a királynak és királynőnek, hogy szólítsa fel a zsidókat: vagy térjenek keresztény hitre, vagy hagyják el az országot.

Az 1492. március 31-én kelt királyi parancs a spanyol és a világtörténelemben kiemelkedő fordulópont. A terror népét kötelezték, hogy négy hónapon belül vagy elhagyja az országot, vagy keresztény hitre tér.

Mikor a kiutasítási rendelet megjelent, Abarbanel a király zsidó kincstartója a legelőkelőbb marannókkal megjelent a palotában, hogy 300 000 arany, abban az időben jelenlegi dollár milliárdokat jelentő összeg felajánlásával, a rendelet visszavonására bírja. Minderről tudomást szerzett Torquemada főinkvizítor, aki kezében feszülettel megjelent az Alhambrában, s így szólt az ingatag királyi párhoz: „Iskarióti Judás 30 ezüst pénzért árulta el ezt; felségtek 300 000 aranyért akarják elárulni” - és elhagyta a termet. Erre az uralkodó pár állhatatos maradt."

1492. augusztus 2.-án 30 000 zsidó család, kb. 150 000 zsidó; mások szerint 350.000, a király hajóin elhagyta Spanyolországot.

John F. Kennedy halálának igaz történetéről

"...Ezzel ugyanis sikerül elkerülni számos égető kérdés felvetését és főleg megválaszolását, valamint el lehet tekinteni körülbelül 200 titokzatos halálesettől, amelyek JFK likvidálását követték. Mert ugye mindenki tud arról, hogy Lee Harvey Oswalddal egy haslövés végzett, miután kijelentette a bíróságon, hogy ő csupán egy "csalétek" (patsy) a megrendezett nagy sikerű előadásban. Jack Ruby, a zsidó sztriptízbár-tulajdonos, akit szoros szálak fűztek a maffia Meyer Lansky által fémjelzett "kóser" ágához, ebből arra következtetett, hogy Oswald beleunt a szerepébe, és ezért a helyi hatóságoktól származó bennfentes információk birtokában a rendőrség alagsorában végleg elnémította, miközben két rendőr éppen kihallgatásra vezette.

Ezután Ruby még több héten át élt, mielőtt rá is sor került volna. Őt a következő években még mintegy kétszáz ember követte a halálba, akik valamilyen módon mindannyian kapcsolatba hozhatók a nyomozással, és elhalálozásukat a legritkább esetben okozta végelgyengülés...

Már a felületes vizsgálódás is felszínre hozza azokat a drámai ellentéteket, amelyek a katolikus elnök és hívei, illetve a hagyományos háttérerők között kialakultak:

1. Az akkori izraeli miniszterelnök, David Ben-Gurion és John F. Kennedy, Piper szavaival élve, "heves vitába bonyolódott, mert JFK nem volt hajlandó támogatni Izrael atomfegyverprogramját". Más szerzők megerősítik, hogy ez a vita közrejátszhatott Ben-Gurion lemondásában.

2. Miután JFK határozottan elkezdte a vietnami háborús gépezet leépítését, a tömegmészárlásokkal biztosított milliárdok folyói kiszáradással fenyegettek.

3. JFK megtette az első óvatos lépéseket az 1913-ban zsidó kézbe került amerikai központi bankrendszer (US Federal Reserve System) állami ellenőrzés alá vonására, ami önmagában is "halálos bűnnek" számít az Egyesült Államokban.

Az sem lehet véletlen, hogy az elnök lelövését egy CIA-alkalmazott, Abraham Zapruder vadonatúj színes fimkamerájával várta a tett színhelyén. Így készült el az a híres film, amelyet azután kedvük szerint nézegethetnek azok, akiknek esetleg az az öngyilkos ötletük támad, hogy állami kontroll alá vonják a pénzkibocsátás jogát az Egyesült Államokban.

Sokan megtették, hogy mélyen belemerültek ebbe a döbbenetesen szövevényes történetbe, nyomoztak és írtak róla. Ebből a csoportból több túlélőt is ismerünk, de arról nem tudunk, hogy közülük bárki is meg tudott volna tartani akár egy állami, akár egy médiaállást.

A legalaposabb ilyen munka Michael Collins Piper: Végső Ítélet (Final Judgment) című hatszáz oldalas könyve, amelyet tucatnyi nyelven, legalább hússzor adtak már ki világszerte. A könyv tudományos aprólékossággal követi nyomon az eseményeket, valamint az érintett több száz szereplőt, és sokuknál egyértelműen kimutatja az előzetes vagy később felbukkanó Moszad-hátteret.

A szereplők százai jönnek-mennek, szövetkeznek, ellepleznek, lefizetnek és persze gyilkolnak. Mire az olvasó a könyv feléhez ér, már érti, hogy ebben a shakespeari drámában nem igazán számít, hogy kinek az ujja húzta meg a ravaszt. Egy döbbenetes színfalak mögötti világról hullik le a lepel…

Piper szerint a Kennedy-gyilkosság "operatív" kulcsfigurája Meyer Lansky volt, a hírhedt maffiafőnök, akivel a történet minden egyes maffiakapcsolattal gyanúsítható szereplője hierarchikusan alárendelt viszonyban állt. Ugyanakkor Lanskyról köztudott volt az Izrael iránti elkötelezettsége, és amikor bűnözői tevékenysége miatt szorulni kezdett nyaka körül a hurok, haladéktalanul "alijázott", és menedéket is kapott anyaállamában.

Tudvalevő az is, hogy a háttérben David Ben-Gurion izraeli miniszterelnök elszánt kötélhúzást folytatott a Kennedy-adminisztrációval, mert meg volt róla győződve, hogy az országa atomfegyverkezésével szemben Kennedy részéről tanúsított ellenkezés a zsidó állam túlélését veszélyezteti. Ráadásul Izrael akkoriban atomtitkokat szolgáltatott ki a kommunista Kínának, és a köztük létrejött titkos nukleáris szövetség mély aggodalommal töltötte el az amerikai elnököt. A konfliktushoz kapcsolódó dokumentáció ma is hermetikusan el van zárva, még az amerikai vezetés legfelsőbb körei és a legmagasabb államvédelmi pozíciókat betöltő személyek elől is. Ez volt az a részlet, amely Pipert az összefüggések feltárására ösztönözte, és amely előtt az ügyben vizsgálódó szerzők többsége rémülten megtorpant, lemondva a további kutakodásról."