Hitler és a Luftwaffe mai repülőgépekkel sikeresen térdre kényszerítené a briteket?
Úgy érted, hogy németek a mai technikát használhatnák, a britek meg a 2. világháborúst?
...mert másként nem tudom hogy merülhetett benned a kérdés.
Kedves kérdező!
Az Oroszlánfóka-hadművelet három okból nem sikerülhetett volna.
1.) Óriási brit haditengerészeti fölény.
2.) A németek nem tudták kivívni a légifölényt.
3.) A brit repülőgépgyártás kapacitása magasan verte a németet, azaz a britek sokkal több repülőgépet gyártottak 1940-1941-ben.
A sikeres partraszállás feltétele a légi és tengeri erőfölény. A németeknek egyik se volt még.
BRIT ÉS NÉMET REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS:
1940
Brit: 15 049 db
Német: 10 826 db
1941:
Brit: 20 094 db
Német: 11 776 db
A repülőgépek hatósugara nem volt akkora probléma, hiszen az észak-franciaországi német repülőterek relatíve közel voltak Angliához.
A történelemben nem sok értelme van a "mi lett volna ha..." típusú kérdéseknek, de a kérdésedre válaszolva. HA megszerzik a légifölényt és HA sikerül biztosítaniuk hogy a brit flotta távol maradjon a csatornától akkor SEM sikerült volna a művelet. Az ok: nem volt elég tengeri szállítókapacitás. Nem voltak deszant járműveik a partraszálláshoz a nehéztechnika partratételéhez, gumicsónakokon kievickélt gyalogosokkal meg nehéz eredményt elérni. Ha sikerült is volna 1-2 hídfőt kialakítani a britek többszörös túlerőben lettek volna, napok alatt visszaszorítják őket a tengerbe mert sem elég csapatot, sem elég utánpótlást nem tudtak volna átszállítani az eredményes művelet végrehajtásához.
A Merkúr művelet azért sikerült mert a térségben nem volt annyira jelentős a brit fölény és inkább kiürítették Krétát.
# 6
A Merkúr hadművelet, azaz Kréta német inváziója speciális eset.
A németek elsősorban légideszant akció, ejtőernyősök tömeges bevetése révén foglalták el.
A krétai hadművelet azonban egy korlátozott, viszonylag kis méretű akció volt, 22 000 német és 2700 olasz katona bevetésével, velük szemben 18 000 brit, 7700 új-zéléandi, 6500 ausztrál és 11 400 görög katona állt. Azonban a brit birodalmi és görög helyőrség Krétán eléggé hiányos fegyverzetű volt, a brit, új-zélandi és ausztrál csapatokat zömükben Görögországból mentették ki, így csak csekély nehézfegyverzetük maradt, a görög csapatok pedig jellemzően inkább harmadik lépcsős tartalékos egységek volt.
Így a németeknek a Luftwaffe bevetett 280 db közepes bombázója, 150 db Stuka zuhanóbombázója és 180 db vadászrepülőgépe totális légifölényt biztosított. A légideszant csapatok pedig elégségesnek bizonyultak némi támogatással a helyőrség leküzdésére.
Az 1940-es nagy-britanniai helyzet más, mert a briteknek óriási létszámú erő, egy 1 300 000 fős hadsereg állt rendelkezésre a német invázió elhárítására, plusz a németeknek nem sikerült kivívniuk a légi fölényt sem.
Kréta környékén ugyan a brit hadiflotta uralta a tengert, de a német krétai invázió a kis és korlátozott mérete miatt megoldható volt a levegőből, légideszantos csapatok bevetésével is.
A britek közvetlenül az 1940. május 20-án indult krétai német légideszantos invázió előtt, 1940. március 27-29. között éppen a görögországi Matapan-foknál, közel Krétához vívták meg a II. világháború legnagyobb európai tengeri csatáját az olasz hadiflotta ellen, melyben az olaszok katasztrofális vereséget szenvedtek. Ezt követően az olasz haditengerészet főerői többé már nem mertek csatát vállalni a brit földközi-tengeri főerőkkel szemben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!