Az hogy lehet, hogy amikor Magyarországról van szó, akkor a kisebbségek helyzete EU-s hatáskörű ügy, de amikor például a román magyar-sanyargatás kerül a képbe, akkor a kisebbségek helyzete hirtelen tagállami, nemzeti hatáskörbe kerül?

Tudod a varázsszó micsoda? Ami megmagyaráz mindent?

Kettős mérce!

Emberi jogok, külügy(kisebbségi stb).

Belső bűnőzés, belügy.

A magyarokat nagyon lejáratta Orbán, semmi tekintélyünk nincs már...

Ez még ahhoz is gyáva, hogy emelt fővel megjelenjen az országot érintő ülésen!

Bemehet!

Csak meg sem hívták...

Senkit sem érdekel, semmi tekintélye nincs, nem tartozik sehova; egy nagy nulla.

Ez nem jogi, hanem politikai kérdés. A jog nem egy egzakt tudomány, sokszor elég szubjektív. A bíráktól függ, hogy hogyan értelmezik a jogokat, mivel akarnak foglalkozni, mivel nem, mit szeretnének inkább elhárítani maguktól (ez egyébként nem csak a Nemzetközi Bíróságon, Európai Bíróságon figyelhető meg, de gyakran itthon is a magyar bíróknál), aztán meg persze megy a vita az ítéleteken is, máshogy látják a különböző politikai oldalak, érdekek mentén.

Az Európai Bíróságon a kinevezett bírák 80%-a balliberális intézményekhez, szervezetekhez, pártokhoz köthető, nekik fontosabb a melegpropagandához való jog, LMBTQ közösségek képviselete, mint a kisebbségek anyanyelvhasználati jogai. Utóbbiban gyakran csak a XIX. és XX. századi megmaradt nacionalizmusát látják, amin túl kellene lépni az európai népeknek. Az EU nem kíván belefolyni ezekbe a vitákba, inkább hanyagolnák ezt.

Vannak ennél fontosabb dolgok a XXI. században. Az Európai Bíróság lemaradásban van a progresszívebb amerikai Legfelsőbb Bírósághoz képest, amit próbálnak behozni. Az USA-ban Obama alatt, amikor még a liberális bírák voltak többségben, kimondták, hogy alapvető emberi jog a házasság azonos neművel is és ott minden tagállam számára kötelezővé tették, annak legalizálását. Ez nálunk az EU-ban még nem valósult meg.