Mi ez a viszály Palesztina és Izrael közt?

2. Világháború után a Nyugat létrehozott egy zsidó államot, Izraelt. Csak egy gond volt, hogy a szent föld nem volt lakatlan, palesztinok éltek ott akiket kiűztek és a háborús menekültek most nem térhetnek vissza. Akik jelenleg ott élnek másodrendű polgarokként vannak számontartva, sokan a Gázai övezetbeni gettókban vannak összegyűjtve nagyon rossz körülmények között.

Mostani tüntetések apropója, hogy a legszentebb muszlim mecsetnél Jeruzsálemben

az imádkozókra rohamrendőrök csaptak le több százan megsebesültek több halott is van. A palesztínok rakétákat lőttek lakott településre, azizraeliek pedig bombázzák a HAMASZ vélt célpontjait.

Ez már egy nagyon-nagyon régi történet, lassan 60 éve így zajlik. Néha vannak relatíve békés időszakok, aztán újra fellángolnak az indulatok.

Az alapvető okokhoz vissza kell mennünk a történelemben háromezer-ötszáz évet.

Ekkor telepedett le az ókori zsidó nép a Szentföld területén. A hitük szerint Istentől kapták ezt a földterületet az otthonuknak, mint az Ígéret földjét.

Bár viharos volt a történelmük, itt is éltek attól kezdve, egészen a római időkig, amikor Róma Júdea Provincia néven magába olvasztotta az országukat. Ezzel nem is lett volna különösebb probléma egészen addig, amíg nem ütközött egyre élesebben a Birodalom többistenhite, és isteni császár-kultusza a zsidóság szigorú monoteizmusával. Emiatt nem ismerhették el a római császárt istenként, sem a római isteneket.

Kb. Jézus idejében a zsidóság szektákra bomlott, a hivatalos vallási irányzat mellett új, messianisztikus irányzatok jelentek meg. Történelmi szemmel nézve a kereszténység is egy volt ezek közül, de míg a kereszténység békés volt, addig más szekták harcosak és radikálisak. Egyes zsidó szekták lázadni kezdtek Róma ellen, illetve gerillaharcot folytattak, és terrorcselekményeket hajtottak végre a Róma-párti zsidó lakosság, és a rómaiak között, kicsit hasonló jelleggel, mint a mai iszlamista öngyilkos merénylők. Róma persze szankciókat vezetett be, és leverte a lázadásokat. Ez a harc több hullámban ismétlődött, míg végül Róma teljes erővel odacsapott, lerombolta a jeruzsálemi Templomot, feloszlatta a zsidó államot, és szétszórta a zsidóságot a Birodalomban. Ez Kr. u 70 környékén volt.

Ettől kezdve a zsidók számára tiltott terület volt az egykori otthonuk, és idegen népek között, szétszóratva éltek tovább Európában és a Mediterráneumban.

Aztán teltek az évszázadok, és a Birodalom hanyatlásnak indult, majd felbomlott. A hatszázas években pedig ezzel párhuzamosan megjelent az iszlám, és villámgyorsan meghódította az arab területeket, és a Földközi-tenger keleti és déli partvidékeit, köztük az egykori Júdeát is, benne Jeruzsálemmel.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Jeruzsálem és a Szentföld területe nem csak a zsidók számára jelent szent örökséget, hanem a keresztények és muszlimok számára éppúgy.

A zsidóknak amiatt, mert itt állt a jeruzsálemi Templom (egyetlen megmaradt romfala, a Siratófal), és ez volt a föld, amit Isten maga adott az őseiknek.

A keresztényeknek amiatt, mert itt élt, tanított, halt kereszthalált majd támad fel Jézus a hitük szerint, itt áll a Születés temploma, a Szentsír, és az evangéliumi helyszínek.

A muszlimoknak pedig amiatt, mert az ő vallásuk a zsidó és a keresztény hitre épül, ugyanazzal az Egy Istennel, és ugyanazokkal az ősi hagyományokkal és prófétákkal (a zsidó prófétákat, és Jézust, Szűz Máriát is elismerik és tisztelik)

Ráadásul a hitük szerint Jeruzsálemben, a Templomhegyen került sor Mohamed Próféta Éjszakai utazására. Emiatt a Szentföld, Jeruzsálem, és különösen a Templomhegy mindhárom vallás legszentebb helyét képezi.

A Szentföld területén muszlimok éltek egészen Izrael újkori megalapításáig, amire a hitleri zsidóüldözéseket és a II. világháborút követően, 1948-ban került sor.

Természetesen a palesztinoknak ez nem tetszett, az ő szemszögükből nézve ez olyan volt, mintha idejönne valaki Magyarországra, és kikiáltana benne egy független államot. A zsidók szemszögéből nézve viszont, mivel maga Isten ígérte az őseiknek a földet, úgy érezték, nem kérdés, hogy őket illeti.

A helyzetet nehezíti, hogy bár a zsidó, a muszlim és a keresztény testvérvallások, a zsidók és a muszlimok között a kezdetektől ellentétek voltak, és máig sem csillapodtak.

Tehát most ott él két (sőt a keresztény diaszpórát is számolva három) történelmi kultúra, nép egymás mellett, és mind a zsidók, mind a palesztinok jogot formálnának a területre.

Sok hétköznapi ember békében megfér egymással közöttük, de nem mindenki békés, és újra- és újra fellángol a gyűlölet és a háborúskodás közöttük.

Vannak ilyen zsidók is, a pénzemberek között. De nem minden zsidó ilyen közel sem. Igen is vannak kitűnő, csodálatos zsidó emberek a hétköznapi emberek között, és tehetséges művészek is. Nem rosszabb és nem jobb ez a nemzet sem más népeknél.

Az pedig, hogy sokan köztük fifikásak, az egyrészt benne a van a keleti kultúrákban, ott a rafinéria erény, nem bűn, mint nyugaton. Ez olyan kulturális különbség, ami az arabokat is éppen úgy jellemzi.

A kereskedést pedig kényszerből tanulták ki mesterfokon, amikor a középkorban még letelepedni és földhöz jutni sem hagyták őket, és nem volt ezen kívül más lehetőségük az életben maradásra. A mai profi, gazdag kereskedő zsidókat, és a belőlük kinövő befolyásos pénzembereket maga a keresztény Európa termelte ki hosszútávon a kirekesztésükkel.

Engem rendkívüli módon sért, ahogy megfogalmaztad a gondolataidat, mivel, bár részben van benne igazság, ez így, ebben a formában vállalhatatlan, ahogy leírtad, és nem több egyszerű rasszizmusnál.

Jelentettem.