Sikerülhet visszaszorítani, lebontani a kapitalizmust? Hogyan lehetne megakadályozni, hogy ahol ezt próbálják elérni, onnan ne meneküljön ki a pénz, tőke a barátságosabb országokba?
"Másik dolog, ami miatt nagy vagyonok, egyenlőtlenség alakulhat ki, az az öröklés. Ha az öröklési adót 70-80%-ra emelnék a gazdagoknál, azzal is lehetne akadályozni a nagy tőkehalmozást, egyenlőtlenségnövekedést."
Magyarán a már leadózott vagyonukat akarod elvenni tőlük, azért mert életükben nem szórták szét, hanem koncentrálták a tőkét. Mit gondolsz, hogy a gazdag emberek a vagyonukat készpénzben, a bankszámlán csücsültetik? Akiknek vagyona van, azok különböző befektetésekben, ingatlanokban, vállalkozásokban tartják a vagyonuk igen nagy részét. Tegyük fel van egy gyáros, aki meghal. Az örököseinek a gyár értékének 70-80%-át be kell fizetniük. Ezt egy módon tudják megtenni, eladják vagy felszámolják a gyárat és darabokban adják el. Utóbbival csomó ember veszítené el a munkáját és a gyár megszűnne adófizetőként. Ha az egészet adják el, akkor kinek? Mindenki egyenlően él nem a te világodban?
Másrészt szeretnélek beavatni abba, hogy egy anyagilag sikeres ember nem fogja hagyni, hogy elvegyék a vagyonát az örököseitől. Én a meglévő vagyonom simán eladnám és külföldre vinném, fektetném be, ahol a gyerekeim mindent megkapnak utánam. Nem azért szenvedtem, mondtam le sok mindenről, tanultam évekig, sőt vettem fel hiteleket kockázatot vállalva, hogy a vagyonom az államhoz kerüljön. Sőt az én nagyszüleim, szüleim is azért spóroltak, nélkülöztek, hogy nekem jobb legyen. Vannak családok, ahol szokás gondolni a következő generációkra és nem önzően magukra szórják el a pénzt. Most nem a mélyszegényekről beszélek, az más kérdés.
Én ha egy ilyen rendszerbe születtem volna, letojtam volna a tanulást. Minek tanulni, ha a vagyonom úgyis elvennék? Mentem volna én is az állam nyakára élősködni, mint a többiek. Pont ezen szokott bukni a szocializmus. Amikor nincs már teljesítménykényszer, húzóerő amiért megérje haladni az életben, akkor már nem is lesz mit szétosztani a szegények között.
Az más kérdés, hogy nagyon nem értek egyet a jelenlegi rendszerrel, ahol a szegény családból jövő gyerek nem kap egyenlő esélyt az iskolában, nincs pénzük tanulni stb. Ezért is szoktunk minden évben nagyobb összeget ilyen célra adományozni. Mélyszegények oktatása, kiemelése nagyon fontos feladat. Nem adnék nekik ingyen pénzosztást, mert halászni kell őket megtanítani, nem halat adni!
"Demokratikusan veszik el tőlem a tisztességesen megkeresett pénzem?"
Jelenleg is ez történik, csak nem demokratikusan: te dolgozol, teremtesz X mennyiségű értéket, cserébe X-minusz-profit mennyiségű pénzt kapsz. A profitot meg az kapja meg, aki nem dolgozik. Ebbe neked nincsen beleszólásod, max olyan szinten, hogy ha nem tetszik, elmehetsz egy másik céghez, ahol ugyanez történik, csak más arányban. És persze, ilyenkor mondhatod azt, hogy akkor te leszel a vállalkozó, és akkor te döntesz a profitról, de ezzel a rendszerszintű probléma nem oldódott meg, csak neked lett jobb.
Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy a vállalkozó nem dolgozik, mert a legtöbb esetben a vállalkozó is részt vesz a munkavégzésben, de míg a vállakozó megkapja a saját munkájánának az értékét, a többi munkavégző munkájának az értékét is megkapja.
Azt láthattuk, hogy ez a felállás a Marxista-Leninista szocializmusban nem változik, csak a szerepek cserélődnek fel: a munkavégzőnek ugyanúgy nincs beleszólása abba, hogy az általa megteremtett érték hova kerül, arról majd az állam dönt. Egyik sem jó megoldás.
Szerintem a legjobb megoldás a kollektivizált tulajdoni formák preferálása (pl. kooperatívok, szövetkezetek, stb), a munkahelyi demokrácia bevezetése, és a magántulajdon kollektivizálása. Számtalan kutatás készült már ebben a témában, és eléggé egyértelmű, hogy a demokratikus kollektívek jobban működnek, mint a klasszikus üzleti modellek: biztosabb munkahelyeket biztosítanak, jobban vészelik át a kríziseket, az ott dolgozók boldogabbak, jobban teljesítenek, egészségesebbek, és még sorolhatnám napestig.
"magántulajdon kollektivizálása"
Ezt láthattuk a TSZ-ekkel. Hát nem működtek. Ugyanis ha valami "mindenkié" akkor az valójában senkié, mert senki nem érzi igazán a magáénak és senki nem akar majd rajta dolgozni.
Nem klasszikus példa de a helyzetet jól mutatja: Brazíliában az állam évtizedek óta kozlegelőket biztosít ahova mindenki kihajthatja az állatait főleg teheneit. De mivel mindenkié ezért SENKI nem törődik ezen legelők állapotával így pár év után használhatalanok lesznek és erdőirtással pótolják a területet. Ezért pusztulnak az esőerdők. Ha a legelők magántulajdonban lennének, akkor a tulajdonosnak érdekében állna rendben tartani az egészet, hogy profitot hozzon és jól működjön akkor nem lenne ilyen gyatra a színvonal és nem is pusztulnának a fák. Ezzel szemben Új-Zélandon a legelők magántulajdonban vannak és egyes emberek hatalmas területeket birtokolnak. Mégis az Új-Zélandi állattenyésztés hihetetlenül sikeres, hatalmas exportjuk van sokkal jobban élnek még a dolgozók is mint az ellenpélda esetében.
"hogy lehetne megakadályozni hogy ahol ezt próbálják elérni, onnan ne meneküljön ki a pénz, tőke" Úgy ahogy Észak-Korea teszi tilos lenne elhagyni az országot. Másképp biztosan nem. Szóval buktad.
#14 a részvényesek is demokratikus alapon választják meg az igazgatótanácsot. Egy cég az(ok)é aki megalapítja. Ha te beállsz dolgozni akkor a cég ad neked munkahelyet, megélhetést, cserébe dolgozol. Attol hogy odamész még nem leszel egyből jogosult hogy a tied is legyen a cég. Max annyit lehet reálisan támogatni hogy akik min. x éve (ami azért ne legyen túl kevés) ott dolgoznak kapjanak részvényt és azzal tulajdonossá válnak részben, de ők akkor azért megdolgoztak, ugy ahogy az alapító is megdolgozott hogy meglegyen az a pénz amiből megcsinálhatta a vállalatát.
Amúgy árulja el vki hogy ki az a levesember?
"a részvényesek is demokratikus alapon választják meg az igazgatótanácsot"
Ez így tételesen nem igaz. A demokráciában minden résztvevő szavazata ugyanannyit ér (legalábbis ideális esetben, értelemszerűen a választói körzetek illetve a választási rendszerek ezt valamennyire torzítják). A részvényesek arányosan kapnak szavazatot az általuk birtokolt részvényaránnyal egyenesen.
"Egy cég az(ok)é aki megalapítja"
Nem, egy cég azé, aki birtokolja. A birtoklási jog megszerzésének rengeteg formája van, ezek közül az egyik a részvényesítés, illetve a részvények piacrabocsátása.
"Attol hogy odamész még nem leszel egyből jogosult hogy a tied is legyen a cég."
Itt nem értünk egyet. Persze vannak esetek, ahol a cég birtokosa is részt vesz a munkavégzésben, de ettől függetlenül ő a munkavégzés során keletkezett értékből aránytalan többletet kap, arról nem is beszélve, hogy effektíve a munkavégzés igazgatása teljesen az ő kezében van. A birtoklás joga legyen mindenkié, aki a munkavégzésben részt vesz, ne pedig azé, aki meg tudja fizetni, hogy birtokoljon. Alapvetően a munkavégzők kollektív tulajdonjoga egy alapvető konfliktust old meg a munkavégzők és a birtoklók között: a munkavégző érdeke az, hogy minél kevesebb munkával minél nagyobb fizetésre tegyen szert, míg a birtokló érdeke ennek pont az ellentéte, hogy minél több munkáért minél kevesebbet kelljen fizetni. A szövetkezeti modellben ez a konfliktus nem létezik: a munkavégző érdeke, hogy minél produktívebb munkát végezzen, hiszen a többletértékből arányosan részesedik, direkt vagy indirekt módon.
Ettől függetlenül én partner vagyok abban, hogy legyenek követelmények vagy egy bizonyos időkorlát, mielőtt valaki demokratikus jogokat kap (elvégre Magyarországon sem adunk mindenkinek szavazati jogot csak azért, mert itt tartózkodik, a szavazati jog állampolgársághoz van kötve, ami pedig bizonyos követelményeket von magával).
"Amúgy árulja el vki hogy ki az a levesember?"
Ecsenyi Áron, a Le Az Adók 75%-ával párt elnöke. Korábban Levesbe Az Adók 75%-ával Pártnak hívták a pártot, innen ragadt rá a "Levesember" kifejezés, illetve kiterjedt mind általános gúnynév a libertárius kapitalistákra.
Igen, felmerülhet, hogy mi legyen a kapitalisták vállalkozásaival. A leggazdagabbak nem pénzben, bankbetétben tartják a vagyonukat, hanem nagy, sikeres vállalkozásaik vannak, általában ezért gazdagok. A vagyonadó akár ellenösztönző is lehet a vállalkozásfejlesztés felé, de az is lehet, hogy a vállalkozások hatékonyabbá válnának, eszközarányosan nőnének általában a profitok, mivel kénytelenek kitermelni a 4% éves vagyonadót.
Öröklésnél érdekes eset a 70-80% vagyonadó. Ha természetben fizetnék be az örökösök, akkor lehetne, hogy a nagy vállalkozások idővel állami többségi tulajdonba kerülnének, államosítanák őket az adók révén, így haladnánk a szocializmus felé fokozatosan. Vagy lenne egy nagyobb eladási hullám az örökléseknél, leértékelődnének a vállalkozások. Nem tudom hogy szokott ez lenni, kíváncsi lennék a tapasztalatokra. Úgy tudom a XX. század elején több évtizedig az USA-ban, Franciaországban is volt 70-80% körüli örökösödési adó a nagyon gazdagoknál, pedig akkor is kapitalizmus volt.
"örökösöknél is érdekes eset a 70-80% vagyonadó. Neked biztos nem ugyanis ha ilyen ország lenne a gazdagok Svájci titkos számlákon tartanának mindent. Senki nem lenne olyan hülye hogy egy ilyen országban vállalkozzon hogy utána élete munkáját csak úgy elvegyék a családjától.
A vagyonadót sem lennének kénytelenek kitermelni mert nem lenne látható vagyonuk csak titkos Svájci.
A szocializmus felé biztosan nem haladnánk ezzel csak a tőke kivonulása felé, hosszútávon pedig egy gazdasági összeomlás felé.
Szocializmus: mostantól a dolgozatokra adott jegyeket összeadjuk, és leosztjuk fejenként, hogy mindenkinek egyformán jusson belőlük.
Eredmény: jó és rossz tanulók egyformán hármast kapnak.
A rossz tanulók örülnek neki, annyit sem erőlködnek, mint eddig. A jó tanulók pedig kiábrándulnak, minek tanuljanak, ha elveszik tőlük az érdemjegyet?
Eredmény: senki sem tanul, és egyre alacsonyabb értéket osztanak szét, végül mindenki megbukik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!