A németek hajlandók lennének lemondani a fosszilis eredetű földgázról, ha Zöld kormány alakul? Bekövetkezhet a fordulat?
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az Északi-Áramlat II. projekt meghiúsul, így az orosz GAZPROM nem fog közvetlenül gázt exportálni Németországba. Az ellenzék is támogatja a projekt törlését.
Gázra azonban szükség lesz a fűtés, ipar, villamosenergia termelés számára. A gáz előnye, hogy föld alatti tárolókban szezonálisan is elraktározható és a gázerőművek rugalmasságukkal kiegészíthetik az ingadozó naperőmű, szélerőmű termelést.
Hátránya, hogy a földgáz, metán égetése során CO2 kerül a légkörbe, melyet a politikai döntéshozók szeretnének elkerülni Németországban. Megoldás lehet a szintetikus metán, melyet a napelemek, szélturbinák szolgáltatta megújuló energiával lehetne előállítani vízből és CO2-ből (power to gas technológia). A hírek szerint már működik is néhány ilyen projekt Németországban. Viszont a megújuló villamos energia segítségével előállított szintetikus metán 10-szer annyiba kerül, mint a fosszilis eredetű orosz/norvég földgáz, így egy bátor, radikális kormányzati döntés, előírás nélkül nem fog megtörténni az átállás erre.
1. Attól mert az új vezetéken nem tud menni gáz az oroszoktól a németekhez, még a már meglevőkön ezután is tud menni - hiszen most is kapnak az oroszoktól gázt.
2. Nem csak az oroszoktól lehet földgázt venni, az északi áramlatot pont amiatt próbálják megfúrni, hogy az amerikai palagázt vegyék inkább.
3. ha már szintetikus gáz/napelem és pont a CO2 kibocsátás a gond, akkor nem a metán az amivel szórakozni kell, hanem a hidrogén. Működő energiacellás rendszerek vannak már arra, hogy szimplán a víz elektromos árammal (napenergia) történő bontásával hidrogént és oxigént állítsanak elő, ami utána gond nélkül elégethető vízzé amikor kell.
4. metánt az állattartás is termel, a disznók trágyájának bomlása igen gazdag metán forrás. Ahogyan az emberi szennyvíz is alkalmas biogáz termelésére, a közelünkben is van ilyen működő biogáz üzem. Tehát ezt sem kell feltalálni, csak használni kell.
Németországban az energiaárak így is baromi magasak.
Legalábbis a szomszéd Franciaországhoz képest, a német lakosságnak többet kell fizetnie ugyanazért.
"ha már szintetikus gáz/napelem és pont a CO2 kibocsátás a gond, akkor nem a metán az amivel szórakozni kell, hanem a hidrogén. Működő energiacellás rendszerek vannak már arra, hogy szimplán a víz elektromos árammal (napenergia) történő bontásával hidrogént és oxigént állítsanak elő, ami utána gond nélkül elégethető vízzé amikor kell"
Ez igaz, de a hidrogén tárolása nem megoldott, nem alkalmas a jelenlegi infrastruktúra, a meglévő gáztározók, gázhálózat, kazánok, gázturbinák metánhoz alkalmasak. A metán a közlekedésben is sokkal könnyebben, egyszerűbben alkalmazható, mint a hidrogén, előbbi már elterjedt technológia (CNG járművek), utóbbi drágább és még inkább csak próbaüzemek vannak. Ezért merülhet fel az igény, hogy a vízből elektrolízissel előállított hidrogénből metánt készítsenek.
#4 Csakhogy az áram nem aszerint megy a vezetékben, hogy te fenntartható forrásból származó áramért fizetsz, akkor neked onnan jön a drágább - a másiknak meg jön a francia atomerőműből vagy a német szénerőműből, ő meg kevesebbet fizet.
Egy ár van mindenkinek, és önmagában a német energiatermelés nem elegendő, így jó sokat vásárolnak máshonnan, pl. a francia atomerőművektől. De egy kis betekintés abba a "fenntartható" német energiatermelésbe:
2019.03.06. "A német atomerőművek fokozatos leállítása azt is jelenti, hogy a szénerőművek villamosenergia-termelését nem lehet a megfelelő ütemben csökkenteni. Éppen ezért tavaly a virtuális dobogó tetején továbbra is a szénerőművek álltak: 204,77 TWh, 45,38 GW beépített teljesítmény mellett, a második volt a szélalapú termelés: 111,46 TWh, a beépített teljesítmény 59,42 GW, a harmadik pedig a nukleáris alapú termelés, amely 72,08 TWh-t biztosított a 9,52 GW beépített kapacitás révén. A napenergia csak a negyedik volt a sorban (termelés: 45,75 TWh, beépített teljesítmény: 45,93 GW)."
Ez is sokat mondó:
Ezzel szemben a magyar energiatermelés megoszlása:
"Magyarország áramtermelése leginkább a Paksi Atomerőműben történik. A többit főleg szén- és gáztüzelésű erőművek, illetve a feltörekvő megújuló energiatermelés (ez 2008 óta a duplájára emelkedett, 4,19%-ról 8,48%-ra) biztosítja.
Az össztermelés így oszlik meg kategóriánként: 49% — Paks 27% — gáz 12% — szén 11% — megújuló, ezen belül: 5% — biomassza 3% — nap 2% — szél 1% — hulladékhasznosítás"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!