Jól látom, hogy Hitler sokkal igazságosabban osztotta fel Magyarországot, mint az antant szövetség? (tovább lent)

"Lehetséges, hogy ezért volt olyan nagy tabu a jelenleginél egy igazságosabb rendezés?"

Könnyebb lenne megérteni a politikát és a történelmet, ha nem ilyen fogalmakban gondolkodnátok, mint "igazságos". Ugyanis a határok meghúzásánál ez a szempont senkit se szokott érdekelni.

Magyarország 1939-ben háborúra készült Románia ellen. Hitler nem akarta, hogy Mo. és Ro. háborúzzon, ezzel fölöslegesen bonyolítva a helyzetet és veszélyeztetve az olajutánpótlását. Úgyhogy rendezni kellett a kérdést. Engedményt kellett adni Magyarországnak, ugyanakkor a románokat sem volt szabad teljesen elkeseríteni. Így egy olyan döntés született, hogy egyrészt főleg magyarlakta területeket csatolnak Mo.-hoz, másrészt olyan határvonallal, ami ezt a területet román támadás esetén védhetetlenné teszi, ezzel Mo.-t arra kényszeríti, hogy jóban legyen Ro.-val. Később Ro.-t azzal kárpótolták, hogy nagy ukrajnai területeket csatoltak hozzá. Hitlert vagy Antonescut egyáltalán nem érdekelték ilyen gimnazista süketelések, mint "igazságosság". Érdekekkel kalkuláltak.

Ami Trianont illeti, az is elég egyszerű történet, ha félretesszük az olyan hülyeségeket mint "igazságosság", és az érdekekre koncentrálunk. Az antant célja az volt, hogy létrehozzon egy antantbarát, stabil Közép- és Kelet-Európát. Ennek két funkciója volt: (1) elvágni Németországot a keleti terjeszkedés lehetőségétől; (2) elszigetelni a SZU-t. Ennek érdekében létrehozták Jugoszláviát, Csehszlovákiát és Nagy-Romániát, melyek antantbarát államok lettek. Ezeket egy kollektív biztonsági rendszerbe kellett szervezni.

Mekkorák legyenek ezek az államok? Kézenfekvő módon a csehszlovák állam egyrészt Csehországból állt, ami egy 1000 éves alakulat volt, másrészt Szlovákiából, ami Mo. szlovák lakta területei. Romániát Kelet-Mo.-gal bővítették ki, a románlakta területekkel. Végül Szerbia megkapta a délszláv-lakta területeket. Hogyan kerültek magyar lakosságú területek az utódállamokhoz? Ez is egyszerű: az utódállamok között területi viták voltak, pl. Csehszlovákiának Lengyelországgal és Ausztriával, Romániának Ju.-val, stb. Pl. Ro.-nak kellett az egész Bánát, de Ju.-nak is. A megoldás az volt, hogy elfelezik köztük, és magyar területekkel kárpótolják Romániát. Ausztriát pedig Nyugat-Magyarországgal kárpótolták Dél-Tirolért. Tehát a trianoni határ azért megy beljebb, mint a magyar nyelvhatár, mert magyarlakta területekkel kompenzálták az utódállamokat egymás közötti területátengedéseik miatt.

A trianoni béke is politikai célú, érdekek vezérelte döntés volt, ahogy a bécsi döntések is. Az igazságosság senkit sem érdekel, azon kamaszok filozofálhatnak a kocsmában sörözés közben, de a diplomáciának ez nem tárgya.

Azért "tabu" visszahozni az 1940-es határokat, mert Magyarországon kívül ez senkinek sem érdeke. Ha az egész világ az érdekének érezné az 1940-es magyar-román határ ügyét, akkor pillanatok alatt vissza lenne állítva.

Az első bécsi döntés által megállapított magyar-szlovák határ valóban igazságosnak volt mondható. Igaz, a döntéshozóknak itt viszonylag könnyű dolguk volt, mivel magyar-szlovák viszonylatban élesen meghúzható a nyelvhatár. A magyar többségű területeket visszacsatolták Magyarországhoz, a szlovák vidékek lettek Szlovákiáé. Ezt a számunkra kedvező rendezést azonban elsősorban nem a németeknek, hanem az olaszoknak köszönhettük. Ribbentrop sokkal kevesebbet adott volna vissza, az olasz külügyminiszter, Ciano volt az, aki nagyon lelkesen harcolt értünk ebben az ügyben. Állítólag fejből tudta a vitatott települések nemzetiségi összetételét, amivel teljesen lehengerelte a németeket a viták során.

A második bécsi döntés valóban fura megoldást eredményezett. A Székelyföld gyakorlatilag védhetetlen zsákként nyúlt bele Románia közepébe, irreálissá téve a megvédését egy esetleges román támadással szemben. Románia is furán nézett ki a közepébe teljesen benyúló magyar területtel, ezért a románok számára ugyanolyan elfogadhatatlanná vált (volna hosszú távon is) ez a rendezés, mint számunkra a trianoni. Mindazonáltal a bécsi határvonal semmivel sem volt igazságtalanabb, mint az 1920-as.

Magyar-román viszonylatban egyébként nem lehet igazságos néprajzi határvonalat húzni a két nép településeinek nagyfokú kevertsége miatt. Erdély megosztását általában senki sem vélte szerencsésnek. A nyugati hatalmak rendezési tervei, amelyek 1944-ig igazságosabb magyar-román határban gondolkodtak, inkább a Partium és a Bánát határ menti területeit kívánták Magyarországhoz visszacsatolni (Arad-Szatmárnémeti sáv + mögöttes 30-60 km sáv)lakosságcserével kombinálva. A románok egyébként szintén egy ehhez hasonló területfelajánlást lettek volna hajlandóak végső esetben megtenni 1940. augusztusában, amikor nagyon szorult a nyakukon a hurok.