Mi történt volna,ha Lenint nem viszik vissza Oroszországba ?

Lenin csak 1917. áprilisában tért vissza Oroszország, már 1917. februárban összeomlott az Orosz Birodalom, elmenekült a cár (pontosabban: Император Всероссийский)

Ideiglenes Forradalmi Kormány alakult, aminek első miniszterelnöke még herceg volt, de ekkor tele volt már mindenféle anarchistával, forradalmárral. Aztán jött Kerenszkij, egységes szociáldemokrata munkáspárt sok frakcióval, már ekkor egyértelmű volt, hogy az egyetlen igazán komoly szervezett forradalmi erő ebben Lenin bolsevikjai.

Lenin nagyon tehetséges volt, hozzá hasonlóan művelt politikus nem sok volt a történelemben. Apja egy orosz kormányzóság oktatásért felelős valóságos államtanácsosa volt (katonai vezérőrnagyi rendfokozatnak megfelelő), fiait a leggondosabban taníttatta.

Soha nem lett volna forradalmár, ha apja 1886-os halála után forradalmárkodni kezdő testvérét nem akasztották volna fel 1887-ben. (A testvére azért kezdett forradalmárkodni, mert sértett ember lett amiatt, hogy apjuk halála után szegények lettek, apjuk fizetése biztosította a jólétet).

Ekkor a 17 éves Lenin elhatározta, hogy ezért cserébe lerombolja a Romanov dinasztriát és kiirtja minden tagját.

"Ugye Lenint 1917-ben a németek szállították vissza Oroszországba "

Nyilvánvalóan volt német érdek abban, hogy egy "bajkeverő" az ellenség országába juson, de a kijelentés így konkrétan nem igaz. Lenin engedélyt kapott a németektől, hogy Svájcból Németorzságon keresztül Svédországba utazzon. Onnan jutott át Finnországba.

A 3. hozzászóló szépen leírta a lényeget. Csak annyiban vitatkoznék, hogy mikor Lenin hazatért és előadta a forradalmi terveit, a helyi kommunisták nem támogatták. Az ő elképzeléseik szerint nem volt itt az idő. Leninnek kölön meg lkelett győzni őket. 1917 júliusában meg is próbálkoztak egy puccskísérlettel, csak Kerenszkíj meghiusitotta azt. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy a Kerenszkij kormány olyan gyenge volt, hogy egy Lenin nélküli kommunista szervezet megdönthesse. Nem beszélve arról, hogy az akkori kommunista szervezetek ideológiailag nem voltak letisztultak.

"kölön meg lkelett"

külön meg kellett

Lenin kezdettől tudta, hogy mit akar. Olyan elsöprő szellemi főlénye volt mindenkihez képest, hogy azt felfogni is nehéz.

Angolul, franciául, németül, ógörögül, latinul olvasott a mindennapokban, angolul, franciául, németül adott interjúkat (francia, német tudása miatt már szabadkozott, pedig csak Lenin mércéjével volt kevés). A világirodalmat, filozófiát, a világ történelmét, kora politikáját, gazdaságát, társadalmát talán senki sem ismerte egy személyben nála jobban. Jogi diplomája volt, orosz nemes is volt (apja kapta az örökletes nemességet, magas állami rangja után).

Aki pedig ennyire művelt az bizony az emberi természetnek is kiváló ismerője. Pontosan tudta, hogyan kell haladni lépésről-lépésre céljai felé. Persze járhatott volna párszor úgy, hogy hatalmon levők kivégzik, merényletben megölik (mint ahogy életveszélyesen meg is lőtték, ennek szövődményeibe halt bele 6 év múlva), de politikai vitákban, pártok közti és párton belüli harcok stratégájának megalkotásában, taktikai megvívásában senki sem volt vele egy súlycsoportban.

Ha Lenin apja kicsit tovább élt volna, akkor a jogi egyetem után Leninre (bátyjára is) fényes karrier várt volna az államigazgatásában. Apja a birodalom csúcs 2500 állami főtisztviselőjének egyike volt, Lenin is az egyetemen kitűnt a többiek közül, meg nemes is volt.

30 éves kora körül K-8 (katonai őrnagynak megfelelő), 35 évesen K-7 (alezredesnek m.), 40 éves kora körül K-6 (ezredesnek m.) rangosztályú lett volna borítékolhatóan, kis szerencsével 50-es éveiben apjához hasonlóan akár K-4 (vezérőrnagynak m.) is.

Ha pedig az Orosz Birodalom kivételezettje lett volna egész családjával (hasonlóan jó pozícióban lett volna bátyja, jól házasodtak volna lány testvérei), akkor egészen biztosan az óvatos reformok híve maradt volna.