Lehet egy Izraelben élő zsidó nemzeti szocialista?

Egyébként a mai zsidó NÉP, a világ minden táján (háromnegyedük Izraelen kívül) természetesen kulturális örököse az ókori Izraelnek, amelynek nagy szerepe van a zsidó vallásban is. Ez viszont nem teszi a mai Izrael államot az ókori Izrael jogfolytonos utódállamává, nemzetközi jogi értelemben sem és történelemtudományi értelemben sem.

Vallási értelemben lehet akként felfogni, de ez bizony feladja a leckét a zsidó teológiának is, amely két évezreden keresztül azt hirdette, hogy majd a Messiás fogja újjáalapítani Izraelt és egybegyűjteni a zsidó népet.

Ezért a VALLÁSOS zsidóság a legmegosztottabb Izrael kérdésében (míg a szekuláris, nem túlzottan vallásos zsidóság elsősorban ideológiai vagy nacionalista alapon közelíti meg a kérdést).

Pont vallásilag a legnehezebb mit kezdeni, hiszen a valóságban a cionizmus a nem túl vallásos zsidók nacionalista ideológiája volt eszmetörténetileg, amit a teljes ortodoxia elutasított a Holokauszt előtt, és a két dolog (ortodox vallásosság és cionizmus) összebékítése egy mai napig zajló, csöppet sem zökkenőmentes folyamat.

A mai vallásos zsidóság gyakorlatilag négy féle, különböző választ ad a problémára (igen, pontosan arra a problémára, hogy a mai szekuláris Izrael vallásilag SEM jogfolytonos utódállama az ókori Izraelnek, mint a Templom köré szerveződő vallásos államnak). Alapvetően ez a négy válasz létezik:

1. Izrael egy szekuláris zsidó állam, amelynek államvallása a zsidó vallás, de "nemzeti" alapon szerveződik. A vallást pedig el kell választani az államiság kérdésétől, nem kell a kettőt föltétlenül összebékíteni (ebben a megközelítésben persze pont az a hiba, hogy az ókori Izrael nem választotta el a vallást és az államot). Nyilvánvaló, hogy ez egy kevésbé vallásos megközelítés.

2. A politikai Izrael "A próféta szamara", "a Messiás szamara", és annak a hátán érkezik majd el a Messiás - mondják azok a korábban anticionista, ma már Izrael állammal "békét kötött" haszid rebbék, akik próbálnak valahogy bibliai vagy talmudi alátámasztást keresni Izrael vallási értelemben vett létjogosultságának.

Ez az elmélet, bár kissé nyakatekert, de igyekszik összebékíteni a vallási értelemben vett, megígért Izrael fogalmát a politikai Izrael fogalmával. Gyakorlatilag úgy próbálják meg felfogni, hogy a Messiás útját készíti elő a szekuláris, vallási értelemben nem-zsidók sokaságát magába olvasztó, folyamatosan szombatszegő nemzeti állam, kvázi öntudatlanul.

Az elmélet szerint tehát a zsidó megváltást pogányok, gójok és szombatszegő zsidók készítik elő, anélkül, hogy tudnák, mit cselekszenek (ahogy a szamár sem tudja mit miért tesz, de öntudatlanul is a hátán ülő Messiást szolgálja a cselekedeteivel).

3. Izrael, mint politikai állam léte nem jelenti ugyan a jövendölésekben megígért Izraelt, nem "a próféta szamara", sőt, "KÉSLELTETI A MESSIÁS ELJÖVETELÉT" (azáltal, hogy szisztematikusan szombatot szeg), de ennek ellenére nem kell megszüntetni. Ha már létezik, akkor ugyanúgy kell hozzá viszonyulni mint egy gój többségű államhoz: lehet élni és dolgozni a területén, tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogban előírt határait (ezért nem lépnek az ENSZ által Palesztin területnek tekintett földekre), de meg kell tagadni a hadkötelezettséget, és be kell tartani minden vallási előírást.

Ez a SZATMÁRI HASZID álláspont, ők állami támogatást sem fogadnak el a szekuláris Izrael részéről (ehelyett működtetik a "Tiszta Sékel" programot, amelyen keresztül a szatmári rebbék - mert mostmár kettő van - az USA-ból támogatják anyagilag az Izraelben élő szatmáriakat).

4. Izraelt fel kell számolni, hogy a Messiás majd újra megalapíthassa, immár vallási alapokon. Ez a Neturéj Kártá, és a radikális haszid csoportok marginális álláspontja, akik a legradikálisabban viszonyulnak a problémához. (Az elképzeléseik természetesen meddőek és megvalósíthatatlanok, ráadásul fanatikusak, de ez is egy létező, bár marginális vallásos álláspont).

Összegzésül, az, hogy a mai Izrael vallási értelemben sem az ókori Izrael utódállama, bizony komoly fejtörést okozott a zsidó teológiában, és a mai napig problémás kérdés, hogy hogyan is elképzelhető egy vallásos zsidó állam az ókori Izrael területén, de Templom nélkül, úgy, hogy a Templomhegy hivatalosan palesztin terület és egy mecset áll rajta...

Nacionalista alapon túl lehet lendülni ezen a problémán (nacionalista alapon mindenen túl lehet lendülni), de teológiai alapon ez probléma marad egy ideig (a Messiás eljöveteléig)...

Mindennek semmi köze, persze, a politikai értelemben vett, szekuláris Izrael állam nemzetközi jogi szempontból véve is megkérdőjelezhetetlen létjogosultságához.

Mint fiatal, szekuláris állam, Izrael politikai értelemben egy széles körben elfogadott, létező és működő állam, amellyel diplomáciai kapcsolatokat tartanak fenn a világ országai (kevés kivételtől eltekintve).

Szekuláris politikai-közigazgatási államalakulatként Izrael egy működő ország, ha fiatal is, ugyanolyan szuverenitással mint a nem kevésbé fiatal Szlovákia vagy Montenegró. Miért ne létezhetne, ha a mai polgárainak többsége ezt akarja, mindaddig, amíg betartja a nemzetközi egyezményeket, garantálja az alapvető emberi és kisebbségi jogokat? Ezeket viszont garantálnia kell, saját polgárai vonatkozásában (és itt nyilván nem azokra az országokra gondolok, amelyekkel háborút visel - a háború az háború, sajnos -, hanem a kisebbségi izraeli polgárokra).

#91 ma 12:14,

Sajnos, még mindig nem érek rá, ezért csak két lényegeset (77 máj. 20. 12:31 és 82 máj. 20. 15:09 vagyok):

1. "háromnegyedük Izraelen kívül" ( mármint a világ zsidóságának.

Ez tévedés, elavult. Ma már ennél 15%-al kevesebb, csak 60%-uk, másként három ÖTÖDÜK, még másként két ötödük Izraelben él és már réóta Izrael az az állam, amelyben a LEGTÖBB zsidó él.

(Egyébbként az isz elsõ századában is a zsidóság jelentõs hányada élt Izraealen kívül.)

2. Azzal kapcsolatben, hogy Izrael "nem jogfolytonos" utódállama az ókori Izraelnek, kérlek tanulmányozd át FIGYELMESERN az egykori Népszövetsé San Remoban, több száz szakértõ rész´etelévek tartott konferenciájának 1920. ápr. 24-i határozatát: [link]

Különösen a harmadik "Whereas"-al kezdõdõ mondatot.

(Mellesleg remélem, nem Te voltál, aki Ferenc pápa szavait, egy püspöki konfer4encia nyilatkozatát, a béke Nobel díjas Dr Martin Luther King Jr megjegyzését egy laza csuklómozdulattal le"totális butaságok"ozta.)

#92 ma 19:00

1. Izrael állam létjogosultsága szempontjából teljesen lényegtelen, hány százalékuk él Izraelen kívül vagy belül most vagy máskor a történelem során.

Az olaszok fele is Olaszországon kívül él, a magyaroknak kb. a harmada, stb.

Ebbe most kár volt beleakadni, tök mindegy, hogy hány százalék.

2. Pontosan az általad hivatkozott okirat az egyik legtisztább bizonyíték rá, hogy a mai, szekuláris Izrael állam az ókori, azonos nevű vallási államnak nem jogFOLYTONOS utódállama.

Az általad hivatkozott bekezdés A ZSIDÓ NÉP történelmi kötődéséről szól Palesztinához, nem pedig állami jogFOLYTONOSSÁGRÓL (kezdem azt érezni, hogy nem beszélsz egészen jól magyarul, mert kevered a fogalmakat).

A ZSIDÓ NÉP és Izrael ÁLLAM nem ugyanaz, a Népszövetség általad hivatkozott dokumentumának bekezdése a zsidó népnek az akkor a Brit Birodalomhoz tartozó Palesztinához való történeti kötődését említi csupán.

Izrael állam ezen a ponton, a dokumentum keletkezésének időpontjában még NEM LÉTEZIK, Palesztina brit mandátum, és folyik a zsidók betelepítése a területre (ekkor még akadozó ütemben).

(Mellesleg biztos nem én voltam, aki Ferenc pápa, Martin Luther King vagy bárki szavait "totális butaságnak" neveztem - hacsak nem a te szavaidat, mert azok közt bőven akad ilyesmi.

Tanulj meg ÉRVELNI, ha lehet, ne "tekintélyekre" hivatkozz, mint egy buta kisiskolás, hanem ÉPÍTSD FEL az érveidet, hivatkozz objektív TÉNYEKRE, történelmi ADATOKRA, jogi DOKUMENTUMOKRA, és támaszd alá az állításaidat.

Ne mások véleményét böfögd vissza, mert az nem érvelés. Ha Ferenc pápa vagy Martin Luther King véleményére vagyok kíváncsi, akkor elolvasom azt, nincs szükség a te közvetítésedre.

Te tanuld meg kialakítani, megérvelni és artikulálni a SAJÁT véleményedet, ÉSZÉRVEK és TÉNYADATOK segítségével!)