Észak-Koreában tényleg élnek külföldi állampolgárok is? Miket csinálnak ott?

#11/Kérdező:

Igen, sajnos voltam kétszer.

Az egyik esetről nem beszélhetek.

A másik egy apró baki volt.

Yo-Jong dongmu engedélyt kért a bátyjától, hogy elvigyük sétálni Ju-Ae manimot (még kisebb volt).

A Rŭngrado Stadionnál voltunk, amikor az egyik ottani katona megszólította és odébb hívta Yo-Jong dongmut. Addig Ő a kezembe adta Ju-Ae manimot.

Hiába van rengeteg kiváltságom, a tény hogy a kezembe vettem a Nagy Vezető lányát, kicsit problémás volt miután az egyik katona jelentette.

Yo-Jong dongmu ráadásul utána utazott el vidékre, így nem volt jelen 2 hétig.

Csak utána tudott kihozni.

"Milyen egy börtön?"

Igazából nem sokkal másabb, mint bárhol máshol. Kicsit régiesebb típusú (kőből épült, folyamatosan nyirkos), de tűrhető. Illetve mivel a cellablokk őre jóbarátom, így legalább volt beszélgetőpartnerem.

K. N.

#14/Kérdező:

Valósak, de nem teljesen, nem úgy ahogyan az országon kívül ismert. Enyhébb, mint az innen nyugatra elképzelt kép.

1. Nem kerül oda akárki a legkisebb tettért.

2. A Nagy Vezető is csak legvégső esetben küld oda embert, inkább más módszerekkel van büntetve.

3. Az escape fiction-ök főleg rengeteget rontanak (hamisan) a munkatáborok képén.

K. N.

#16/Kérdező:

"Próbálnak megszökni?"

Erről nem tudok. Szimplán nincs róla infóm, mert nem is kérdeztem rá soha. Valótlant állítani/találgatni pedig nem szeretnék.

"Vagy nem is érdekli őket?"

Ebben csak azokról nyilatkozhatok, akikkel találkoztam (ami nem kevés, tekintve hogy bármikor bejárhattam/bejárhatom az országot, beszélve a vidéki parasztoktól (nem lenézés, tényleges munkakör-megnevezés) a katonákon, árusokon, forgalomirányítókon át az intézményigazgatókig).

A legtöbben nem is érdeklődnek más országok iránt.

Az iskolában tanulnak a világról, nincs benne hazugság, de az tény, hogy amit az ember kapitalista/nyugati szemmel "jobbnak" tartana, azokból nagyon sok minden ki van hagyva. De ismerik a világot.

Egyszerűen jó itt mindenkinek. Később majd leírom (sok papírt készítek most éjjel elő (itt negyed 3 van), úgysem alszom már be, mert addigra fogok végezni, mire jönnek a tanulóim, bár nem lesz első órám), hogy milyen egy átlagos nap, illetve számomra milyen.

"Megélhetés/fizetés?"

Röviden: 215000 KPW (kb. 78000 HUF) a nettó mediánbér a túlságosan kiugró és a 0 fizetés nélkül.

A megélhetésről magáról majd írok szintén a következő válaszomban.

(Már így is elmaradásban vagyok a papírokkal)

K. N.

#Kérdező:

Sorry, a tegnapi nap kicsit telített lett, és nem is minden nap járok fel gyakorira. Nem a neten élem az életem.

Most értem haza nem olyan rég (itt most este 9 lesz lassan.).

Megélhetés:

Ezt azért problémás leírni, mert mindenkinek mást jelent. Igényektől függ.

Nekem van egy állami lakásom (magas kategóriás, de ez lényegtelen), rezsit fogyasztás szerint fizetek, autóm van.

Az átlagos fizetésből az ember a legtöbb dolgot meg tudja venni. Nem kell annyira szűkölködni, mint azt nyugaton lefestik, de tény, átlagbérből nem fogsz minden nap bélszínt venni.

----

Átlagos nap:

Reggel szól a fővárosi ébresztő 6:00-kor a hangosbemondón. Én az egyik legnagyobb/legmodernebb lakóépület felsőbb emeletén lakom, ráadásul a bemondó pont a lakásom magasságában van az út túloldalán.

Bár általában nem kelek fel rá. Elég ha csak 6:30, vagy 7:00-kor kelek.

Ha elalszom, és nem vagyok lent 7:15-kor a ház előtt, akkor pár tanulóm úgyis feljön és felébreszt.

Egy középiskolai lányosztály osztályfőnöke vagyok, többeknek is útba esik a lakásom iskolába menet.

Illetve majdnem mindegyiküknek van kulcsa a lakásomhoz.

Valamint van 6 kedvenckém, akikért ölök is.

Nem vagyok oda nagyon a testi fenyítésért (itt engedélyezett), de volt már, hogy másik diákot majdnem megöltem, mert nem hagyta békén valamelyiküket.

Együtt megyünk be az iskolába.

Leadom az órákat.

8:00-kor bent kell lenni mindenféleképp, akinek órája van azért, akinek nincs órája ők megbeszélést tartanak.

Az órák leadása után (a leghosszabb napomon is 14:00-kor végzek) általában a tanulóimmal vagyok még a délután folyamán. Persze nem minden nap, de legtöbbször.

Kimegyünk a folyópartra, vagy valamelyik parkba és egyszerűen élvezzük egymás társaságát, játszunk a vizben, kergetőzünk, stb., vagy elmegyünk enni, vagy felmegyünk hozzám játszani (sok dolgot különengedéllyel berendelhetek Magyarországról, így van pár társasjátékom), de ma például csak fagyiztunk egyet a folyóparton.

Ez általában eltart így késő délutánig, kora estig, de ha csak 3-ig, akkor más szokott lenni utána:

Olyankor a hazafelé úton pár boltossal, illetve a forgalomirányító hölgyekkel szoktam beszélgetni, az is elvisz pár órát.

Pedig csak fél órára lakom az iskolától. :)

Utána haza, kicsit gépezem, bár általában az is a papírok előkészítését jelenti, utána alvás. Ritkán ha korán hazaérek TV-t nézek egy kicsit.

Hétvégén a tanulóimmal vagyok szintén. Elmegyünk mindenfelé.

Most hétvégén például strandon voltunk. Na nem egy mogyoródi Aquapark, csak pár különböző típusú medence és 1-2 medence csúszdákkal, de ennyi. Arra viszont elegendő, hogy nagy társaságban azért élvezni lehessen.

Nekem igazából a tanulóim az életem.

Olyanok, mintha a lányaim vagy húgaim lennének. Inkább húgaim, fiatal vagyok ahhoz, hogy középiskolás lányom legyen. :)

K. N.