Észak-Koreában tényleg élnek külföldi állampolgárok is? Miket csinálnak ott?

Nem csak amerikaiak.

Én Magyarországról jöttem ide.

A 200 viszont sok. Összesen van 200 külföldi. Abból kb. 100 amerikai.

Én angolt+háztartástant tanítok, osztályfőnök vagyok, és az egyetemen tartok heti két előadást.

A jelenlegi helyzetben majdnem fele óraszámban dolgozom, viszont a fizetésem 80%-át kapom.

K. N.

#Kérdező:

Beszélni kell koreaiul.

A nyelvoktatásokon az ember értelemszerűen a Hangugeo (Dél-Koreai) amit tanulni lehet. Azonban ha már itt van kint az ember, nem nehéz átállni a Joseonmal-ra (Észak-Koreai). Az elején azonban figyelni kell, mert van kb. 50 szó ami ugyanúgy van írva és ejtve mind a két területen, viszont míg délen jót jelent, addig északon sértés.

Munka szempontjából pedig mindenféleképpen olyan kell, ami megéri Koreának. Illetve kell egy megfelelő személy aki behoz az országba.

K. N.

#8:

Most csak a lerövidített verziót írom.

"Hogy jutottam ki?"

Kínában voltam turista több, mint 10 évvel ezelőtt. Akkor Kim Yo-Jong dongmu képe, léte még nem volt ismert Koreán kívül, így "szabadon utazgathatott". Elütött engem egy autó Kínában, a sofőr és a hölgy akit fuvarozott, bevittek a kórházba (kificamodás). Közben a váróban beszélgettünk, szóba került, hogy ki honnan jött (akkor csak Koreát mondott, azt nem hogy melyik), mi érdekes a távol-keleti országokban, stb.

Szóba került Észak-Korea is. Miután elmondtam, hogy nekem tetszik az ország és szívesen megismerném, mutatott egy képet amin a Nagy Vezetővel van, és közölte hogy Ő a bátyja. (akkor ezért eléggé lesokkolódtam)

A maradék napokat amit turistaként ott voltunk, együtt töltöttük. A végén megadta, hogy hogyan tudunk kommunikálni egymással, mikor Ő már Koreában lesz.

Egyik évben úgy döntöttem kimegyek megnézni milyen is tényleg a hely, ahol él. Nagyon tetszett.

Ennyi.

Utána pár hónappal elmondta, hogy egy angol tanárnak épp le fog járni az éves szerződése, amit nem újít meg, nem szeretnék-e kimenni tanítani.

Természetesen elfogadtam.

"Miért akartam kijönni?"

Mindig is szerettem a Távol-Keletet. Már tiniként a legtöbb Távol-keleti nyelvet felsőfokon beszéltem (kínai, koreai, japán, thai, vietnami, lao, tagalog). Egyszerűen körbe akartam járni az összeset.

Észak-Korea a rendszere, pontosabban az életfelfogása miatt tetszett.

Senki nem vágyakozik többre a szükségesnél. Aki el tudja fogadni, hogy az állam, a Vezető, és a munka a legfontosabb, nem tesz rájuk megjegyzést, annak semmi problémája nem lesz.

"Milyen a vélemény a magyarokról?"

A fehér embereket alapjában véve, mint a legtöbb keleti országban, nem szívlelik 100%-ban elsőre. Viszont náluk nagyon könnyű elnyerni a szeretetet, illetve a magyarokat valamivel könyebben megszeretik.

Bár a gyakorlatban szocialista, de papíron kommunista, gulyáskommunista ország voltunk, adtunk nekik egy (akkor még) óriásinak számító hitelt, a komplett Európára vonatkozó nagykövetségük is Budapesten volt, a Csodás Vezető (Kim Il-Sung, magyarosan Kim Ir-Szen) masszőre és beszélgetőpartnere is egy magyar hölgy volt.

Magyarország volt a velük leghosszabban "jó" viszonyt ápoló európai ország.

"Ugyanolyan a vírushelyzet?"

Erről bocsi, de nem adhatok infót (elég volt kétszer börtönben lenni).

K. N.