A londoni késelés kapcsán csak azért hazudozták a liberálisok, hogy "nem hír Angliában sem", mert kiderült az elkövetőről, hogy terrortámadások előkészítése miatt már ült sitten?

1) Elhangzott ilyen?

2) Liberálisok mondták?

3) Londonban elég sok a bandaháborús késelés, talán erre értették.

Sajnos már nem így működik a dolog. Annyira beégett már az agymosás ott a fejekbe, hogy eleve fel sem merül az emberekben hogy kimondják a valóságot. Megszokták hogy ilyen esetekben nem lehet elmondani hogy milyen okkal és ki az aki a támadó volt. Az előző válaszoló is mutatja, össze kell mosni a többi támadással. Hiszen tuti hogy volt aznap még egy rakás másik támadás is - ekkora nagyvárosban biztosan történt, Budapesten is biztos volt több, csak nem tudunk róla.

A szokásos menet szerint történik minden: támadás-elkendőzése a valóságnak egy ideig-kiderül hogy ki és miért tette-megemlékezés az áldozatokról, virág, mécsesek-politikusok nyilatkoznak hogy ez tűrhetetlen, de nem hagyjuk magunkat a terroristáktól megfélemlíteni-az emberek kezdenek felháborodni-politikusok nyilatkoznak hogy na majd most ilyen olyan szigorítás lesz-majd nem történik semmi-jön a következő támadás.....

Ez megy évek óta, mi különbséget látsz?

Ha "nem hír", akkor hogyhogy beszámolt az összes "libsi" híroldal róla?

Van még valami hazugságod, vagy nem akarsz nagyobb pofáraesést?

Most néztem meg egy ilyen jellegű filmet, egyszerűen remek, nagyon jól mutatja a folyamatot és a részleteit is.

[link]

Iszlám jellegű terrortámadások történnek, az utcákon rémülten szaladgál a tömeg. Az előkelő szálloda előtt sokan dörömbölnek a menedékbe jutásért és a jószívű igazgató mindenkit beenged, csakhogy néhány terrorista is beszivárog velük, így rövidesen elszabadul a pokol.

A terroristák először elbámulnak a gazdagságon, de hamar levetkőzik a csodálatot, előkerülnek a fegyverek és a kiképzésen tanult profizmussal elkezdődik az öldöklés, rövid sorozatok, egyes lövések dördülnek, néha elhangzik az -Allahu akbar - is, na és hullanak a hitetlenek, akik nem is emberek immár és a szervezők a biztos távolból adják a parancsokat.

Igaz történet alapján készült a film, mindenkinek ajánlom, aki meg akarja érteni az Iszlám terrorizmust és el tudja viselni a kiömlő vér látványát.

Ilyen a valóság.

"Ilyen a valóság."

És ezzel mire akartál utalni? Mert bármikor mutatok neked olyan filmet, ami gonosz zsidókról, gonosz keresztényekről, gonosz gazdagokról szól...

Bizony, sok vetülete van a filmnek, attól függetlenül, hogy a különböző karakterek csak néha villannak fel rövid időre.

A terroristák valójában jámbor kinézetű egyszerű vallásos fiúk, szinte még gyerekek, akik a lágy hangon kiadott halálos parancsokat teljes elkötelezettséggel hajtják végre.

Megismerhetjük a luxushotel óriási hálózatát, ahol tömegméretben készülnek a rendkívül finom ételek, a csemegék és az előkelőek világába is bepillanthatunk, a drága parfümök, az értékes ékszerek világába, ahol egy úriember zoknija többe kerül, mint az átlagember havi fizetése és láthatunk kéjenc milliomost, aki fényképről válogatja a kéjhölgyeit az esti mulatságra.

Izgalom is van, mert rövidesen bujkálnak a vendégek, meg az alkalmazottak, mert halálos nyugodtsággal válogatás nélkül kövik őket fejbe és a telefon nem a legjobb pillanatban szólal meg, vagy a rejtőző anyuka kisbabája, akivel nem lehet megértetni, hogy most nyikkanni sem szabad, szóval van benne feszültség bőven és egyes karakterek akár a kárörvendés emberi gyengéjét is előhozhatják a nézőből, de az emberi gyengéken túl a hősiesség pátosza is megjelenik, az egyszerű emberség, vagy bátorság és megérthetjük a fanatizmus képtelenségét, vagy azt, miként keveredik össze a jóakarat és a rettenetes borzalom.

A film képi világa is pazar, kár, hogy a felvétel minősége nem a legjobb, de garantálom, hogy a kezdeti fanyalgás után már senki nem veszi észre, bár persze jobb lenne minőségibb felvételen látni az egészet, de sajnos nem találtam jobbat.

Az is kiderül a filmből, hogy hatalmas szerencsénk van az olyan kormányzattal, akik nem engedik ránk ezt az egészet, kerítéssel védve minket az áradattól, akik közé báránybőrbe bújt farkasok is vegyülnek, de ezt persze csak mi érthetjük meg, ahová már betették a lábukat, azoknak már eső után köpönyeg.