Hogyan zajlana a 3. világháború?

ma 17:09

"Amikor megszállták Irakot,akkor is voltak frontvonalak,csak épp gyarsan összeomlott az iraki haderő,ezért nem volt akkora háború"

Szövetséges oldalról egy piknik volt az egész: néhány durva légicsapás után (amit az iraki légierő befolyásolni sem tudott) a felbomlóban lévő ellenséges egységek néhány makacsabb maradékát kellett eltakarítani. Az egész háromhetes, az ország területének nagy részét nem érintő "háború" során az iraki hadsereg kb. 3-5%-os veszteséget szenvedett, főleg a kezdeti légicsapások során. Úgy ugrott szét az iraki hadsereg, hogy még alig harcolt. Ennek oka az óriási technológiai aszimmetria az USA és Irak között.

Két Irak fejlettségű (vagyis harmadik világbeli, elmaradott) ország természetesen jellegzetes XX. századi háborút vív lövészárkokkal, fronttal, tankokkal, gyalogsági háborúkkal. Ld. Irak-Irán, 1980-88. Modern államok, mint az USA között viszont egyszerűen nincs háború. Ki a fene akarna háborúzni az USA-val? Japán? Németországgal Franciaország? Vagy hogyan?

Az országok közötti háború a nagyon elmaradott, illetve a diktatórikus országok szokása. Nem kizárt, hogy lesz még egy-két XX. századi típusú háború a jövőben: Afrikában. A fejlettebb országok egymással nem háborúznak. A fejlett és fejletlen országok közötti háború pedig úgy néz ki, mint az iraki.

A fejlett országok egymással nem háborúznak, hanem kereskednek. Olyan sok szál fűzi őket össze, hogy a legnagyobb érdekük a jó viszony fenntartása. Ez a globalizáció lényege.

"Nagyok közti háborút én el tudok képzelni,de csak akkor ha nagyon egymás lába alatt lennének,és az egyik igen csak sértené a másik érdekeit."

Kérdés, hogy létezhet-e ekkora érdeksérelem egy globalizált világban? Minden nagy és fejlett ország kereskedik az összes többi nagy és fejlett országgal. Ha háború lenne köztük, leállna a kereskedelem, ami súlyosabb károkat okozna a XXI. századi világban, mint a háborúval kicsikarható előnyök. Különösen a demokratikus országokra igaz ez: ha háború van, akkor szenved a külkereskedelem, romlik az életszínvonal, emiatt a kormány népszerűsége csökken, amitől a kormány fél. Nem véletlen, hogy fejlett demokratikus országok között nem szokott lenni háború. Az utóbbi 100 évben háborúk ezreit vívták szerte a világon, és ezek között összesen néhány olyan konfliktus volt, amit többé-kevésbé demokratikus államok vívtak egymással (tehát egyik oldal sem volt diktatúra): a ciprusi török invázió, az 1999-es indo-pak háború, az 1981-es ecuadori-perui összezördülés. Látható, hogy ezekben az esetekben sem éppen mintaszerű demokráciák harcoltak, és nem éppen a legfejlettebbek gazdaságilag, ráadásul ezek kis konfliktusok.

Oroszország anyagi problémákba ütközik, ezért hadjáratot indít észak Kína gazdag területei ellen. USA erre Kanadával, Nagy-Britanniával, Franciaországgal megalapítja a Kína Védelmi Szövetséget(KVSZ). Kanada Oroszország keleti partját ostromolja, USA pedig Kínába küld segítséget. Közben Németország kihasználja, hogy Európától távol áll a háború, ezért a spanyolokkal, portugálokkal szövetségre lép. Szövetsége neve: Német-Szövetséges-Birodalom(NSZB). Gyorsan elfoglalják Dániát, Norvégiát, Svédországot, Finnországot és csak kisebb ellenállásba ütköznek. Oroszok mélyen behatolnak Kínába az amerikai ellenállás ellenére is és elfoglalják Pekinget, ahol megölik a kínai vezetőt. Kanada támadása sikertelen volt sok áldozattal, ezért visszavonultak. Az USA Brazíliához könyörög segítségért, akik végül nem sokkal később megérkeztek csapataikkal Kínába. Az NSZB-hez csatlakozott Svájc, Ausztria. Németország fenyegetésére Magyarország, Románia, Szlovákia, Csehország is belépett, így végül szinte egész Európa német kézen volt. Lengyelország, Ukrajna, Fehéroroszország, Lettország, Észtország, Litvánia félt a német erőktől, ezért Oroszországhoz csatlakoztak, ami a kínai fronton meg is mutatkozott az orosz haderő számában. Japán annak ellenére, hogy régebben Oroszországgal nem volt jó viszonyban,csatlakoztak hozzájuk. Mikor Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország hadat üzent Németországnak, Ausztriának, Magyarországnak, akkor Spanyolország és Portugália kiléptek a szövetségből és függetlenségüket erőltették. Lengyelország engedélyezte, hogy az oroszok átvonuljanak rajtuk. Ám először Finnországot, Svédországot, Norvégiát szabadították fel az oroszok. Nem sokkal később Magyarországot elfoglalták és Ausztriában folytak a csaták, ahol nagy létszámú civil erő állt a Vörös Hadsereg útjába. USA, Kanada, Brazília, Kína békét kötöttek Oroszországgal, mert látták, hogy túl erős Oroszország. A feltételek azok voltak, hogy Oroszország Pekinget visszaadja és engedélyezi a vezetőválasztásokat, cserébe Kína nem próbálkozik visszaszerezni elvesztett területeit és elismeri orosz területnek. Ezenkívül fegyverszünetet kötöttek, ami addig érvényes, ameddig egyik fél nem szegi meg a békeszerződés feltételeit. Az oroszok behatoltak Németország területére és miután a legfontosabb városokat elfoglalták, Németország megadta magát minden szövetségesével együtt.

Így az oroszok bizonyították hatalmasságukat és anyagi problémáikat legyőzték.