Ha a világon eddig 2053 atombomba robbant fel akkor miért elképzelhetetlen egy nukleáris háború?

T.Kérdező!

Nem bántásból!

Mielőtt bődületes hülyeségeket írsz ki egy témával kapcsolatban, légyszíves informálódj előtte.

Kedves Kérdező!

Felesleges félrevezető tanulságokat levonnod az előző információkból.

A robbanás pillanatában rendkívül intenzív neutron- és gamma-sugárzás lép fel. Ennek az elsődleges (promt) sugárzásnak a hatására a környezetben lévő atomok felaktiválódhatnak s felezési idejüktől függően rövidebb-hosszabb ideig szennyezik a környezetet (édes mindegy, hogy vannak-e ott fémek vagy sem). Emellett rendkívül jelentős a bomba töltetének hasadásakor keletkezett ún. hasadványtermékek, illetve a megmaradt alapanyag szétszóródása. Ez utóbbiak képezik a másodlagos sugárhatásokat. A kettő aránya a bombák kialakításától függ. A fúziós bombáknál elvileg csak a trícium lenne a környezetszennyező radioizotóp, de a technikai megoldások miatt itt is a radionuklidok szinte teljes spektruma megtalálható. A legintenzívebb kísérleti periódusok, illetve a levegőbe kibocsátott radioaktív izotópok legnagyobb része két periódusra, 1952-1958 (42%) és 1961-1962 (47%) évekre korlátozódott. Ezek a radionuklidok egyrészt a robbantás közvetlen környezetét szennyezik el, másrészt a légkörbe különböző magasságba feljutva az egész Földet. Az egyenlítőnél a keveredés minimális, így az adott féltekén végrehajtott robbanásból származó radionuklidok gyakorlatilag csak azt a földtekét szennyezik el. A robbantás környezetében tehát először az elsődleges sugárzás a döntő. Hosszabb távon a rendkívül nagy szennyeződés miatt itt továbbra is fennáll a külső sugárterhelés veszélye, de idővel egyre nagyobb szerepet kap a belégzés, illetve a tápláléklánc útján szervezetbe jutott radioizotópok károsító hatása is. Nagyobb távolságokban elsősorban ez utóbbi hatásokkal kell számolni.

A debreceni ATOMKI által helyben vizsgált esővízben mérhető összes béta aktivitás éves szinten kBq/m2 dimenzióban az ötvenes években és a hatvanas évek elején szinte mindig meghaladta a 6-ot, egyszer pedig a 18-at is! Összehasonlításul a csernobili katasztrófát követően ez a szám nem érte el az 5-öt!

A különböző radionuklidok élettani hatásába pedig jobb ha bele sem megyünk, mert könyvtárnyi irodalma van. Elég azt tudnod, hogy egy esetleges totális nukleáris háborút biztosan nem élnél túl. Lehet, hogy nem azonnal halnál meg valamilyen szerencse (vagy szerencsétlenség, nézőpont kérdése) folytán, de biztos lenne a jelenlegi emberi civilizáció pusztulása.

Kérdező, azt is vegyük hozzá, hogy a kísérleti robbantásokkor azért ügyeltek bizonyos dolgokra. Így például nem tudok arról, hogy az odahordott járművekben benne hagyták az üzemanyagot, a lőszert, a művileg felépített városokban(amikor voltak ilyenek egy kísérletben) pedig bekötötték és nyomás/feszültség alá helyezték a villanyt és a gázt...Pedig sokat "segített" volna a tényleges hatások vizsgálatakor.

Reális esélye lett volna egész tűzviharok kialakulásának, ezzel komoly másodlagos károknak, amelyek zavartalanul égtek volna, mert senki nem ment volna eloltani. Hol voltak a katonai célok? Gyakran erdőkben eldugva. Az időjárás függvényében ezek is tüzet foghattak volna...Most fával tüzelnek a szegény Borsodban, mégis annyi a korom, hogy rossz a levegő minősége...Akkor képzeld el, ha mondjuk az egész ország összes erdője egyszerre ég, plusz az összes olajkút lángol, plusz minden nagyváros, vagy éppen a búza és kukoricatáblák(is)...És akkor tényleg ott van a lényeg, az előző hozzászóló által írt sugárzó veszélyes anyagok..Illetve az, hogy a hidegháború csúcsán több tízezer töltet várt a bevetésre. Amiket úgy lőttek volna ki, hogy a maximális kárt tegyék.

A két japán várossal 15-20kt erejű bombák végeztek. Budapestre anno egy megatonnát szántak...Vagy 3x200 kt MIRV fejet...