Ha a világon eddig 2053 atombomba robbant fel akkor miért elképzelhetetlen egy nukleáris háború?

Több lesz az.

Szerinted mi az összefüggés?

Hosszú ez a téli szünet, úgy érzem. Jó lenne, ha mihamarabb elkezdődne az iskola, akkor vérpistikéék kevésbé érnének rá.

Nukleáris fegyvert többféleképpen lehet robbantani. Amit te elképzelsz, az a légköri robbantás: gyön a bombázó, ledobja, elpukkan valahol a föld felett, azt' heló. Ha az összes kísérlet így zajlott volna le, egészen más lenne a világ. Ekkor ugyanis óriási a radioaktív kihullás, a szennyezett porfelhő messzire megy.

Erre már a '40-es évek végén, a kicsit félresikerült Crossroads Baker után rájöttek, majd 1963-tól csak felszín alatti robbantások folytak. Legalábbis papíron (volt ott Vela-incidens, a KNK meg alá sem írta), de maradjunk annyiban, hogy a felszíni kísérletek száma töredékére csökkent, az eddig eldurrantott tölteteknek csak kis része pukkant a légkörben. A víz vagy föld alatt is lehet mérni a robbanás erejét és a keletkező radioaktív anyagok mennyiségét, de kevesebb szóródik szét. Ez pedig csökkenti a rombolást.

Ezen kívül nem mindegy, hogy hol válik szennyezetté a talaj. Ha Novaja Zemlján sikerül pár ezer négyzetkilométert tönkrevágni (RDSz-220, becenevén a Cár-bomba), az nem fáj az emberiségnek. A kutya sem lakik arrafelé, a talaj szennyeződését nem hordjuk szanaszéjjel. De ha valami sűrűn lakott területet sikerül eltalálni, nagy a veszteség, ráadásul oda egy darabig nem is lehet visszaköltözni. A fő probléma pedig az, hogy nem mindegy, hol van lakhatatlan terület. Ha az lakhatatlan, ahol amúgy sem élnénk, az nem gond, de ha mondjuk egy amúgy sivár földterület aprócska barátságos részét sikerül tönkretenni (pl. a Nílus-deltát az amúgy nem valami termékeny Egyiptomban), akkor bajba kerülünk.

"Mindenesetre az a legenda hogy azért nem atomháborúznak mert akkor szennyezett lesz a terület évszázadokig vagyis nem szennyezett hanem lakhatatlan az hazugság."

Egyáltalán nem hazugság. Felrobbantottak eddig 2053 nukleáris fegyvert, de ezek 99-át egy kis területen illetve az utóbbi pár százat föld alatt, ahonnan gyakorlatilag nem jutott ki nagy mértékű szennyeződés.

Fissziós bombánál jelentős a hátramaradó sugárzó anyag, illetve elég sok anyagot tud felaktiválni a robbanás környezetében. Mondjuk az 51-es körzet melletti területen ahol több száz robbantás volt ott nem nagyon volt mit felaktiválni a sivatagban, de egy sűrűn beépített területen bőven akad fém..

A wiki szerint a Little Boy töltetéből mindössze 1kg urán hasadt el teljesen, a többi az csak úgy ott maradt szétszórva szemétként. Egy modern bombában a 60 kilós töltet közel 100%-a részt vesz a reakcióban és ez 60-70szer annyi radioaktív leányelem kibocsátását jelenti. Ráadásul a hidegháborús tervek szerint egy-egy nagyváros több ilyen 200-500kt-s bombát kapott volna.

Míg a második világháború után az amcsik segítettek a japánoknak összetakarítani, addig egy nukleáris háborúban ahol mindenki lő mindenki ész nélkül ott nem marad majd senki aki takarítani tudna. Sem ember, sem eszköz sem erőforrás nem lesz ehhez.

Csernobilban is nagyjából összeszedték a sugárzó anyagot, mégis elég sok ott maradt a területen, az eső bemosta a talajba, a növények felszívták. Ma is mérhető a növényekben a radioaktív anyagok feldúsulása. Egy csapás után ott nem kell paprikát termeszteni.

nyilván ezek a hatások nem olyanok, mint egy piszkosbomba vagy kobaltbomba hatásai, de elég kellemetlenné teszik az adott területen a következő néhány évet.

Amúgy leginkább nem azért nem volt még atomháború, mert lakhatatlan lenne utána a terület, hanem mert egy nukleáris csapásváltás mindkét szemben álló felet kifekteti. Egy amerikai-orosz totális csapásváltásnak lenne vagy 250 millió halottja,igazából ettől fosik mindkét oldal.